A túlfizetés átvezetéséről
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Napjainkban, amikor elsődleges a takarékosság, kiemelt jelentőségűvé vált az adófolyószámlák áttekintése is, nincs-e az adózónak túlfizetése, melyet más adókötelezettségbe be lehetne tudni, csökkentve ezzel a fizetendő adót. Az Adó szaklap 2009/10. számában dr. Kovács Ferenc írása az átvezetés jogi hátterét és az alkalmazható megoldásokat mutatja be.
A jogi háttér
A vonatkozó jogi hátteret az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza. Az Art. 43. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás – ideértve az önellenőrzési lapot is –, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki.
Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [Art. 35. § (2) bekezdés] az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.
Ha az adózónak adótartozása nincs, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.
Az átvezetés lebonyolítása
Az átvezetés megtétele előtt meg kell bizonyosodnunk arról, hogy valóban fennáll-e túlfizetésünk. Az elektronikus bevallásra kötelezett adózók, valamint azok, akiknek ügyfélkapus azonosítójuk és jelszavuk van, egyszerűen meggyőződhetnek a folyószámla aktuális állapotáról. A http://www.magyarorszag.hu oldalon az eBEV szolgáltatások menüpont kiválasztását követően az eBEV portálon lehet lekérdezni a folyószámla aktuális egyenlegét, melyből a túlfizetések egyértelműen látszódnak.
Az Art. 43. § (8) bekezdése alapján, ha az adószámla 1 ezer forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az adózók részére október 31-ig értesítést ad ki. Az állami adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetőleg adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását.
E rendelkezés alapján meghatározott adózók részére évente folyószámla-kivonatot küld az adóhatóság, melyből szintén egyértelműen kiderül a túlfizetés megléte.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az Art. 150/A §-a alapján amennyiben az adóhatóság az adózó adószámláján az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az általa nyilvántartott tartozás erejéig elszámolja, és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti. Ha az adózónak több adónemen áll fenn tartozása, a túlfizetés összegét először a korábbi esedékességű tartozásokra, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül.
A túlfizetés átvezetésére nyomtatványt rendszeresített az adóhatóság. A 0917-es számú nyomtatvány szolgál az adónemek egymás közötti átvezetésére, továbbá a folyószámla bármely adónemén mutatkozó valós túlfizetés és a jogerős határozattal megállapított, az adózó javára mutatkozó összeg visszaigénylésére szolgál. Magánnyugdíjpénztár adónemen fennálló túlfizetés adóhatóságnál nyilvántartott más adótartozásra nem vezethető át.
A költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) kiutalását és/vagy átvezetését elsősorban – 0911-es, 09110-es, 0965-ös, 08310-es, 08320-as, 0850- es, 0856-os, 0865-ös, 0731-es, 0735-ös, 0736-os, 06111-es bevallásokhoz csatolható – 170-es számú nyomtatványon kell kérnie az adózónak. Amennyiben tehát az átvezetni, illetőleg kiutalni kért túlfizetés bevalláshoz kapcsolódik, akkor az átvezetést és/vagy kiutalást 170-es számú nyomtatványon kell kezdeményeznie, amely nyomtatványt a bevallás mellékleteként kell eljuttatnia az állami adóhatósághoz.
Túlfizetés esetén az átvezetés mellett az adózó kezdeményezhet kiutalást is. Az adózó belföldi pénzintézeti számlaszámra vagy postai utalási címre kezdeményezhet kiutalást. Belföldi pénzintézeti számlaszámra kért kiutalás esetén a belföldi pénzintézeti számlaszám, valamint a számlát kezelő pénzintézet nevének feltüntetése kötelező. A tevékenységét gyakorló belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózó, az áfa fizetésére kötelezett magánszemély – ideértve az egyéni vállalkozót is – a visszaigényelt adó összegét kizárólag belföldi pénzforgalmi bankszámlájára kérheti kiutalni. A bankszámla nyitására nem kötelezett adózó, illetőleg az áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély, illetve az áfa fizetésére nem kötelezett egyéni vállalkozó a kiutalást mind belföldi bankszámlaszámra, mind postai utalási címre kezdeményezheti.
dr. Kovács Ferenc cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2009/10. számában olvasható.
Forrás: Adó szaklap
