A veszélyhelyzet elmúlt, de mi maradt az adóváltozásokból?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mások mellett a jogbiztonság követelménye is megkívánja, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott, törvényeket módosító rendeletek szabályainak továbbéléséről jogszabályt alkossanak. Elengedhetetlen volt ezért, hogy törvénymódosításokkal is „szentesítsék” és ezzel az adótörvényekbe maradandóan beépítsék a veszélyhelyzetet követően is fennmaradó változásokat. Ebből szemezgetünk.

A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetet a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatályba lepésével, 2020. június 18-án megszüntette a kormány.

A bő három hónap alatt a kormányzat az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésére hivatkozva több olyan adózást érintő rendeletet adott ki, ami a magasabb szintű jogszabálynak minősülő adótörvényeket volt hivatott módosítani oly módon, hogy a változások nem kerültek egységes szerkezetben átvezetésre az érintett adótörvényekben.

Mások mellett a jogbiztonság követelménye is megkívánja, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott, törvényeket módosító rendeletek szabályainak továbbéléséről jogszabályt alkossanak. Elengedhetetlen volt ezért, hogy törvényi módosítással is „szentesítsék” és ezzel az adótörvényekbe maradandóan beépítsék a veszélyhelyzetet követően is fennmaradó változásokat. A Parlament ezért megalkotta a 144. sz. Magyar Közlönyben 2020. június 17-én kihirdetett „A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről” szóló 2020. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban Mód. tv.). Ebből szemezgetünk néhány fontosabbnak vélt adózást érintő témát.

Adóbevallással és adóelőleggel és beszámolókészítéssel kapcsolatos könnyítés

Főszabályként az Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján:

  • a társasági adó adómegállapítási, -bevallási -fizetési és adóelőleg megállapítási, bevallási kötelezettségének;
  • az energiaellátók jövedelemadójára vonatkozó adómegállapítási, -bevallási -fizetési és adóelőleg megállapítási, bevallási kötelezettségének;
  • az innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének;
  • a helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási és befizetési kötelezettségének, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallási kötelezettségének,

az adóévet követő 5. hónap utolsó napjáig kell eleget tenni. Ez a naptári év szerint működő adóalanyok esetén továbbra is május 31-e. Továbbá a kisvállalati adóról is a tárgyévet követő év május 31-ig kell a bevallást benyújtani.

Törvényileg szentesítették azonban, hogy azon adóalanyoknak, akiknek a fenti kötelezettsége akár éves, akár soron kívüli – előbbiekben felsorolt – adókötelezettség 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között válik esedékessé, akkor választásuk szerint ezen adókötelezettségüknek legkésőbb 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget. Szóval ez továbbra sem egy kötelező határidő, hanem csupán lehetőség!

Amennyiben az adóalany élt azzal a lehetőséggel, hogy a 2019-es éves bevallását nem az eredeti határidőben, hanem legkésőbb 2020. szeptember 30-ig teljesíti, úgy a 2020. július hónaptól fizetendő adóelőlegeket az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben kell megállapítani és a rá irányadó határidőig megfizetni. Vagyis még a 2018-as bevallást alapul véve kell megfizetni az egyes adóelőlegeket 2020. szeptember 30-ig. Társasági adó szempontjából akár adófelajánlást is lehet ezekre a még 2018-as bevallás alapján fizetendő előlegre tenni a 2020. júliusi, augusztusi és szeptemberi befizetések tekintetében.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolók elkészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határideje is 2020. szeptember 30-áig meghosszabbodik. Ez alól csupán a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolói jelentenek kivételt, ezeknél a társaságoknál megmaradt az eredeti határidő.

Társasági adó

Az adózás előtti eredményt csökkentő, az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege tekintetében az eddigi korlátját, ami szerint ez legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 %-a lehetett, eltörölték. Vagyis a teljes adózás előtti nyereség összegét el lehet számolni fejlesztési tartalékként, adóévenként legfeljebb 10 milliárd forintig. Ezt a rendelkezést már a 2019-es adóévre vonatkozó bevallásban is lehet alkalmazni, akár úgyis, hogy a már korábban benyújtott 1929-es bevallás önellenőrzésére kerül sor. Az esetlegesen már korábban elfogadott számviteli beszámoló tekintetében pedig a számviteli ellenőrzés szabályai szerint kell a lekötött tartalékot megképezni és majd a 2020-as évi beszámolóban (ha jelentős összegű, akkor a középső oszlopban) bemutatni.

Szociális hozzájárulási adó és járulékok

A 61/2020. (III. 23.) kormányrendeletben megfogalmazott foglalkoztatói és munkavállalói adó- és járulékfizetés könnyítések tovább élnek. A Mód. tv. 34. § (9) bekezdésében felsorolják a már korábban megismert veszélyeztetett ágazatokat (szám szerint 24 db). Azok a munkáltatók érintettek, amelyek a felsorolt tevékenységek bármelyikét tényleges főtevékenységként (amiből a legtöbb bevétele, vagy március 24-előtti 6 hónapban legalább a bevétel 30 %-a származott) végzik. Az ezen ágazatokban tevékenykedő munkáltatóknak a szociális hozzájárulási adó- és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségüket 2020. március, április, május és június hónapokra nem kell teljesíteniük. Ezen felül az ágazati szempontból érintettek közül rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett munkáltatóknak a rehabilitációs hozzájárulásra 2020 második, harmadik és negyedik negyedévére előleget sem kell fizetni. A veszélyeztetett ágazatban tevékenykedő munkáltatók munkavállalói esetében pedig a járulékalapot képező jövedelmek után kizárólag a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, de azt is csak legfeljebb 7.710,- forint összegig.

Szintén jár a könnyítés, de már minden munkáltatónál a munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy esetében. 2020. április, május és június hónapokra vonatkozóan a járulékalapot képező jövedelmek után kizárólag a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, de azt is csak legfeljebb 7.710,- forint összegig. A munkáltató pedig ezen időszakra mentesül a szocho és szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

Törvényi szintre emelték, hogy a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató fizeti meg egészen a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig, tehát legkésőbb 2020. augusztus 17-ig.

A szocho mértéke 2020. július 1-től 17,5 %-ról 15,5 %-ra csökken.

KATA

A Mód. tv. 34. § (7) bekezdése változtatás nélkül felsorolja a már korábban megismert veszélyeztetett ágazatokat (szám szerint 26 db). Az a KATA alany, amely a felsoroltak közül bármely tevékenységet folytatja, 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a tételes adó megfizetése alól. (Jelenleg itt vita van, hogy ha egy KATA alanynak a tevékenységi körében szerepel egy olyan mentesített tevékenység, amelyet nem is folytat, akkor jogos volt-e, hogy a NAV automatikusan megadta a mentességet. A probléma abban áll, hogy az egyéni vállalkozó bejelentett tevékenységei között csak olyan tevékenységek szerepelhetnek, amiket ténylegesen folytat!)

Törvényi szintre emelték a KATA alanyok 2020. március 1-je előtt esedékessé vált KATA tartozására vonatkozó automatikus 10 havi pótlékmentes részletfizetési könnyítést, melyet majd 2020. júliustól kell elkezdeni törleszteni minden tárgyhó 12. napjáig.

A rendeleti adóigazgatási szabályok törvényi szintre emelése

Lényegében a veszélyhelyzet alatt rendeleti szinten megalkotott és adóigazgatási szabályok között megfogalmazott könnyítést, mentesítést, törvényi szintre emeltek. Így többek között:

Akkor is megmarad a megbízható adózói státusza egy adóalanynak, ha a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő 30 napon belül adókülönbözetet állapítottak meg, vagy végrehajtási eljárást indítottak az érintett vállalkozásnál. A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napot magában foglaló negyedévet követő minősítésnél nem feltétele a megbízható adózói státusznak, hogy ne rendelkezzék 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással, és hogy pozitív adóteljesítménye legyen.

Szintén megmaradt az 5 millió forintot meg nem haladó adótartozással rendelkező személyeknél a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig a legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztásra, vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetésre irányuló kérelem benyújtási lehetősége.

Megmaradt a pénztárgépek és az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták éves felülvizsgálatának elhalasztási lehetősége. Ezt a felülvizsgálatot legkésőbb 2020. október 16-ig, vagyis a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni az érintett adóalany.

Törvényi szintre emelték továbbá a 2020. március 24-én az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások szünetelésének szabályait, így a szünetelés a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig, vagyis 2020.július 3-ig marad fenn.

Egyéni vállalkozás szünetelése

A veszélyhelyzet ideje alatt meghozott rendelkezésekhez képest kedvezőbb szabály került kihirdetésre az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére vonatkozóan. Eredetileg csak a 2020. március 11. napja és 2020. március 30. napja között bejelentett szünetelés esetén volt lehetőség arra, hogy a szünetelésre előírt minimális 1 hónap figyelembe vétele nélkül lehetett a szünetelést megszüntetni. A törvényi szintre emelt szabályok alapján az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére előírt minimális 1 hónapos időtartamot 2020. december 31-ig nem kell alkalmazni! Vagyis, ha az egyéni vállalkozó bejelentette a tevékenységének szünetelését, akár másnap meggondolhatja magát és visszaállíthatja az aktív státuszát.

Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelmi adó szabályait eredetileg ideiglenes jelleggel, a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendeletben határozták meg. Ezt az új közterhet azonban véglegesítették a 2020. június 10-én hatályba lépett kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvénnyel. Továbbra is a TEÁOR számok alapján konkrétan meghatározott kiskereskedelmi tevékenységet végzőkre vonatkozik a szabály. Az adó alapja ebből a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel. Az adó mértékét pedig sávosan progresszív módon határozták meg:

  • az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
  • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás, az idegenforgalmi adó, a SZÉP kártya új szabályozásáról, valamint az Illetékkel kapcsolatos változásokról itt olvashat bővebben.

A cikk szerzője S. Csizmazia György okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértő (SK AUDIT Gazdasági Tanácsadó Kft., a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Adók valorizációja: tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

A mindenszentek alkalmából bejelentett adóemelések mértékének megállapítása nem függhet a Központi Statisztikai Hivataltól – olvasható a közleményben. Korai még lustaságból automatizmusokat alkalmazni, mert az adóemelés az adóemelés, ahol hatástanulmánynak és társadalmi egyeztetésnek lenne helye. Az adóemelést nem generálhatja a KSH! Ezért az MKOE tiltakozik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapított adómértékek ellen! Mindeközben hiányzik […]

2024. október 31.

Adócsomag 2025: néhány újabb meglepetés

Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat az adócsomagból, olyan várható változásokat szemezgettünk belőle, amelyek eddig nem kaptak figyelmet.

2024. október 31.

Adómentesen nyújtható juttatás lesz az állatkerti belépőjegy

Az állatkertek látogatószámának növelése és a potenciális látogatók ösztönzése érdekében indokolt az állatkerti belépőjegy beemelése az adómentesen nyújtható juttatások körébe – olvasható a kormány által benyújtott adócsomag-javaslatban.