Adatból kép – Új technológia segíti az adatalapú elektronikus számlázást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagy lépést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adatalapú elektronikus számlázás elterjedésének támogatásához. Elkészült ugyanis a régen várt számlavizualizációs eszköze, amellyel az XML formátumban elérhető online számlaadat-szolgáltatásokból lehet számlaképet készíteni.

Egységes adatvizualizáció a hatékonyság támogatására

A NAV XML mára egy olyan nemzeti sztenderd lett a számlaadatok leírásában, amit a belföldön használt számlázó és könyvelő programok többsége már megért vagy könnyen alkalmassá tehető arra, hogy megértsen.

A NAV XSLT-vel egy olyan vizualizációs megoldást adott ki az adóhivatal ehhez az adatstruktúrához, amellyel immár a számlaképek egységesítésre is lehetőség nyílik. A kötelező online számla-adatszolgáltatás révén ma már minden belföldön kiállított számlához automatikusan létrejön az azon szereplő adatokat tartalmazó NAV XML állomány, amely nagyon egyszerűen, az adóhivatal rendszerén keresztül a vevőhöz is eljuttatható. A hagyományos számlázási folyamatban, a vevő a kép formátumban érkezett számláról nézi le és rögzíti be a számlaadatokat, azaz a képből készít adatot.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért ne lehetne ez fordítva?

„Az új megközelítés lényege, hogy mivel az adatok kézi közreműködés nélkül, gyorsan és hatékonyan áramolnak a különböző rendszerek között (eladó, vevő, adóhivatal), ezért alapvetően meghagyjuk azokat adatként a digitális térben, és csak néhány, zömében jóváhagyási lépésnél vesszük ki onnan, azért, hogy hagyományos képi elrendezést (vizualizációt) készítsünk hozzájuk” – mondja Kóczé Péter, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője.

A vevő oldalán a számlafogadó rendszerben sok esetben csak ez az XML dokumentum volt eddig elérhető, és nem készült hozzá szemmel is könnyen értelmezhető számlakép. Ez pedig nehezítette a számla összevetését annak papír vagy PDF alapú megjelenésével, vagy a számla befogadásakor, jóváhagyásakor (ez utóbbi várhatóan még jó ideig csak emberi közreműködéssel tud megtörténni).

Az adatalapú elektronikus számla megjelenését (számlaképét) a vevő oldalán nem az eladó, hanem a vevő programja határozza meg. Ez lehet egy iktatórendszer, de lehet akár már maga a könyvelő program is, ahová kézi rögzítés nélkül érkeznek meg ezek a dokumentumok. A megoldás előnye, hogy így minden beszállító esetében, aki adatalapú elektronikus számlát küldött, ugyanazzal az elrendezéssel lehet a számlázási adatokat megjeleníteni. Nincsen szükség az eredetileg kép vagy PDF formában érkezett számlák adattá alakítására a további feldolgozáshoz, ugyanakkor, ha képként is szeretnénk megjeleníteni az adatokat, akkor azt egy minden beszállítóra egységes elrendezésben tehetjük meg.

A NAV által kiadott, díjmentesen letölthető és felhasználható számlavizualizációs eszköz képes bármely belföldi adózó által kiállított számla adatszolgáltatásából történő egységes elrendezésű számlaképének előállítására, ugyanakkor ezek a vizualizációk csak abban az

esetben használhatóak fel számlaként, ha azok NAV e-számlához kapcsolódnak, azaz a NAV XML adatszolgáltatás maga a számla is.

„A NAV széleskörű megoldást biztosít a cégeknek viszont a folyamatok a fejlesztések ellenére sem nélkülözik a szakértői támogatást. Célunk, hogy folyamatos tudástranszferrel a legmagasabb szintű hazai és nemzetközi ismeretekkel támogassuk az átállás zökkenőmetességét hazánkban is” – mondja Kóczé Péter.

Önmagában a NAV mostani bejelentésével nem oldódnak meg az e-számvitellel kapcsolatos kihívások – ezért ezekkel kapcsolatban a Grant Thornton a következőket javasolja:

  • érdemes olyan megoldásokat alkalmazni, amely PDF és HTML formátumban is elő tud állítani számlaképeket a NAV XML dokumentumokból
  • határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak nem nélkülözhető a többnyelvű megoldás (magyar, angol és például német nyelven)
  • egy általános XSLT nyelven is elkészítették az adatvizualizációt, amely a fejlesztők számára jelent támogatást a megoldás integrálására a meglévő könyvelő vagy vállalatirányítási rendszerekbe. Így közvetlenül ezekben a programokban is elérhetőek az automatikusan letöltött vagy fogadott számlaadat-szolgáltatásból készített, emberi szemmel is jól olvasható egységes számlaképek.
  • fontos része a bejelentésnek, hogy egy asztali alkalmazást is kiadtak azok kedvéért, akik a vállalatirányítási rendszerük vagy a könyvelő programjuk mellett is szeretnének számlaképeket konvertálni.

Forrás: Grant Thornton sajtóközlemény


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.