Adatok – ez az „új olaj”, de mit jelent mindez adózási szempontból?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adatokról ma sokan úgy beszélnek, mint az „új olajról”, az adatok jelentik az új gazdaság olyan fűtőanyagát, amilyen az olaj volt a régi gazdaság számára. Jóllehet, az adatok értéke nem önmagukban rejlik, hanem nagyon is függ egyéb tényezőktől, a monetizáció, a pénzre válthatóság lehetőségétől és attól, hogy milyen szükséglet támad az adatok értékének realizálása iránt.

A digitális gazdaság kulcstényezőjeként az adatnak értéke csak akkor lesz, ha kiaknázzuk, ebben hasonlatos az olajhoz vagy a földhöz, a régi gazdaságok meghatározó erőforrásaihoz.

A világ valamennyi gazdasági társasága -méretétől függetlenül – az adatokat arra használja, hogy növelje saját értékét és arra összpontosít, hogyan gyűjtse, tárolja, kiaknázza és hasznosítsa azokat. Az adatgyűjtés sokféle formája ismert, a közvetlen adatgyűjtéstől – amit például a Google folytat mozgó eszközökkel, szó szerint a terepen gyűjtve az adatokat a Streetview számára – a közvetett adatgyűjtésig, amit a vállalatok folytatnak ügyfeleik körében kérdőívek, vagy a megrendelések és szolgáltatások kiértékelése alapján.

Bizonyos adatok – például a személyes adatok – különösen érzékeny területet jelentenek, és emiatt szigorú szabályozás vonatkozik rájuk, ezeknek a biztonságos kezelése nagyobb körültekintést igényel és meglehetősen költséges is. Amennyiben a biztonságos adattárolás vagy adatátvitel sérül, az a szabályozó hatóság által kiszabott büntetés miatt további költségnövekedéshez vezethet – az európai adatvédelmi szabályozás (GDPR) alapján a legmagasabb kiszabható büntetés elérheti a 20 millió eurót is, vagy a teljes forgalom 4%-át, ha az magasabb – és akkor még nem beszéltünk a jóhírnéven esett kár mértékéről.

A nyers adatok összegyűjtése után azokat szelektálni és elrendezni kell annak érdekében, hogy elemezni lehessen őket. Ezek vagy közvetlenül hasznosíthatók azon vállalat számára, amely az adatokat összegyűjtötte – például más hasonló termékek vagy szolgáltatások marketingjére, vagy új termékek, szolgáltatások fejlesztésének támogatására – vagy egy másik vállalatnak, ügynökségnek eladhatók, amennyiben az összegyűjtött adatok erre alkalmasak.

adat és adózásHol van az érték?

Az adatok értékelése és elhelyezése alapvető fontosságú a cégcsoport nemzetközi adóügyi- és transzferár-megállapodásainak szempontjából.

Azok a tényezők, amelyek nehézzé teszik az adatok értékelését:

  • az adatok hasznossága és pénzre válthatósága nagyon gyorsan csökkenhet,
  • az adatok kontextusfüggő értékkel rendelkeznek, ezek értéke magasabb egy bizonyos tranzakcióban mint az adott tranzakción kívül általában,
  • a különböző fázisokat (gyűjtés, biztonság, szelektálás és kiaknázás) el kell különíteni egymástól.

s Ami az adat helyét illeti, míg a digitális anyag kínálata az alapján adóztatható, hogy hol történt a fogyasztás, sokkal nehezebb meghatározni az adatok helyét adóügyi és transzferárazási szempontból és ebből a meghatározásból számos következmény származhat.

Példának okáért számos adórendszer ösztönzőket kínál annak érdekében, hogy értékes üzleteket és vagyoneszközöket megnyerjen az adott ország számára. Ez gyakran a kutatási és fejlesztési tevékenységet vagy bizonyos immateriális javakat támogató kedvezmények formáját ölti. Ezen adórendszerek esetében nagyon kedvező lehetőségek kínálkoznak az adatvagyon természetének és adózási helyének meghatározásához.

Ennek érdekében, túl a törvényes tulajdonjog meghatározásán, az értéklánc elemzését el kell végezni és a DEMPE ( fejlesztés, javítás, fenntartás, védelem és kiaknázás) elemzési keret segítségével kell meghatározni, hogy az adott egység az immateriális vagyon gazdasági tulajdonjogával rendelkezik-e. Ezt az a kérdés dönti el, hogy az adott csoporton belül ki férhet hozzá az adatokhoz és milyen árat fizet ezért, és milyen adófajtát kell alkalmazni a kifizetett díjért (digitális szolgáltatási adót, közvetett adót vagy forrásadót).

A csoportoknak mindezeket a tényezőket szem előtt kell tartani, amikor az adatmodelleket kezelik, hogy világos legyen számukra, hol keletkezik érték és annak milyen adókövetkezményei lehetnek.

A gondos adatkezelési modell alapvető fontosságú az egész üzleti cikluson belül, kezdve az adat tulajdonjogától, annak változásán át az adatfeldolgozás folyamatáig. Ha a modellt nem gondosan menedzseljük és csak az adatok összegyűjtése után használjuk, az könnyen vezethet nem szándékolt és hátrányos adóügyi következményekhez.
BDO

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezetője, adópartner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.

2024. március 18.

Niveus: Házon belüli flottakezelővel spórolhatnak adót a cégek

A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat. Ezzel megnyílik az áfa legalább részleges levonásának lehetősége, ami azonban értelemszerűen azzal jár, hogy a lízingbe, bérletbe adó vállalkozás működésének, profitjának költségét is ki kell fizetnie a vállalkozásnak. Nehezebb gazdasági helyzetben erre lehet megoldás, ha a cégcsoporton belül alakítanak ki egy erre szakosodott flottakezelő vállalkozást – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.