Adatok – ez az „új olaj”, de mit jelent mindez adózási szempontból?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adatokról ma sokan úgy beszélnek, mint az „új olajról”, az adatok jelentik az új gazdaság olyan fűtőanyagát, amilyen az olaj volt a régi gazdaság számára. Jóllehet, az adatok értéke nem önmagukban rejlik, hanem nagyon is függ egyéb tényezőktől, a monetizáció, a pénzre válthatóság lehetőségétől és attól, hogy milyen szükséglet támad az adatok értékének realizálása iránt.

A digitális gazdaság kulcstényezőjeként az adatnak értéke csak akkor lesz, ha kiaknázzuk, ebben hasonlatos az olajhoz vagy a földhöz, a régi gazdaságok meghatározó erőforrásaihoz.

A világ valamennyi gazdasági társasága -méretétől függetlenül – az adatokat arra használja, hogy növelje saját értékét és arra összpontosít, hogyan gyűjtse, tárolja, kiaknázza és hasznosítsa azokat. Az adatgyűjtés sokféle formája ismert, a közvetlen adatgyűjtéstől – amit például a Google folytat mozgó eszközökkel, szó szerint a terepen gyűjtve az adatokat a Streetview számára – a közvetett adatgyűjtésig, amit a vállalatok folytatnak ügyfeleik körében kérdőívek, vagy a megrendelések és szolgáltatások kiértékelése alapján.

Bizonyos adatok – például a személyes adatok – különösen érzékeny területet jelentenek, és emiatt szigorú szabályozás vonatkozik rájuk, ezeknek a biztonságos kezelése nagyobb körültekintést igényel és meglehetősen költséges is. Amennyiben a biztonságos adattárolás vagy adatátvitel sérül, az a szabályozó hatóság által kiszabott büntetés miatt további költségnövekedéshez vezethet – az európai adatvédelmi szabályozás (GDPR) alapján a legmagasabb kiszabható büntetés elérheti a 20 millió eurót is, vagy a teljes forgalom 4%-át, ha az magasabb – és akkor még nem beszéltünk a jóhírnéven esett kár mértékéről.

A nyers adatok összegyűjtése után azokat szelektálni és elrendezni kell annak érdekében, hogy elemezni lehessen őket. Ezek vagy közvetlenül hasznosíthatók azon vállalat számára, amely az adatokat összegyűjtötte – például más hasonló termékek vagy szolgáltatások marketingjére, vagy új termékek, szolgáltatások fejlesztésének támogatására – vagy egy másik vállalatnak, ügynökségnek eladhatók, amennyiben az összegyűjtött adatok erre alkalmasak.

Hol van az érték?

Az adatok értékelése és elhelyezése alapvető fontosságú a cégcsoport nemzetközi adóügyi- és transzferár-megállapodásainak szempontjából.

Azok a tényezők, amelyek nehézzé teszik az adatok értékelését:

• az adatok hasznossága és pénzre válthatósága nagyon gyorsan csökkenhet,
• az adatok kontextusfüggő értékkel rendelkeznek, ezek értéke magasabb egy bizonyos tranzakcióban mint az adott tranzakción kívül általában,
• a különböző fázisokat (gyűjtés, biztonság, szelektálás és kiaknázás) el kell különíteni egymástól.

s Ami az adat helyét illeti, míg a digitális anyag kínálata az alapján adóztatható, hogy hol történt a fogyasztás, sokkal nehezebb meghatározni az adatok helyét adóügyi és transzferárazási szempontból és ebből a meghatározásból számos következmény származhat.

Példának okáért számos adórendszer ösztönzőket kínál annak érdekében, hogy értékes üzleteket és vagyoneszközöket megnyerjen az adott ország számára. Ez gyakran a kutatási és fejlesztési tevékenységet vagy bizonyos immateriális javakat támogató kedvezmények formáját ölti. Ezen adórendszerek esetében nagyon kedvező lehetőségek kínálkoznak az adatvagyon természetének és adózási helyének meghatározásához.

Ennek érdekében, túl a törvényes tulajdonjog meghatározásán, az értéklánc elemzését el kell végezni és a DEMPE ( fejlesztés, javítás, fenntartás, védelem és kiaknázás) elemzési keret segítségével kell meghatározni, hogy az adott egység az immateriális vagyon gazdasági tulajdonjogával rendelkezik-e. Ezt az a kérdés dönti el, hogy az adott csoporton belül ki férhet hozzá az adatokhoz és milyen árat fizet ezért, és milyen adófajtát kell alkalmazni a kifizetett díjért (digitális szolgáltatási adót, közvetett adót vagy forrásadót).

A csoportoknak mindezeket a tényezőket szem előtt kell tartani, amikor az adatmodelleket kezelik, hogy világos legyen számukra, hol keletkezik érték és annak milyen adókövetkezményei lehetnek.

A gondos adatkezelési modell alapvető fontosságú az egész üzleti cikluson belül, kezdve az adat tulajdonjogától, annak változásán át az adatfeldolgozás folyamatáig. Ha a modellt nem gondosan menedzseljük és csak az adatok összegyűjtése után használjuk, az könnyen vezethet nem szándékolt és hátrányos adóügyi következményekhez.

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezetője, adópartner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

---