Adatokat kért az Airbnb-től az osztrák adóhivatal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kíváncsi az adóhivatal, vajon a szállást hirdetők fizetnek-e adót a bérbeadás után.


Adatokat kért az Airbnb-től, és további magánszállásokat kínáló oldalak üzemeltetőitől az osztrák adóhivatal, amely a begyűjtött adatokból a keletkezett bevétel összegére kíváncsi, valamint majd arra, hogy a szállást hirdetők fizetnek-e adót a bérbeadás után.

Az osztrák pénzügyminisztérium közlése szerint a tárgyalások még folyamatban vannak, a bérbeadó vállalkozásokkal már közvetlen kapcsolatba léptek.

A Format című osztrák gazdasági lap értesülése szerint az Airbnb vezetése azt válaszolta, hogy a személyes adatokat szigorúan kezelik, és harmadik személynek nem adják ki. 

A legfőbb kritika ezekkel oldalakkal szemben az, hogy ugyan a szolgáltatás igénybevételéért fizetnek adót, azonban a szállás után nem. A magán szálláskiadás a hotelláncok számára is nagy konkurencia, hiszen ezáltal jövedelemtől esnek el. Michaela Reitterer az osztrák hotelszövetség vezetője szerint az Airbnb-nek tíz százalékos adót kellene fizetnie, a jövőre életbelépő szabályozások értelmében pedig 13 százalékot. Az osztrák gazdasági kamara hotelágazati vezetője szerint a piac összes résztvevőjének azonos keretfeltételeket és azonos jogokat kell biztosítani. 

Egy legutóbb nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a 9flats, a Wimdu vagy az Airbnb oldalakon kínált szállások miatt az osztrák állam 2016-ban több mint 9 millió euró adótól esik el, további 4,5 millió euró idegenforgalmi adót a települések nem kapnak meg. 

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

Julian Trautwein, az Airbnb bécsi képviselője által ismertetett adatok szerint az oldalon hetven százalékkal nőtt a szállásajánlatok száma az előző év ugyanezen időszakához képest, 2013 óta a szállásfoglalók száma pedig 130 százalékkal emelkedett.

Az ImmobilienScout24 ausztriai lakáshirdetési oldal felmérése szerint az osztrákok ötöde legalább egyszer vagy többször kínált már szállást az Airbnb oldalon. 

Az Airbnb által kínált szálláshelyek száma Bécsben eléri az ötezret is, ezeknek 67 százaléka lakás vagy apartman, a többi szoba. Átlagosan 69 euróba (csaknem 22 ezer forint) kerülnek a szállások éjszakánként, egy bécsi Airbnb bérbeadó havonta 341 eurót (több mint százezer forint) kereshet. 

Ausztriában egy munkavállalónak 730 eurós éves bevétellel rendelkező másodállása lehet. Amennyiben ezt az éves értéket meghaladja a bevétel, már adókötelesnek számít. A településeken nemcsak idegenforgalmi adót kell fizetni, hanem aki három napnál tovább tartózkodik a szálláson, azt a rendőrségnek is be kell jelenteni. 

Magánszállásokat számos online felületen lehet foglalni, a 9flats, a Wimdu vagy az Airbnb oldalak közül az utóbbi a legnagyobb. A vállalkozást 2008-ban alapították San Franciscoban, neve az airbed (felfújható matrac) és a breakfast (reggeli) szavak összetételéből ered. Az Airbnb a világ több mint 190 országában és 34 ezer városában kínál szállást. Az oldalt nagyjából 35 millióan használják, 2010 óta az ausztriai felhasználók is aktívak az oldalon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.