Adóalanyoknak is kibocsátható készpénzfizetési számla

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi hetekben sok vállalkozásnál okozott fejtörést a számlázási szabályok változása. Az APEH tájékoztatóiból kiderül, hogy egyszerűsített számla (készpénzfizetési) az idén is alkalmazható, és adóalanyoknak is kibocsátható.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 176. § (2) bekezdése határozza meg az egyszerűsített adattartalmú számla kötelező tartalmi elemeit. Az idézett szabályozásban megfogalmazott követelmények szerint ugyanazon adatokat kell a szóban forgó bizonylatoknak tartalmaznia, mint a 2008. január 1-jét megelőzően hatályban lévő általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés 17. pontja pontjában meghatározott egyszerűsített számlának.

Ebből következően a jelenleg is forgalomban lévő „egyszerűsített számla”, „készpénzfizetési számla” illetve „egyszerűsített készpénzfizetési számla” kifejezéssel és az APEH által engedélyezett sorszámtartománnyal nyomtatott bizonylatok 2008. január 1-jét követően hatályba lépett áfatörvény egyszerűsített adattartalmú számla funkciójának betöltésére, valamint adóigazgatási azonosításra alkalmasak.

Az áfatörvény 176. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek.

Az áfatörvény 165. § (1) bekezdés b) pontja alapján pedig mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, haa termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó össz egét legkésőbb a 163. § a) pontjában, illetőleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.

Az áfatörvény idézett 165. § (1) bekezdés b) pontjának előírása arra az esetre vonatkozik, amikor a vevő a teljesítéskor készpénzben fizet, és nem kér számlát – következésképp nyugtát kap. A 165. § (3) bekezdésének előírása szerint az előbbiek szerinti nyugtaadás csak magánszemély felé történhet, mert az adóalany, vagy nem adóalany jogi személy felé számlát kell adni.

A áfatörvény 176. § (1) bekezdés b) pontja visszautal a 165. § (1) bekezdés b) pontjára azzal, hogy ha az ott tárgyalt esetben a vevő mégis számlát kér, akkor az egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható. A számla egyszerűsített adattartalommal tehát kibocsátható, ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel fizető vevő (aki lehet adóalany, nem adóalany jogi személy vagy magánszemély egyaránt) és nyugta helyett névre szóló bizonylatot kér. A 165. § (1) bekezdés b) pontra történő visszautalásban az ott említett személy, szervezet a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére utal, és mivel a visszautalás nem terjed ki a 165. § (3) bekezdésre, semmi sem zárja ki azt, hogy az egyszerűsített adattartalmú számlában vevőként adóalany szerepeljen.

Forrás: APEH

---