Adóegyeztetések futószalagon a rendszerről és az ingatlanadóról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Költségvetési bevételi szempontból nincs szükség az ingatlanadóra – ez volt az egyik konklúziója annak a tegnapi megbeszélésnek, amelyet a miniszterelnök folytatott a MSZP-frakció szakpolitikusaival.

Lapunk úgy értesült, Gyurcsány Ferenc és a szocialista képviselők találkozójának célja az volt, hogy az ingatlanadó ügyében kialakuljon a szocialista álláspont. Információink szerint további megbeszéléseket folytatnak majd e témában a következő hetekben is. Ez kizárja, hogy még a tavaszi ülésszak alatt a parlament elé kerüljön a jogszabálytervezet. Tegnap különféle variációkról beszéltek a résztvevők. Többek között arról is szó esett, hogy mi történik akkor, ha mégsem vezetik be az ingatlanadót, noha annak 2008-as indulását belevették a konvergenciaprogramba.

Felmerült: ha a bevezetés mellett döntenek, mikor és kit illessen az ebből származó bevétel. Az ingatlanadót egy rendszer részeként kell kezelni, amelynek az igazságos közteherviselést kell szolgálnia – mondták egyes szocialista politikusok lapunknak.

Hétfőn egy másik adóegyeztetést is tartottak: a pénzügyminiszterrel találkoztak a koalíciós pártok szakpolitikusai. Itt a távlati adótervekről beszéltek, s abban egyeztek meg, hogy adópolitikai koncepciót kell készíteni. Ez az egyes lépések ütemezését is tartalmazná. Így például elképzelhető, hogy jövőre csak az egyszerűsítésekről alkotnának jogszabályt. A költségvetési „mozgástér”, az ütemezés majd a következő találkozókon kerül szóba – mondták lapunknak koalíciós politikusok. Ismert, hogy az SZDSZ saját javaslatát már elkészítette; ebben egy rendszer részeként kezelik az ingatlanadót is, amellyel kapcsolatban úgy vélekednek: bevezetésével csökkenteni kell az átírás mértékét.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.