Adóellenőrzés az egyablakos rendszerben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyablakos rendszer indulásáig kevesebb, mint 6 hónap van hátra. Az RSM DTM blog összeállításából megtudhatja, a jövő évtől hogyan történik az adóellenőrzés az új rendszerben.


Az EU adóhatóságai az egyablakos rendszerben 2015-től lefolytatásra kerülő adóvizsgálatokkal kapcsolatban nyilvánítottak véleményt.

Bemutatjuk azt a négy ajánlást, amik közül a tagállamok kiválasztották, melyeket szeretnék alkalmazni az adózók vizsgálatról való értesítése és a vizsgálat megkezdésekor szokásos adatszolgáltatás során.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Az ajánlások célja, hogy egységes ellenőrzési eljárási alapelveket biztosítson a jövőre induló rendszerbe bejelentkező vállalkozásoknak. Az ajánlások egy hosszabb munka elejét jelentik, egyelőre nem kötelezőek egyetlen tagállamban sem.

Értesítés egyablakos adóvizsgálatról

  • Az első kapcsolatfelvételt a vállalkozás által az egyablakos rendszer központjának adóhatóságán keresztül kell megtenni (ez az esetek többségében a vállalkozás székhelye szerinti állam, de lehetnek kivételek). Ezután a vizsgálat egyedi ismérvei határozzák majd meg, hogy a vállalkozással a központi adóhatóság vagy a teljesítési hely szerinti állam adóhatósága tartja-e a kapcsolatot. Fontos: az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatban minden esetben a fogyasztás állama szerinti szabályokat kell alkalmazni.
  • A központi adóhatóságok saját nemzeti eljárási rendjük szerint veszik fel és tartják a kapcsolatot a vállalkozásokkal az ellenőrzés során. Az EU-n kívül letelepedett szolgáltatókkal az alapértelmezett kapcsolattartási mód az e-mail.
  • A fogyasztás helye szerinti adóhatóság és a vállalkozás közötti közvetlen kommunikáció főszabály szerint e-mailen történik: ez EU-s és nem EU-s szolgáltatók esetében egyaránt a vállalkozás megadott kapcsolattartójának e-mail címét jelenti.
  • Az adóhatóság és a vállalkozás közösen határozzák meg az adatszolgáltatás leghatékonyabb módját. Ezt alapvetően meghatározza, hogy milyen mértékben biztosítottak az elektronikus adatszolgáltatás és -fogadás feltételei. Egy egységesített tartalmú vizsgálati fájlról, mint alternatíváról is szó esik az ajánlásban. Ezt az xml formátumú megoldást még nem dolgozták ki a tagállamok.

A fenti ajánlások közül összesen 24 tagállam képviselői választották ki azokat, amikkel egyet értettek – az alábbi táblázatban ennek a „szavazásnak” az eredményét olvashatja.

A tagállamok 58 százaléka értett egyet mind a négy ajánlással 83 százalékuk legalább 3 ajánlást elfogadott, és csak egy tagállam, Ausztria utasított vissza három ajánlást. A legtöbben (összesen 6 tagállam, köztük Magyarország is) az első ajánlást utasította el, ennek oka nem látszik egyértelműnek.

Az egyablakos rendszerbe való bejelentkezés megkezdéséig kevesebb mint 3, a rendszer indulásáig kevesebb, mint 6 hónap van hátra – ebből az alkalomból a Bizottság egy sajtóanyagot is kiadott (a  gyakori kérdéseket és válaszokat tartalmazó  dokumentum egyelőre csak angolul és franciául érhető el).

A bejegyzés szerzője Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.