Adóelőleg kiegészítés: közeleg a határidő

Szerző: Vizer József
Dátum: 2018. december 17.
Címkék: ,
Rovat:
A számviteli és adózási szakemberek számára a december nem csak a karácsonyi készülődés időszaka, hiszen ez a hónap rengeteg kihívás elé állítja őket. Amellett, hogy december 12-ig és 20-ig el kell készíteni és be kell nyújtani a szokásos havi bevallásokat, további extra erőfeszítést követel, hogy egy igen jelentős számú adói kör számára december 20-ig ki kell egészíteniük az év során megfizetett adóelőlegüket a várható éves adókötelezettség összegére, és erről az EVA kivételével bevallást is be kell nyújtaniuk.

Az adófeltöltési kötelezettség évről-évre kötelező

Az adófeltöltési kalkuláció sok esetben nem is olyan egyszerű, hiszen a vállalkozások egy része decemberben az év többi hónapjához képest extrém nagy forgalmat bonyolít a karácsonyi ajándékvásárlási láznak köszönhetően, vagy eredményét nagyban befolyásolja a forint árfolyamának alakulása, esetleg még bizonytalan, hogy egy megpályázott támogatást sikerül-e elnyernie. A becslést azért fontos igen körültekintően elkészíteni, mert amennyiben a tényleges adatok tükrében elkészített éves bevallás alapján az adóelőleg-kiegészítés (megfizetés és bevallás) nem történt meg legalább 90 százalékos mértékben, akkor az adóhatóság a befizetett adóelőleg és a tényleges éves adó 90 százalékának különbözete után mulasztási bírságot szab ki.

Az adóhatóságok informatikai rendszereiknek köszönhetően viszonylag egyszerűen ki tudják szűrni a mulasztókat, így nem érdemes félvállról venni a kötelezettség teljesítését annak ellenére sem, hogy a bírság mértéke az eddigi 20 százalékról 10 százalékra csökkent. A kalkuláció időpontjában előre nem látható körülmények közül viszonylag kevés az, ami mentesíthet a szankció alól. A bírság alapjának számítása során:

  • az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, valamint
  • az adóelőleg-kiegészítés napja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó, adóalapot képező támogatásokat lehet csak figyelmen kívül hagyni.

Nem célszerű a mulasztási bírság elkerülése végett jelentősen túltölteni az adóelőleget a tényleges adókötelezettséghez képest, hiszen ez akár likviditási problémához is vezethet. Az adózók ugyanis a visszajáró különbözetet csak az éves adóbevallás esedékességét követően tudják visszaigényelni az adóhatóságtól!

Mindezek tükrében lássuk, melyek is a feltöltési kötelezettséggel érintett adók!

Társasági adó

Főszabály szerint azok a kettős könyvvitelt vezető belföldi adózók és külföldi vállalkozók, amelyeknek az előző adóévben az éves szinten számított árbevételük a 100 millió forintot meghaladta adóelőleg-kiegészítésre és az adóelőleg-kiegészítés bevallására kötelezettek az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig. Az adóelőleg-kiegészítés mértéke a várható éves adókötelezettség.

Nem kötelezettek az adóelőleg-kiegészítésére az MRP, az ingatlannal rendelkező társaság tagja, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az iskolaszövetkezet.

Iparűzési adó

Azon iparűzésiadó-alanyok, amelyek társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezettek (tehát a megelőző adóévben az éves szinten számított árbevételük a 100 millió forintot elérte),egyúttal kötelezettek az iparűzési adóelőleg kiegészítésére és annak bevallására is.

Innovációs járulék

Függetlenül a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségtől, az innovációs járulék előlegének kiegészítése és bevallása az adóév utolsó hónapjának 20-ik napjáig minden olyan adózó számára kötelező, amely az innovációs járulék alanya.

Egyszerűsített vállalkozói adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai kötelezettek a tárgy évben megfizetett adóelőleget december 20-ig a várható adó összegére kiegészíteni. Esetükben azonban könnyítés, hogy erről külön bevallás benyújtására nem kötelezettek.

Energiaellátók jövedelemadója

Az energiaellátónak minősülő szervezetek, amennyiben a megelőző adóévben az éves szinten számított árbevételük elérte az 50 millió forintot, kötelesek az adóévük utolsó hónapjának 20. napjáig adóelőlegüket kiegészíteni az adóévi várható fizetendő adó összegére, melyről bevallás benyújtására is kötelezettek.

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM Hungary adóigazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Világszerte mérsékelnék a társasági nyereségadót az államok
2019. március 25.

Közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben globálisan – derül ki a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzéséből. Átlagosan Európában a legalacsonyabb ez az adónem, Magyarország pedig 9 százalékos értékével az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása
2019. március 25.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása

Egyre többen kacérkodhatnak a gondolattal, hogy beszereznek egy oldtimer autót, vagy a saját autójuk éri el azt a kort, amivel kiérdemelheti ezt a minősítést. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen költségvonzattal, illetve költségelszámolási lehetőséggel kell számolnunk, ha beszerzünk egy muzeális autót. Egyáltalán megéri-e cégre megvenni, vagy jobban járunk, ha magánszemélyként tesszük ezt.

Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?
2019. március 25.

A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

A szocializmus építése (1948-56) – 1. rész
2019. március 22.

Az ország erőltetett újjáépítése valósult meg az úgynevezett Rákosi-korszakban. A kuláküldözés, a magántulajdonon alapuló gazdaság ellenséggé tétele napi gyakorlat volt ebben az időszakban. A politikai vezetés az eszközökben nem nagyon válogatott, a cél elérése érdekében az adózást és az adóztató apparátust is eszközként használták fel.