Adóemeléssel alig bíbelődtek a görögök

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kirívó és durva adóemeléssel nem kezelték az adósságválságot a görög kormányok az elmúlt két évben, pedig a válság közepette sem számított jelentősnek az állami elvonások mértéke uniós összevetésben. Az igazi – és megoldhatatlannak tűnő – gondot a korrupció, az adóbehajtás terén működő 4-4-2-es rendszer jelenti.Az igazi – és megoldhatatlannak tűnő – gondot a korrupció, az adóbehajtás terén működő 4-4-2-es rendszer jelenti.

Adóemeléssel alig kísérelték meg kezelni a csaknem példátlan adósságválságot az elmúlt két évben Görögországban – ezzel az első hallásra meglepő ténnyel zárult az Adó Online rövid, a témában végzett kutatása. Pedig lett volna módja a görög politikai elitnek több pénzt beszednie a közkiadásokra: az OECD 2010-es jelentése szerint akkor az állam a GDP 32 százalékát vonta magához és osztotta újra, míg ez az arány az eurózóna akkori országaiban 8 (!) százalékponttal magasabb volt átlagosan.

Nem kirívó az adóemelés

Az áfakulcs-emelés válság esetén közkedvelt eszközével azért élt a görög kormány: az első EU-IMF-mentőcsomagért cserébe 2010 és 2011 között az alsó áfakulcs 5-ről 6,5 százalékra, a középső 10-ről 13 százalékra, a felső pedig 21-ről 23 százalékra emelkedett több lépcsőben. Ehhez képest kimondottan radikális lépésnek tűnhet a magyar áfakulcs 20-ról 27 százalékra emelése két lépcsőben, néhány év alatt.

Hazánkhoz hasonlóan Görögországban is érdemben, 10 százalékponttal növelték a szeszes italokra, dohányárukra és az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót 2010-ben.

Válságadóként ezen kívül speciális illetéket vetett ki a kormány az ingatlanokra 2011-ben és 2012-ben: a tulajdonosoknak évente és négyzetméterenként 3-5 eurót kell fizetniük, méghozzá két részletben, a villanyszámla részeként. Utóbbi vélhetően az adóhatóság – és ezzel együtt a korrupció – kiiktatása miatt szükséges, de erről később szólunk részletesen.

Eközben a görög adórendszer többi paramétere nem változott a válság alatt. A társasági adó kulcsa 20 százalékos, a személyi jövedelemadózás progresszív és sok sávos, 18-tól 45 százalékig terjedő adókulcsokkal. A munkáltató által az alkalmazottai után fizetett társadalombiztosítási járulék 28,06 százalék, míg a dolgozóktól ugyanilyen jogcímen 16 százalékot vonnak le a bruttó fizetésből.

A kivételek széles köre viszont nem szűkült: adómentesek például a hajózásból származó bevételek, a családon belüli tőkemozgások és a hazai cégektől kapott osztalékok is.

Az viszont már gazdaságpolitikai kérdés, hogy az adórendszer alakításával lehet-e bármit is kezdeni egy olyan országban, amelyben 2007 óta a GDP több mint 20 százalékkal csökkent, a munkanélküliség 7-ről 22 százalékosra nőtt, és az államadósság 55 százalékkal emelkedett.

Az igazi baj a 4-4-2 gyakorlata

A görög állam elképesztően korrupt, az adóhivatal pénzbehajtási gyakorlatát a futballból ismert, 4-4-2-es taktikai felállással értelmezi a New York Timesnak nyilatkozó volt állami hivatalnok. A számok itt nyilván nem a kétcsatáros játékra utalnak, hanem arra, hogy a revizorok a feltárt adóhiány és adóbírság összegének 40 százalékától eltekintenek, ha másik 40 százalékát megkapják, így a görög államkincstárnak 20 százalék marad.

A lap a korrupció beágyazottságának mértékét érzékeltetve felidézi, hogy a télen a pénzügyi tárca vám- és adózási ügyekért felelős főtitkára és a gazdasági bűnözés ellen alakult részlegének vezetője ellen is nyomozás indult – kenőpénz elfogadásának gyanújával.

Diomidisz Szpinellisz matematikus egyébként 800 (!) fős csoportjával elemezte a rendelkezésére bocsátott adatbázisokat, a céges kereszttulajdonlásokat, a jelentősebb külföldi utalásokat, és a lap beszámolója szerint világosan kimutatta, hogy mely regionális adóhivatalok teljesítenek feltűnően gyengén. A hatóságok kimutatásaival nem kezdtek semmit: mivel a görög adózási rendszer továbbra is papír alapon működik, állításuk szerint a digitális adatbázis feldolgozásához sem szakértelmük, sem infrastruktúrájuk nincsen. Ráadásul nem is lesz: a megszorítások közepette informatikai fejlesztésre sincs pénz.

A lapnak nyilatkozó szakértők úgy vélik: a korrupció rendszerét a teljes összeomlás szüntetheti meg.

---