Adófizetési biztosíték az adózás rendjében 2018-tól

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2017. szeptember 27.
Rovat:

Mi az adófizetési biztosíték, mikor kéri az adóhatóság és mekkora a biztosíték összege?


A Magyar Közlöny ez évi 93. számában, június 19-én került kihirdetésre az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló LXXVII. törvény, melyben 2018. január 1-től bevezetik az adófizetési biztosíték fogalmát.

A jelenleg hatályban lévő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényhez igazították a jövő évi módosítást a 24/G. és 24/H. jelzésű új paragrafusokba.

Az adófizetési biztosíték intézményének az a lényege, hogy az adóregisztrációs tiltásokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező, vagy azzal megszűnt cégben döntési pozícióban volt személyek cégalapítása esetén adófizetési biztosítékot kér az adóhatóság. 

Ilyenkor az adószám megállapítását követően a NAV által hozott határozatban az új adózót adófizetési biztosíték letételére kötelezik. Ha a vállalkozás működése közben új tulajdonos lép be a cégbe, akire a „tartozási feltétel” teljesül, akkor is kell az adófizetési biztosítékot teljesítenie a vállalkozásnak.

Nézzük, hogyan fogalmaznak a jogászok a törvénymódosításban! 

„Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az  50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az  állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 1 millió forintot, a  legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 2 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt.”

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Az adófizetési biztosíték összege az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett adótartozás összegének megfelelő összeg. Ha az adózó esetében több, a törvényben szereplő tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, akkor az adófizetési biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni.

Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségének az adózó (döntése szerint):

  • a) az állami adó- és vámhatóság erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, vagy
  • b) a kiállításától számított 12 hónapon keresztül érvényes, az előírt adófizetési biztosíték összegéről szóló, az állami adó- és vámhatóság, mint kedvezményezett javára, a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által kiállított garancialevél benyújtásával

tehet eleget. A biztosíték befizetését vagy a bankgarancialevél benyújtását az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó határozat kézbesítését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének 12 hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Ha az adófizetési biztosíték az adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az adófizetési biztosíték összegét az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolnia a NAV-nak. Amennyiben a biztosíték egy részét, vagy annak teljes összegét az adóhatóság felhasználja a jelenlegi cég tartozására, akkor az adózónak az előírt adófizetési biztosíték összegét újra fel kell tölteni. Ha ezt nem teszi meg, a NAV törli az adószámát.

Az adózó a letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra.

Ha letelt a 12 hónapos ún. megfigyelési időszak, akkor az adóhatóság visszautalja az adózónak a letétet, amennyiben nem kellett felhasználni.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az adófizetési biztosítékkal kapcsolatos szabályok az új adózás rendjéről szóló törvény tervezetében is megtalálhatók.

A Nemzetgazdasági Minisztérium jövőre két külön törvénnyel akarja felváltani a jelenlegi Art.-ot. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény az adózással kapcsolatos általános eljárási szabályokat tartalmazná (pl. hatásköri, illetékességi szabályok, jogorvoslat rendje, stb.), míg az új adózás rendjéről szóló törvény az adóeljárással kapcsolatos részletszabályokat (pl. egyes adókötelezettségek teljesítésének szabályai, jogkövetkezmények, különös eljárások, stb.) rendezné. A két törvény tervezetét július végén nyilvánosságra hozták az interneten, melyhez 2017. augusztus 18. 14.00 óráig bárki hozzászólhatott.

A hatálybalépés tervezett időpontja 2018. január 1.


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőttek az adóbevételek
2018. szeptember 24.

Nagyot nőttek az adóbevételek

Áfából és személyi jövedelemadóból mintegy 170 milliárd forinttal több bevételt számoltak el, mint 2017 első nyolc hónapjában.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója
2018. szeptember 24.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója

Nem változik októbertől az üzemanyagok jövedéki adója, mivel az adóhatóság által vizsgált időszakban 50 dollár fölött maradt az ásványolaj Brent napi jegyzések alapján meghatározott hordónkénti átlagára.

Közvetett adózás Írországban
2018. szeptember 24.

Ha valaki az előző, az Egyesült Királyság közvetett adózását érintőlegesen taglaló cikk alapján, annak néhány elemét kívánatosnak találná hazánkban is bevezetni, akkor mit fog szólni, ha egy kicsit beletekintünk az ír példába.