Adóhorror: a túlzott adóztatás következményei

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2018. február 2.
Rovat:

Az adózás története sok kegyetlenkedést, erőszakos cselekedetet tartalmaz. Az egyik legborzalmasabb történet Igor kijevi nagyfejedelem halála, és felesége, Olga bosszúja.


Ha egy farkas jön a juhok közé, akkor az összes juhot meg fogja ölni, míg meg nem ölik a farkast, így ha meg nem öljük [Igort], mindannyiunkat megöl.

(Nesztor krónika Igor haláláról)

A vikingek adózással kapcsolatos dolgaiban egy kis szünetet tartva, de a témához szorosan kapcsolódva, egy konkrét történetet mutatunk be.

A vikingeket – a Nesztor-krónika szerint – a viszálykodó szlávok hívták be a szláv területekre. Rurik (~830-879) két testvérével érkezett, fejedelemségeket alapítottak. Rurik megalapította Novgorod városát, és onnan irányította fejedelemségét. Mindez a 862-es évben történt, innen számítják ma is Oroszország megalakulását. A keleten kalandozó, kereskedő vikingeket varégoknak vagy ruszoknak is nevezték. Ez utóbbi szóból származik Oroszország elnevezése: Rusz.

Két testvérének halála után Rurik az ő területeiket is hatalma alá vonta. Délen Kijevben újabb fejedelemséget alapítottak, ennek irányítását Rurik a sógorára, Olegre (~845-912, uralkodott 879/882-912 között) bízta, azzal, hogy Oleget követően saját fia, Igor vegye majd át a kijevi fejedelemség irányítását is. Rurik halálakor Igor még csak kétéves volt.

Rurik halála után Oleg egyesítette a kijevi és a novgorodi fejedelemségeket, Oleg volt az első kijevi nagyfejedelem. Oleg halála után teljesült Rurik kívánsága, fia, Igor került a Kijevi Nagyfejedelemség trónjára (~877-945, uralkodott 912 és 945 között).

Igor 903-ban megnősült, feleségül vette a Pszkovból származó, varég (tehát viking) nemzetségbeli Olgát, aki akkor 13 év körül lehetett. Más források szerint szláv, esetleg bolgár volt. Igornak és Olgának egy gyermeke született, 942-ben (az, hogy Olga ekkor már több mint ötven éves volt, eléggé kétségessé, de nem lehetetlenné teszi a történetet). A gyermeket Szvjatoszlávnak hívták, ő lesz majd a következő kijevi nagyfejedelem.

Olga fejedelemasszony (N. A. Bruni, 1901)

Egy másik – hihetőbb – változat szerint, Olga 920-ban született. Ez viszont azt jelentheti, hogy Igornak két Olga nevű felesége is volt egymás után, vagy akár egy időben is (a vikingeknél a több feleség is lehetséges volt, ha a férj anyagi lehetőségei ezt megengedték).

Igor halála

Igor több szláv törzs fölött is uralkodott. Az egyik ilyen törzs a drevljánok törzse volt, akik felett Igor 914-ben szerezte meg az uralkodói hatalmat. A nagyfejedelem a törzseket évente meglátogatta, hogy tisztelegjenek előtte, és ez volt az adóbeszedés alkalma is. Természetesen az adófizetési hajlandóságot növelte az, hogy Igor kíséretével (druzsinájával) és fegyveres harcosokkal együtt látogatta meg a törzseket.

Igor adót szed a drevljánoktól (illusztráció a Radziwill krónikából, 15. sz.). Az adó fejenként egy nyusztprém volt.

Ilyen adóbeszedési útra ment Igor 945-ben a drevljánokhoz. Mivel a törzs nem vett részt hadjárataiban, megemelt összeget követelt. Beszedte az adót, és távozott a kíséretével. Út közben Igor meggondolta magát, kíséretének nagyobbik részét hátrahagyva visszatért a drevljánokhoz, és további adókat követelt. A drevljánok erre nem voltak hajlandóak, mondván, ha ezt most teljesítik, akkor soha nem lesz vége a további követeléseknek (lásd a mottóként választott idézetet). Lefogták Igort, és igen kegyetlen módon kivégezték.

Először két nyírfát lehajlítva egymáshoz kötöztek. Ezt követően Igor egyik lábát az egyik fához, másik lábát a másikhoz kötözték. Elvágták a nyírfákat összekötő köteleket, és így a felszabaduló fák Igor testét szétszakították. Ez a történet szerepel Leó diakónus, bizánci történetíró elbeszélésében is.

Igor halála (F. A. Bruni rajza, 1839)

Olga bosszúja

Olga borzalmas bosszút állt Igor gyilkosain. Méghozzá négy alkalommal!

Első bosszú

A drevljánok húsz tiszteletreméltó férfit küldtek Olgához azzal az ajánlattal, hogy Olga menjen el a drevljánok vezetője, Mal asszonyának. Olga úgy tett, mintha elfogadná az ajánlatot, és fogadta a követséget. Közben egy nagy gödröt ásatott, a követeket lefogták, és beledobták őket a gödörbe, élve eltemették őket.

Olga első bosszúja (fametszet, 1839)

Második bosszú

Ezt követően üzenetet küldött a drevljánokhoz, hogy elfogadja a házassági ajánlatot, de a legjobb embereiket küldjék hozzá követségbe. Az új követek megérkeztek. Hogy megtisztálkodjanak, a fürdőházba vezették őket. Ezt követően rájuk zárták a fürdőház ajtaját, és rájuk gyújtották a fürdőt. Élve égtek meg.

Olga második bosszúja (miniatúra a Radziwill krónikából , 15. század)

Harmadik bosszú

Olga egy kisebb sereggel a drevljánok földjére ment, és meghívta őket férje halotti torára. Amikor a drevljánok lerészegedtek, katonáival körülbelül ötezer embert lemészároltatott közülük.

Negyedik bosszú

Egy évvel később (946-ban) Olga egy nagyobb sereggel nyílt hadjáratot indított a drevljánok ellen. Fővárosukat, Iszkorosztenyt sokáig sikertelenül ostromolták. Már egy éve tartott az ostrom, a drevljánok éheztek. Felajánlották, hogy hajlandók hadiadót fizetni, mézet, szőrmét, amit Olga kíván. Sem mézre, sem szőrmére nincs szükségem válaszolta Olga, helyette hadisarcként minden házból három galambot és három verebet kért, mondván, már ő is belefáradt az ostromba, és könyörületes lesz. A drevljánok örömmel teljesítették kérését, átadták a madarakat. A drevljánokból nem váltott ki gyanakvást Olga kérése, mert a szláv szokások szerint gyakran áldoztak madarakat isteneiknek. Ezután Olga katonái tablódarabokat kötöttek a madarak lábára, majd meggyújtották azokat, a madarakat elengedték az izzó taplódarabokkal a lábukon. A galambok hazaszálltak a galambházakba, a verebek az eresz alá. A nádtető és a fa gyorsan lángra kapott, égett az egész város. A menekülő lakosokat a kijevi katonák elfogták, egy részüket megölték, másokat rabszolgaságba vetettek vagy súlyos hadisarcért kaphatták vissza szabadságukat. (Érdekességként megjegyezzük, hogy Keménykezű Harald hasonló módszerrel foglalt el egy várost Szicília szigetén, de ez egy évszázaddal később történt.)

Olga negyedik bosszúja (miniatúra a Radziwill krónikából , 15. század)

Szent Olga

Mivel Igor halálakor fia, Szvjatoszláv még mindössze hároméves volt, ezért helyette régensként Olga uralkodott. A kormányzást 962-ben adta át Szvjatoszlávnak, de fia gyakori hadjáratai idején Olga irányította helyette a Kijevi Nagyfejedelemséget (Kijevi Ruszt).

Olga adó- és közigazgatási (adminisztrációs) reformokat vezetett be. Az adózásban szabályozta az adók fajtáit, fizetésük gyakoriságát, esedékességük időpontját. Ez azt jelentette, hogy a korábbi igencsak esetleges fizetési kötelezettségek helyébe a rendszeres, szabályozott adók léptek. A Kijevi Rusz uralma alatti területeket kerületekre (pogosztokra) osztotta, amelyekre a fejedelem képviselője, a tyun felügyelt. Ezek tulajdonképpen az egy templomhoz és temetőhöz tartozó területeket jelentették.

Ebben az időben kezdődött el Ruszban a kőből való építkezés, az első kőépítmények a kijevi palota és egy torony voltak.

Olga intézkedései fellendülést hoztak a Ruszban.

Több alkalommal (valószínűleg 955-ben és 957-ben) is járt Olga Konstantinápolyban. Első útja alkalmával megkeresztelkedett, állítólag maga Bíborbanszületett Konstantin tartotta a keresztvíz alá. A keresztségben a Jelena nevet kapta a bizánci császárné. Helena Lekapéna után.

Olga keresztsége Konstantinápolyban (miniatúra a Radziwill krónikából, 15. század)

Olga a fiát, Szvjatoszlávot is rá akarta venni a keresztség felvételére, de fia csak kinevette, és elhárította ezt. Ez érthető is, hiszen a keresztség felvételével Szvjatoszláv elveszíthette volna a druzsina és a pogány nép támogatását, megrendülhetett volna fejedelmi hatalma, ugyanakkor Szvjatoszláv nem akadályozta meg a kereszténység terjedését. Szvjatoszlávot egyik hadjárata során a besenyők ölték meg csatában (973). Koponyájából a kán kupát csináltatott.

Olga 969. július 11-én halt meg. Keresztény rítus szerint, földbe temették. Unokája, I. (Nagy Szent) Vlagyimir 1007-ben a maradványait átvitette az általa alapított kijevi Szent Istenanya-templomba.

Olgát a XIII. században szentté avatták, ő volt az ortodox egyház első orosz szentje, 1547-ben pedig „az apostolokkal egyenrangúnak” (iszapósztolosz) nyilvánították. Vlagyimir már uralkodóként is felvette a keresztséget, később őt is szentté avatták.

&&&&&&&

És még két illusztráció az előzőekhez: Igor beszedi az adót a drevljánoktól (K. L. Lebegyev festménye, 1903)

 

Igor halála (metszet, 1591)

 

 

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Adócsökkentés jön Horvátországban
2018. szeptember 21.

Áfacsökkentés, személyi jövedelmi adó csökkentés, idegenforgalmi adó mérséklése, járulékok eltörlése – a munkáltatók szerint azonban mindez kevés.

Kamat, adósság, elengedés, devizahitel (2. rész)
2018. szeptember 21.

A kamatszedés tiltása a kereszténység egyik alapvető törvénye volt. Az első ezredfordulót követően kezdett ez a tiltás enyhülni, és ebben szerepük volt a pápáknak, tudósoknak, de leginkább a pénzkereskedelemmel foglalkozó személyeknek, családoknak. A sorozat második részében a reneszánsz időszakával, előzményeivel, utóhatásaival foglalkozunk.