Adójogi esetekkel segít az RSM DTM


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a NAV és a bírósági gyakorlat nem teljesen fedi egymást, vagy esetlegesen a tényleges bírósági gyakorlatból az adóhatóság nem minden ismérvet emel ki.


Az RSM DTM Blog adójogi esetfeldolgozások sorozatában bírósági esetek feldolgozásával szeretne segítséget adni az adózóknak abban, hogy a jogalkalmazást illetően ne csak az adóhatóság által a nyilvánosság felé publikált esetekkel találkozzanak, hanem az egyes adózási kérdéseket illetően esetlegesen más gyakorlati irányt bemutató döntésekkel is tisztában legyenek.

Itthon az utóbbi években a legtöbb figyelem az áfa kérdésekre jutott.

Az Európai Bíróság (EB) egyre több magyar ügyben adott iránymutatást az uniós irányelveknek megfelelő helyes jogalkalmazáshoz. Ugyanakkor a magyar Bíróság ítélete nem mindig jut el a nagyközönséghez. Ez elsődlegesen annak köszönhető, hogy a hazai titokvédelmi rendelkezések anonimitást követelnek meg az eljáró hatóságoktól, bíróságoktól.

A jogbiztonság elve megköveteli azt, hogy az adóalanyok ismerjék adókötelezettségeiket valamely ügylet megkötése előtt. Az esetleges bizonytalan fogalmakat garanciális okokból csak a törvényi értelmező rendelkezés, illetve végső soron a következetes bírósági jogalkalmazás teheti határozottabbá.

Bár az adóhatósági jogértelmezés, a szakmai véleményként kiadott állásfoglalások kötelező erővel nem bírnak, de az adózók döntően az abban leírtak szerint járnak el, hiszen a hírcsatornákon keresztül csak azt ismerik. Azon esetekben, amikor a jogalkotó a jogalkalmazók (pl. adóhatóság, bíróság) döntési kompetenciájára – adott eset mérlegelésére – bízza azt, hogy egy jogi norma hipotézise megvalósult-e vagy sem, kiemelkedő jelentősége van a jogalkalmazó szerv – értve ezalatt különösen a bíróságokat – belső meggyőződésének.

Figyelemmel arra, hogy a bíróságok által alkalmazott gyakorlatot az adózók többnyire csak az adóhatóság szemszögéből alkalmazott, sok esetben egyébként helytálló megvilágításban és publikált formában ismerik, ezért a blog szeretne más uniós, illetve hazai bírósági döntések bemutatásával, illetve a már feldolgozott esetekből további tényállási elemek kiemelésével az adózókat segíteni abban, hogy adókötelezettségeik teljesítése során hogyan értelmezzék az egyes rendelkezéseket.

Előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos esetekben az adóhatósági és a bírósági gyakorlat nem teljesen fedi egymást, vagy esetlegesen a tényleges bírósági gyakorlatból az adóhatóság nem minden ismérvet emel ki. Olyan eset is előfordulhat, amikor látszólag azonos ténybeli alapon egymásnak ellentmondó hatósági döntések, vagy bírósági ítéletek születnek.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Ennek keretében az adóhatóság által már feldolgozott és publikált bírósági eseteket ismertet majd az RSM DTM, és azokból további tényállási elemekre is felhívja az adózók figyelmét, illetve ugyanabban a témában más jogesetek feldolgozásával esetlegesen egy másik gyakorlatot próbál bemutatni. Ahol lehetséges bemutatja az egyes jogesetek ellentétét is, ahol, látszólag azonos ügyben teljesen más következtetésre jutott az adóhatóság.

A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)