Adókedvezmény, amit eddig lehet, hogy fel sem használt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. január 1-jétől jelentősen bővült a helyi iparűzési adóból levonható útdíjak köre, így jelentősen megnövekedhet azon társaságok száma, akik élni tudnak ezzel az adócsökkentő tétellel.


A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően, levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.

A 2016. január 1-je előtt érvényben lévő szabályozás kizárólag a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj 7,5%-át engedte levonni a fizetendő adóból, vagyis kizárólag az előbbiek szerinti, megtett úttal arányos díjat tekintette útdíjnak. A kapcsolódó magyarázat értelmében „az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj)” kifejezés alatt csak a magyar jogszabályban ilyen néven szabályozott, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény szerinti útdíj volt értendő.

A Htv. 2016. január 1-je előtti rendelkezéseiből tehát az következik, hogy a külföldi közúthálózat igénybevételéért fizetett (használatarányos) útdíj, valamint a 3,5 tonna megengedett össztömeget meg nem haladó gépjárművek után a hazai autópályák használatáért fizetett átalánydíj, autópályadíj összegével nem volt csökkenthető a fizetendő iparűzési adó.

2016. január 1-jétől azonban a Htv. útdíj fogalma kibővült egyrészt a külföldön fizetett, megtett úttal arányos úthasználati díjjal. Tekintettel arra, hogy a megtett úttal arányos úthasználati díj jellemzően a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművek után fizetendő, a Htv. útdíj fogalmának ezen módosulása alapvetően az ilyen tehergépjárművel rendelkező adóalanyok számára jelenthet plusz adólevonási lehetőséget.

A 2016. január 1-jétől hatályos útdíj fogalom azonban még egy ponton módosult a korábbi definícióhoz képest, hiszen kiegészült „az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díj” fordulattal is. A használati díj alatt az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti (azaz átalány jellegű fizetési kötelem, heti, havi vagy éves, illetőleg megyei “matrica”) díj értendő.

Abban az esetben tehát, ha egy társaság a használatában lévő járművek után a belföldi közúthálózat igénybevételével összefüggésben a Rendelet szerinti úthasználati díjat fizetett, és azt költségként, ráfordításkánt elszámolta az adóévben, akkor annak 7,5%-ával is csökkentheti a fizetendő iparűzési adóját.

Az adóévben költségként, ráfordításként elszámolt útdíjra tekintettel az adócsökkentés a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vehető igénybe.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a Htv. kibővült útdíj fogalma ismeretében érdemes újra megvizsgálni a társaságok helyi iparűzési adó csökkentési lehetőségeit, hiszen a módosult szabályok szélesebb kör számára engednek teret a csökkentő tétel igénybe vételére, érvényesítésére. Kérdéseket vethet fel azonban, hogy egy, a gépjárművet bérbe vevő társaság csökkentheti-e a fizetendő iparűzési adóját a flottaüzemeltető által a gépjármű-bérbeadással összefüggésben rá részben/egészében áthárított (“továbbszámlázott”) “autópálya-matrica” díjának 7,5%-ával.

A cikk szerzője Kocziha Andrea, a BDO Magyarország Tax Directora. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.