Adókockázattal járnak az ajándékutalványok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A január óta hatályban lévő áfaszabályok még mindig nem részleteznek kellő mértékben egyes, az utalványok használatával kapcsolatos különleges helyzeteket. Ez akár vétlen adóhiányhoz, így adóbírsághoz és a késedelmi pótlék kockázatához is vezethet, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Idén januártól az EU minden tagállamában – így Magyarországon is – új, közös szabályokat vezettek be az utalványok áfakezelésére. Az érvényes szabályok elkülönítik az egyféle (pl. könyvutalvány) és a többféle termékre beváltható utalványokat (pl. egy áruházlánc bármely termékére beváltható utalvány).

A két típus kezelése az áfa rendszerében teljesen eltérő a kibocsátó cégek, a beváltóhelyek és az utalványforgalmazók számára. Az egycélú utalványok átruházása minden lépésben áfaköteles, vagyis olyan, mintha az érintett terméket (pl. könyvutalvány esetében könyvet) értékesítenék. A beváltáskor a beváltóhely a terméket az utalvány kibocsátójának számlázza ki, nem pedig a termék tényleges vevőjének. Ezzel szemben a többcélú utalvány átruházása áfakörön kívüli és a beváltóhely a terméket a tényleges vevőnek számlázza ki, az utalványt pedig gyakorlatilag úgy kezeli, mintha készpénzt kapott volna.

„Az adóhatósággal folytatott konzultációnk alapján nem minden esetben egyértelmű azonnal, hogy egy adott utalvány egycélú vagy többcélú-e. Például egy könyvutalvány is lehet többcélú utalvány, amennyiben a hagyományos könyvön kívül például poszterre vagy zenei CD-re is beváltható a könyvesboltban, ugyanakkor egy bútoráruházban bármilyen termékre beváltható utalvány is egycélú, ha egyértelmű, hogy csak az általános, 27%-os áfakulcs alá tartozó termékek kaphatók a bútoráruházban” – mondta el Földes Balázs.

A Crowe FST szenior menedzsere hozzátette: a legtöbb beváltóhelynek például gondot okoz a helyes számlázás olyan esetekben, amikor a vevő részben utalvánnyal, részben pedig készpénzzel fizet. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy az addigi számlázási gyakorlatoktól teljesen eltérő ügymenetet kell követnie a cégeknek (például egy terméket kétfelé kell számlázni, egy részét a vevőnek, egy részét pedig az utalvány kibocsátójának). Ráadásul a pénztárgépben történő szerepeltetés is problémás, mivel a mai pénztárgép-logika nem tökéletesen alkalmas az olyan speciális szituációk helyes rögzítésére, mint a részben áfás (készpénzzel rendezett vételár rész), részben áfakörön kívüli (utalvánnyal rendezett vételár rész) a tranzakció.

„Az EU irányelvből nem olvasható ki teljeskörűen, amit az adózónak tudnia kell, és így az irányelveket a magyar jogba beépítő törvények sem térhetnek ki minden esetre. Így viszont a vállalkozásoknál kialakulhat helytelen adminisztratív gyakorlat, mely akár adóhiányhoz is vezethet egy cégnél, amelyet csak növelhet az adóbírság és a késedelmi pótlék kockázata” – hangsúlyozta a Crowe FST szakembere. Földes Balázs szerint, ha egy adózó utalványokat használ – akár kibocsátóként, forgalmazóként, beváltóhelyként vagy akár csak munkavállalók részére kiosztható juttatásként – érdemes felülvizsgálni, hogy a jelenlegi gyakorlata megfelel-e az új jogszabályoknak és a NAV említett értelmezésének; a nem egyértelmű esetek felülvizsgálata során pedig érdemes konzultálni a megfelelő adótanácsadóval.

---