Adománygyűjtés és adózás

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2019. július 5.
Címkék: , ,
Rovat:
Fontos tájékoztatást jelentetett megy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Vámértesítő 2019. évi 6. számában. Az ’Interneten szervezett gyűjtés adójogi megítélése’ című ismertetés bővebb bemutatást is megérdemel.

Az adománygyűjtés, mások megsegítése a nagy világvallásokban kötelező előírás a híveknek. Erre a kereszténység, az iszlám, a zsidó vallás, de a keleti vallások is felszólítják a híveket. A vallások kifejezetten a rászorulók megsegítéséről szólnak, ez alapvetően a nincstelen, szegény, vagy egészségében megrendült, esetleg idős emberek megsegítését jelenti.

Mai világunkban az adománygyűjtés ezeken a célokon túlmegy, előfordul adománygyűjtés külföldi gyógykezelés finanszírozására, balesetben sérült, elhunyt személyek támogatására, de találkozhattunk már adománygyűjtéssel tanulmányok, művészi gyakorlat, sportpályafutás segítésére is. Divatossá vált az utóbbi időben a kezdő, úgynevezett startup vállalkozások beindítására való gyűjtés, de még világkörüli utazás pénzügyi alapjainak a megteremtése is szerepelt a célok között.

A NAV tájékoztatója nem minden esetre terjed ki, de a címben jelzett internetes gyűjtésnél szélesebben is értelmezhetők a szabályok.

Nem térünk ki azokra az esetekre, amikor a gyűjtés kedvezményezettjei nem magánszemélyek, hanem például egy jótékonysági egyesület, alapítvány, egyházi szervezet szervezi a gyűjtést, meghatározott célra vagy a gyűjtött támogatások odaítéléséről, szétosztásáról később gondoskodnak.

Nincs jelentősége annak, hogy az adománygyűjtés interneten történik, vagy más módon, például direkt levelekkel, egy rendezvény keretében, lakásokba becsöngetve, esetleg egyszerűen az utcán megszólítva a potenciális adományozókat. Annak sincs jelentősége, hogy az adomány pénzbeli, termék vagy szolgáltatásnyújtás, illetve a pénzbeli adományoknak nyitnak-e bankszámlát vagy sem.

Magánszemélyt támogatnak magánszemélyek

Adományozásról csak akkor beszélhetünk, ha a támogatás önzetlen, mindenfajta ellenszolgáltatástól mentes, a támogatásnak nem lehet célja és eredménye, hogy a támogató ellenszolgáltatásban részesüljön. Ha van ellenszolgáltatás, akkor annak jellegétől függően kell meghatározni az adó-, járulék- és illetékszabályokat. A továbbiakban az ellenszolgáltatás nélküli adományozást feltételezzük, csak ezekre vonatkozó szabályokat mutatunk be.

A támogatás tényéről nem kell bizonylatot kiállítani, de olyan jogszabályi előírás sincs, amely ezt megtiltaná. A támogató névtelen is maradhat, ragaszkodhat hozzá, hogy jótékonykodását anonimitás mellett kezeljék.

Magánszemélytől magánszemélynek adott ajándék adómentes a személyi jövedelemadóban. Ez a szabály (jelenleg az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 1. számú melléklet 7.2. pontja) az adóreform óta él az Szja törvényekben, és ugyanúgy vonatkozik a karitatív célú adományozásokra, mint a névnapi, születésnapi, esküvői, karácsonyi (stb.) ajándékozásokra. Az ellenszolgáltatás nélküliségen kívül ennek az szja-mentességnek semmilyen feltétele nincs. Az ajándékozó és az ajándékozott lehet belföldi és külföldi is, természetesen külföldiek esetében külön kérdés, hogy vonatkozik-e az ajándékozásra az Szja törvény hatálya.

Egyelőre kérdés, hogy az úgynevezett szeretetsüti értékesítése milyen adóhatósági megítélés alá esne, ha magánszemélyek készítik, értékesítik a sütit magánszemélyeknek (pl. utcán), a befolyt bevételt jótékony célra használják fel.

Mivel az előzőekben bemutatott adományozás szja-mentes, így járulékfizetési, szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség sem merül fel.

Érdekesebb az illetékek szabályrendszere.

Ha személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a megajándékozottnak vagy az ajándékozónak, akkor illetékfizetési kötelezettség nincs (Illetéktörvény 17.§ (1) c) pont). Ez az eset magánszemélyek közötti ellenszolgáltatás mentes ajándékozásnál nem merül fel.

Egyéb esetekben az Illetéktörvény 11.§ (2) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint az „ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja”. Mivel a fizetőeszköz is ingónak minősül az Illetéktörvény alkalmazásában, ezért a pénzadományra is alkalmazni kell a szabályt (Itv. 102.§ c) pont).

Ha nem akarjuk megsérteni az illetékszabályokat, akkor a 150 ezer forintos határt, illetve az okiratmentességet figyelembe kell vennünk a jótékonysági adományozásoknál.

Az illetékköteles jogügyleteket, sőt egyes esetekben az illetékmentes ügyleteket is be kell jelenteni az adóhatóságnak (mint az illetékügyekben eljáró első fokú szervnek; Itv. 91.§). Ha az ajándékozás nem tárgya az Illetéktörvénynek (nincs okirat és az érték nem több 150 ezer forintnál), akkor bejelentési kötelezettség sincs.

Az ajándékozó nem magánszemély

Ha az ajándékozó szervezet (gazdasági társaság, költségvetési szerv, alapítvány, egyház, párt stb.), akkor is lehet az ajándékozás szja-mentes, és ebben az esetben szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni, illetve az illetékkötelezettség megállapításánál is az előzőekben ismertetetteket lehet alkalmazni.

Szja-mentes juttatásokra több száz (!) adómentességi jogcím található az Szja törvény 1. számú mellékletének 1-8. pontjaiban. Ezek felsorolását itt most természetesen mellőzzük.

Ha a juttatáshoz nem találunk adómentességi jogcímet, akkor a juttatás egyéb jövedelemként adóköteles, a juttatónak kell megállapítani az adóalapot, levonni az adóelőleget, illetve megfizetni a juttatás értéke után a szociális hozzájárulási adót. Ebben ez esetben a juttatás mentes az illetékek alól, így sem illetéket fizetni, sem az ajándékozást bejelenteni nem kell az adóhatóság felé.

Ha az adomány nem magánszemélytől, illetve Magyarországon kifizetőnek nem minősülő személytől származik, akkor az adókötelezettséget az adományozottnak kell megállapítani. Ha van adókötelezettség, akkor az adományozottnak kell az adomány összege után adóelőleget, szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve mindezt adóbevallásában szerepeltetni.

A NAV-ismertetés szövege
26. Interneten szervezett gyűjtés adójogi megítélése

[A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 1. számú melléklet 7.2. pontja;Szja tv. 28. § (1) bekezdés; a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdés; Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 11. § (2) bekezdése; Itv. 17. § (1) bekezdés c) pontja] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 1. számú melléklet 7.2. pontja alapján egyéb indokkal adómentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték).
Az adózó kérdése arra irányult, hogy ha elődlegesen magánszemélyként egy weboldalon, pl. paypal-ra kíván jótékonysági/adományozási céllal gyűjtést szervezni, akkor milyen adókötelezettség terheli.
Az Szja tv. nem tartalmaz korlátozó intézkedést az internetes felületen keresztül történő gyűjtésre vonatkozóan, valamint arra sem, hogy a gyűjtés jótékonysági célzattal történik-e vagy sem. Ebből adódóan, amennyiben kizárólag magánszemély(ek) részéről érkezik e célból pénzadomány, vagyoni érték a megadott weboldalra, akkor személyi jövedelemadó kötelezettség sem a támogatást nyújtó, azaz az ajándékozó magánszemély, sem a megajándékozott oldalán nem merül fel.
Amennyiben azonban nem magánszemély, hanem például egy gazdasági társaság juttat e célból támogatást a weboldalon, akkor a juttatás az Szja tv. 28. (1) bekezdés alapján egyéb jövedelemnek minősül. Egyéb jövedelem esetében az adóalapot és az adóelőleget a támogatást nyújtónak, azaz a kifizetőnek kell megállapítania, és ezzel egyidejűleg a juttatás értékéről és a levont adóelőlegről igazolást kell adnia a magánszemélynek. Továbbá a juttatót az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem után 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdés alapján.
Az illeték kötelezettség szempontjából az ingyenesen megszerzett ingóság (fizetőeszköz) után ajándékozási illeték kötelezettség merülhet fel. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 11. § (2) bekezdése alapján az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.
Amennyiben személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik, akkor nincs illeték fizetési kötelezettség.
Az Itv. 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján a gyűjtés során beérkező pénzösszeg után illetéket nem kell fizetni, ugyanakkor az Itv. 91. § (2) és (5) bekezdése alapján az illetékmentes jogügyletet is be kell a NAV felé jelenteni.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály; ÜTF-1821/2019.; 4813425097]

Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.