Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) meghatározott feltételek mellett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára az adózó fizetési kötelezettségének könnyítésére (halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére). Az adóhatóság méltányosságot csak akkor gyakorolhat, ha ezt törvény lehetővé teszi, és ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek köteles is fizetési könnyítést engedélyezni.
Kinek kell az adót megfizetnie?
Az adó megfizetésének szabályait az Art. 35. §-a tartalmazza. Eszerint az adót – törvényben meghatározott esedékességekor – az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta, a beszedett adót pedig az adóbeszedésre kötelezettnek kell megfizetnie.
Ha fizetésre kötelezett az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adóhatóság határozattal kötelezheti az adó megfizetésére
A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve – belföldi fióktelepén keresztül – közvetve terhelő valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető határozattal.
Ugyancsak határozattal kötelezi az adóhatóság valamely START kártya tulajdonosát (felhasználóját) a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű szociális hozzájárulási adó, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított szociális hozzájárulási adó közötti különbözet összegének megfizetésére, ha utólag megállapítja, hogy a kártya igényléséhez kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettségét rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével teljesítette.
Határozattal kötelezhető a jóváhagyott szerződésben foglalt adó megfizetésére az adótartozást átvállaló, illetve a kezességet vállaló, valamint az, akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény írja elő.
Az adó megfizetéséért kezesség vállalása a Polgári Törvénykönyv szerint lehetséges illetve az adótartozást más átvállalhatja, ami az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított. Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.
A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlataSzakmai fórum és képzés: 2014. április 8. Jelentkezzen most! |
---|
Az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelés az adótartozásába nem számítható be.
Az adóhatóság méltányossági jogköre
Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy a közös szükségletek fedezéséhez teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenkinek hozzá kell járulnia, az adószabályozás feladata pedig az, hogy érvényt szerezzen ennek, láthatóan igen széleskörű garanciákkal. Ugyanakkor az adózók teherbíró képességét meghatározó körülmények egyes esetekben előidézhetnek olyan helyzetet, amely mellett – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve sérülne. Ennek feloldására az Art. meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára egyedi esetekben a kötelezettség enyhítésére. Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni, ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.
A kötelezettség enyhítése halasztás, részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve elengedés formájában történhet. Az eljárás alapja mindig a végrehajtható okiraton (bevallás, bejelentés, adóhatósági, bírósági határozat) alapuló kérelem, amelynek elbírálása során csak annak van jelentősége, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem. Vagyis a tartozás fennállására okot adó cselekmény körülményeit (a mulasztás súlyát, gyakoriságát) az adóhatóság nem vizsgálja, mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént.
Magánszemélyek számára adható fizetési könnyítések
A magánszemélyek számára adható fizetési könnyítések jogszabályi alapja:
Fizetési kedvezmény engedélyezése tehát kizárólag kérelemre történhet. A kérelmet a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, egyéni vállalkozó esetében a székhelye, ennek hiányában telephelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályán kell előterjeszteni.
A kérelmet célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok bemutatására szolgáló, a NAV honlapjáról letölthető nyomtatványon benyújtani, de lehetőség van elektronikus úton történő előterjesztésre is (ennek feltétele, hogy az adózó, illetve az adózó képviselője ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen). A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozók fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmüket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be. A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú adóigazgatási eljárás illetékmentes.
Kreditpontos rendezvények, kiadványok |
---|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
A fizetési könnyítés engedélyezése nem jogosultság, nem jár automatikusan, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak. A magánszemély kérelmének elbírálásakor az adóhatóság azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését, figyelembe véve együttes vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetüket. Az adóhatóság a mérlegeléskor egyebek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket stb. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége mellett további indok lehet a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben méltányosságból kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére (elengedésére) van lehetőség, illetve az elengedést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti az adóhatóság.
Az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelem után fizetendő adó mérsékléséhez vagy elengedéséhez a Szja törvény idézett rendelkezése értelmében az adózó méltányolandó vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének, illetve a méltánylást érdemlő lakáscélú felhasználási módnak együttesen kell fennállnia, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.
Lakáscélú felhasználásnak minősül:
Lakótelek megszerzése önmagában nem minősül lakáscélú felhasználásnak, csak akkor, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa ténylegesen lakóházat épít.
A lakáscélú felhasználást igazoló okiratok:
A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság a határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
A személyi jövedelemadó előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra fizetési könnyítés az Art. 133. (3) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezések alapján nem engedélyezhető. továbbá fizetési könnyítés csak ténylegesen fennálló tartozásra adható, vagyis a már – visszatartással vagy befizetéssel, illetve átvezetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).
Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
---|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. |
Cégek, szervezetek számára adható fizetési könnyítések
Az Art. 134. § (2)-(4) bekezdése értelmében az adóhatóság a nem magánszemély adózók adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti, csak a pótlék- és bírságtartozás mérsékelhető vagy engedhető el kivételes méltányosságból, különösen akkor, ha annak megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.
Mérsékelni vagy elengedni csak a ténylegesen fennálló tartozást lehet, az átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel már rendezett kötelezettségre fizetési könnyítés nem adható.
Fizetési könnyítési kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be a következő adózók esetében:
A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adó- és vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlára kell megfizetni.
Cégek, szervezetek esetében a pótlék és bírságtartozás mérséklése (elengedése) iránti kérelem elbírálása során az adóhatóság komplex vizsgálatot folytat a gazdálkodás ellehetetlenülése szempontjából. A mérséklés intézménye nem a tevékenység megszüntetésének (a felszámolási eljárásnak) halasztására szolgál, hanem csak akkor indokolt alkalmazni, ha a tartozás mérséklésével az ésszerű gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Vagyis, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság a határozatában különböző feltételeket is kiköthet.
Különösen ilyen feltétel lehet:
Ha az adózó a feltételt nem teljesíti, a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!