Adótervek és a költségvetés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Parlament elé került a jövő évi költségvetésről szóló törvény tervezete, amelyből elsősorban a bevételi oldallal kapcsolatos elvárásokat, az adó- és járulékbevételek alakulásával kapcsolatos terveket emeltük ki.

Az adórendszerben alapvetően olyan átalakításokat tervez a kormány, amelyek javítják a gazdaság versenyképességét, és ösztönzik a foglalkoztatást. Ennek érdekében csökkentenék a munkáltatókat terhelő bérjárulékokat, emelnék a személyi jövedelemadó sávhatárát, megszűntetnék a társas vállalkozások különadóját, ezzel egyidejűleg átalakítanák a társasági adó rendszerét. A módosítások egy része az adórendszer egyszerűsítését célozza, illetve folytatja a több éve megkezdett folyamatot, amely a gazdaság kifehérítését, a feketegazdaság visszaszorítását célozza. A vállalkozások fejlődése szempontjából is meghatározó, hogy Magyarország teljesítse a konvergencia programban megfogalmazott célt és az államháztartás hiánya 2009-re 3,2%-ra mérséklődjön – olvasható a költségvetési törvényhez készített pénzügyminisztériumi háttéranyagban.

A személyi jövedelemadózásban az adóterhelés csökkentése érdekében az adótábla sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedik, míg az adómértékek nem változnak. Egyszerűsítenék az adókedvezmények rendszerét és a feketegazdaság elleni intézkedések részeként a számlaadás ösztönzése érdekében bevezetnék az egyes háztartási szolgáltatások igénybevételét igazoló számlák áfa-tartalmával összefüggő adókedvezményt. Az szja keretén belül megszűnik a cégautóadó, amelyet vagyonadóként kellene a jövő évben megfizetni.

A társasági adóban számos adóalap-korrekciós tétel megszűnik, így szélesedik az adóalap, ezzel egyidejűleg az adókulcs 16 százalékról 18 százalékra emelkedik. A versenyképesség javítása érdekében megszűntetnék ugyanakkor a társas vállalkozások és egyéni vállalkozók különadóját. Az energiaellátóknak – két évig – külön jövedelemadót kell majd fizetniük. Ennek alapja a korrigált adózás előtti eredmény, mértéke pedig 8 százalék.

Az általános forgalmi adó esetében sem az áfa kulcsok jelenlegi szerkezetében, sem az adómértékekben nem lesz változás. A tervezett adótörvény-módosítás lényegében a termékimport esetén az önadózás korlátainak 25 százalékos megemelésére, a számla kibocsátási kötelezettségre, az áfa alóli mentességet érintő területek korrekciójára valamint az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályokra terjed ki. A jövedéki adó – az üzemanyagokat kivéve 10 százalékkal nő. Az energiaadó a szénre is ki fog terjedni, de nem terheli energiaadó a lakossági szénfelhasználást. A helyi iparűzési adónál a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével csökkenthető lesz az adóalap.

A társadalombiztosítási járulékok kapcsán kedvező változás, hogy a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke igaz, áprilistól ugyan, de – a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után – 29 százalékról 26,5 százalékra csökken, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után ellenben változatlanul 29 százalék lesz. Hasonló a helyzet a munkaadói járulékkal. Ennek mértéke április 1-jétől a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 1,5 százalékra csökken, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után ellenben 3 százalék marad. A rehabilitációs hozzájárulás drasztikusan, az eddig összeg háromszorosára emelkedik, 177 600 forint/fő/évről 532 800 forint/fő/évre.

Az adórendszer egyszerűsítését, az adminisztráció csökkentését szolgálja, hogy az éves bevallások (befizetések) határideje február 15-éről február 25-ére módosul, a jelenleg szűk körben alkalmazott adóhatósági adómegállapítás helyett az APEH állítaná össze az adóbevallás elkészítéséhez szükséges adatokat, és ennek alapján előzetesen kiszámítaná az adót.

A feketegazdaság visszaszorítását célzó módosítások közül kiemelendő az egyéni felelősség előírása a számlaadási, nyugtaadási és más részkötelezettségek teljesítéséhez, a számlaadásért való felelősség kiterjesztése, az adóbecslés lehetőségének általánossá tétele, a készpénzforgalom korlátozását szolgáló intézkedések (pl. a munkabér bankszámlára történő utalása). Az ellenőrzés hatékonyságát javító intézkedések részeként 2009-től sor kerül – többek között – az adószám felfüggesztési jogcímek bővítésére.

---