Adóváltozások: mely része érinthet mindenkit?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokan nyilatkoznak mostanában arról, hogy nem változik lényegesen az adórendszer jövőre, illetve a törvénytervezet alapjaiban nem rengeti meg az adórendszert, stb. Ez akkor igaz, ha a következőkről beszélünk: továbbra is a fogyasztás adóztatásán van a hangsúly, nem készült új adótörvény, az adórendszer szerkezete az elmúlt évekhez képest nem változik, több beígért módosítás mégsem lép hatályba, akkor a fenti nyilatkozatok helytállóak.  Azonban a kicsi vállalkozásokat és a magánembereket mégsem ezek a kijelentések érdeklik, hanem az, hogyan érinthetik a zsebüket, vagy a gazdálkodásukat a 2015-től tervezett módosítások.


Néhány alapvető dolgot célszerű végiggondolni az adózással kapcsolatban:

  • A magánvállalkozás pénzét magánemberek adják össze a saját pénzükből, amit ezzel kivontak a saját felhasználási lehetőségeik köréből. Hogy ezért mennyi adózott nyereséget kérnek, (osztalék,) az az ő megállapodásuk kérdése. A kérdés az, hogy mennyit ér meg nekem az, ha a pénzem felett nem rendelkezhetek, és nem kamatozik.
  • Kinek van joga megszabni azt, hogy a részvényes mekkora osztalékot vehet fel? Magának a társaságnak, közös megegyezéssel. Ha a befektető nem kap annyi osztalékot amennyi neki megéri, akkor kiveszi a pénzét a cégből és máshol olyan iparágba fekteti, ahol nagyobb a jövedelmezőség.
  • Az adórendszerrel, mint közvetett gazdaságirányítási eszközzel befolyásolni lehet a vállalkozások nyereségességét. A nagy kérdés mindig az arányok megtalálása. (A cégnek is elfogadható legyen, de az államnak is legyen bevétele az adókból.) Ha elvonják a cégek nyereségét különböző adókkal, akkor a befektetők kiszállnak, a dolgozókat pedig elbocsátják, végül a cég megszűnik.
  • Senkinek a világon nincs joga ahhoz, hogy beleszóljon egy magánvállalkozás árképzési rendszerének tételeibe, kialakításába. El kell fogadni azt, hogy a bevételeknek fedezniük kell az összes költséget (beleértve az adókat is) és a nyereséget. Ha növekednek a költségek, akkor növelik az árat is. Nyilván nem a jelenlegi árakat fogják emelni, hanem új termékeket, szolgáltatásokat vezetnek be magasabb áron. Ez a módszer mindaddig alkalmazható, amíg megfelelő a kereslet.
  • Ha csökken a kereslet, akkor a cég bevétele is csökken. Így nem tud annyi költséget finanszírozni, mint addig. Munkahelyek szűnhetnek meg, juttatásokat csökkentenek, és nem fejlődik a gazdaság.
  • A gazdasági környezet kedvezőtlen hatásai, valamint a közterhek folyamatos növelése mellett, sajnos a sharingeconomy terjedése is a gazdaság növekedése ellen hat. A közösségi gazdaság vagy más néven, megosztás alapú gazdaság a keresletet tovább csökkenti.

Ha például tíz család használ egy porszívót, – mert egymásnak kölcsön adják, – akkor 9 darab porszívót nem kell legyártani, – hiszen nem fogják megvenni, – ezért csökkentik a termelést, a forgalmazást, és leépítik a munkahelyeket.Tovább csökken a gazdaság teljesítménye. Az otthon termelt zöldség, gyümölcs családok közötti cseréje ugyanezt a hatást váltja ki a mezőgazdaságban. Nem bérelnek autót, nem mennek fodrászhoz, nem vesznek ruhát, mert varr a szomszéd, és szép lassan leépül minden.

A közösségi gazdaság nemcsak a kényelmünket szolgálja, hosszú távon egy erőteljes lépés lehet a fenntartható fejlődés felé, hiszen egy telekocsi-szolgáltatás használatával például jóval kisebb mértékben szennyezzük a környezetünket, mintha saját autóval egyedül utaznánk.Közösségfejlesztő hatása is van. Csak azt felejtjük el, hogy fizetésünk nem lesz, ha nincs állásunk. A mobilalkalmazások azonban egyre fontosabbak. Honnan lesz pénzünk telefonra?

Miután mindenki sokat tesz a gazdaság (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés,) csökkentése érdekében, nézzünk néhány kiragadott adóváltozást atörvénytervezet alapján!Mindenki ítélje meg saját maga a keresletre, a gazdaság növekedésére, és az árakra gyakorolt várható hatásukat!

– Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.törvény tervezett módosítása bevezeti a befektetési alapok különadó-kötelezettségét. A befektetési alapok különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, amelyek Magyarországon letelepedett forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával. A törvényjavaslat szerint az adót a forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi. Az adó mértéke 25 százalék. Kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára.

– Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4.§ (2) bekezdése szerint 2015-től az adó mértéke:

  • a) villamos energiára megawattóránként 295 forintról 310,50 forintra,
  • b) a földgázra gigajoule-onként 88,50 forintról 93,50 forintra,
  • c) a szénre ezer kg-onként 2390 forintról 2516 forintra emelkedik.

– A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény tervezett módosítása szerint, megszűnik az alkoholtermékek differenciált jövedéki adómértéke.

A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50%-ára (1 liter 50%-os alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint összegű jövedéki adót kell fizetni) változik az eddigi 0%-ról.

A magánfőzés esetében az előállított magánfőzött párlat után a magánfőzőt terhelő, évi 1 000 forint összegű átalányadó bevezetésére kerül sor 2015. január 1-től.

A fűtőolaj és a targoncagáz adómértékei emelkednek. A kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmény mértékét csökkentették.

A magánfőzés keretében előállítható párlat mennyiségét a korábbi két hektoliterről 50 literre korlátozzák.A magánfőzésre vonatkozó kedvezményes szabályokat csak a gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják a továbbiakban.

A törvényjavaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, apezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millió forintról600 millió forintra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét.

A népegészségügyi termékadóról szóló – már többször módosított – 2011. évi CIII. törvény 6.§-ában szereplő adótételeket kiegészítik még a következőkkel:

  • „h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma
  • ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter,
  • hb) 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter ,
  • hc) 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter,
  • hd) 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter ,
  • he) 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter ,
  • hj) 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter”

a népegészségügyi termékadó (népszerű nevén chipsadó).

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény tervezett módosítása szerint, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet az ebből a tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétele alapján, a főszabálytól eltérően sávosan meghatározott, 0-6%-ig terjedő élelmiszerlánc felügyeleti díj fizetésére kötelezett.

Az előző évi nettó árbevételének

  • 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %,
  • az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1% ,
  • az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 % ,
  • a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 % ,
  • a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 % ,
  • a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 % ,
  • a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5 % ,
  • a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6 %-ot.

Ez egy teljesen új rendelkezés, és hatalmas növekedést jelent a jelenlegi 0,1%-hoz képest.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításának tervezete jelentősen kibővíti a termékdíj köteles termékek körét. Például:

  • Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru,
  • Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is ; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában, szappantartalommal is ; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek,
  • Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív készítmény, mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), és tisztítókészítmények, szappantartalommal is,
  • Súrolókrémek és –porok és más súrolókészítmények,
  • Hajápoló szerek,
  • Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozásutáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz valókészítmények, szőrtelenítők és máshol nem említettillatszerek, szépség- vagy testápoló szerek;helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítőtulajdonságúak is,
  • Légkondicionáló berendezés motormeghajtásúventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozószerkezettel, beleértve az olyan berendezést is,amelyben a nedvesség külön nem szabályozható,
  • Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével, kivéve: a kézi merítésű papír és karton (4802 10); atapéta alappapír; a képeslappapír és könyvnyomó papír;az irodai papír (fénymásolópapír); iskolafüzet;jegyzettömb; pénztárgép-papír; biztonsági papír, stb.

Ezek csak kiemelt példák a sok közül. A törvény módosított melléklete nem csak az egyéb műanyag termékek, egyéb vegyipari termékek és az irodai papír termékkörökhöz tartozó vámtarifaszámokkal bővült, hanem kiegészítésre került a termékdíj-köteles csomagolószerek, továbbá az elektromos, elektronikai berendezések köre is.

A törvény célja, hogy „hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez.”

Az szja-törvény juttatásokra vonatkozó részének felépítése jelenleg a következő: 69.§-ban a kifizetőt (vállalkozást) terhelő adó; 70.§-ban az egyes meghatározott juttatások (51,17% közteher); 71.§-ban a béren kívüli juttatások (35,7% közteher).

A 2015-től történő módosítás tervezeteszerint, „egyes meghatározott juttatásnak minősül a 71.§ szerinti béren kívüli juttatás.” Ezzel ez utóbbiak közterheit jelentősen megemelték.

Tehát minden juttatás értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-tkell fizetnie a munkáltatónak.Ha a munkáltató valamennyi dolgozójának ugyanúgy, vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon biztosított juttatást, akkormegnő a közteher mértéke.A juttatás értékének 1,53-szorosa után a munkáltatónak 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie. Ugyanilyen mértékű közteher terheli a béren kívüli juttatásoknak azt a részét, amely meghaladja a rájuk az szja-törvény 71.§-ában megállapított értékhatárt vagy az évi 450 ezer forint keretösszeget.

Tehát jelentősen drágul a cafetéria.

A törvényjavaslat úgynevezett „települési adók” bevezetését tenné lehetővé az önkormányzatok számára. Az önkormányzatok rendelettel gyakorlatilag bármilyen olyan adótárgyra települési adót vezethetnének be, amelyet törvényben szabályozott közteher nem terhel. A települési adók személyi hatálya azonban nem terjedne ki a szervezetekre, illetve a helyi adók hatálya alá tartozó vállalkozókra (vállalkozói minőségükben).

A törvényjavaslat tartalmazza a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának emelését 2015. január 1-jétől.A jelenlegi havi 6810 forintot (napi összege 227 forint),havi 6930 forintra (napi összege 231 forint) emelik.

Ezen kívül szó van még

  • az internetadóról a későbbiekben,
  • más törvényekben és a költségvetési törvényben szereplő befizetendőkről,
  • és a minimálbér emeléséről.

A törvénytervezet további változtatásához több módosító indítványt nyújtottak be.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.