Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Négyféle adózási mód közül választhatnak a kisvállalkozások: ezek a társasági adó, a kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója és az egyszerűsített vállalkozói adó. Az Adó szaklapban megjelent írás összeveti őket és kiemeli az adott adónem alkalmazásának előnyeit.
Kisvállalati adó
1. A kisvállalati adó előnyei
A kisvállalati adó több adónemet – a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót – kiváltó, pénzforgalmi szemléletű adó. A pénzforgalmi szemléletű adóalap-meghatározás abban jelent előnyt az adózó számára, hogy az adót akkor kell megfizetni, amikor a szükséges pénzösszeg már ténylegesen rendelkezésre áll (azaz a bevételek késése az adófizetési kötelezettséget is késlelteti).
Általánosságban megállapítható, hogy a kisvállalati adót elsősorban azoknak a vállalkozásoknak érdemes alkalmaznia, amelyekre igaz, hogy – a nyereség személyi jellegű ráfordításokhoz viszonyított aránya alacsony (alatta marad annak), és/vagy – a közeljövőben jelentősebb beruházásokat terveznek. A megalapozott választást azonban további egyedi tényezők vizsgálata alapján lehet eldönteni.
2. A kisvállalati adó választása
A kisvállalati adó választható adónem, az átlépés szándékát elektronikus úton (2012-ben a NAV ’T203KV számú nyomtatványán) lehet jelezni. Az adózási mód választására december 1-jétől január 15-ig tartó időszakban van lehetőség. A nyilatkozat január 15-ig visszavonható.
A kisvállalati adózást választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amelynek
Az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos állományi létszámát és a bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.
Nem választhatja a kisvállalati adózást az az adózó, amelynek a bejelentés napján az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot az adóévben újonnan alakuló vállalkozás is választhatja, ennek feltétele, hogy a választását a létrejövetelétől (például a társasági szerződés közokiratba foglalásától, ellenjegyzésétől, első jognyilatkozatának megtételétől) számított 30 napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak.
| Többet szeretne tudni a kisadók gyakorlati alkalmazásáról? |
|---|
|
Jöjjön el 2013. március 5-én szakmai képzésünkre Ízelítő a tematikából: Előadó: Lucz Zoltánné, az Ernst & Young adószakértője Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont, 1097 Budapest Könyves Kálmán Krt.12-14. Részvételi díj: 11 990 Ft+áfa Négy kreditpontra – vállalkozási szakterületen nem számviteli (egyéb) témakörben – benyújtott képzés |
3. Az adóalanyiság megszűnése
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-ig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
A kisvállalati adóalanyiság egyebekben megszűnik:
Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
4. A kisvállalati adó alapja
A kisvállalati adó alapja a személyi jellegű kifizetések (alapvetően a munkabér-tömeg és egyes további személyi jellegű ráfordítások), illetve a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredményének összege, de – főszabály szerint – nem lehet kevesebb, mint a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege.
Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (amelyet csökkent a törvényben meghatározott kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azaz az ún. fiktív járulékalap szerinti jövedelemre is tekintettel kell lenni az adóalap meghatározásánál (például a személyesen közreműködő, „főállású” tagok esetében).
5. A pénzforgalmi szemléletű nyereség meghatározása
A pénzforgalmi szemléletű eredmény alapvetően a vállalakozás pénzeszközeinek változásaként, valamint a vállalat által birtokolt pénzügyi eszközök állományának változásaként kerül meghatározásra, csökkentve a vállalkozásba külső forrásból bevont pénzeszközökkel (például tőkeemelés, hitelfelvétel, kapott osztalék), növelve a vállalkozásból kivont pénzeszközökkel (például tőkeleszállítás, osztalékfizetés, hiteltörlesztés, megfizetett adó). Az adóalap megállapításakor emellett figyelembe kell venni néhány, többnyire az adó elkerülésének megakadályozására irányuló korrekciós tételeket is.
A pénzforgalmi szemléletű nyereség elsősorban abban tér el az eredményszemléletű nyereségtől, hogy a bevételeket és kiadásokat azok megfizetésének időpontjában kell figyelembe venni. Így mind a tárgyi eszközök, mind a készletek beszerzése azok megfizetésének időpontjában azonnal csökkentik az adóalapot, a bevételek pedig csupán azok realizálásakor növelik azt. Ez a megoldás biztosítja, hogy a nyereségnek az a része, amely a vállalkozás fejlesztésére lett visszaforgatva, csökkenti az adóalapot.
A pénzforgalmi eredmény meghatározáshoz kiegészítő szabályok is tartoznak a más adónemről áttérők estében. A korábban a Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást alkalmazó evaalany a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a Számviteli törvény szerinti nyitó mérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével állapítja meg az adóalapját (a kisvállalati adóelőleget is hasonló szabály szerint kell megállapítania). A kisvállalati adóalany csökkentő tételként veheti figyelembe a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített olyan kifizetéseket, amelyek a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkoznak, és amelyek az adóévet megelőző adóévben ráfordításként nem kerültek elszámolásra.
Ha a kisvállalati adóalany és kapcsolt vállalkozása között létrejövő szerződésben az érintett felek a szokásos piaci ártól eltérő ár (transzferár) alkalmazásában állapodnak meg, akkor a kisvállalati adóalany a szokásos piaci ár és az ügyleti érték közötti különbözet összegével köteles módosítani a kisvállalati adó alapját, feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. Az adóalapot ilyen esetben úgy kell megállapítani, mintha a kisvállalati adóalany és kapcsolt vállalkozása közötti szerződés független vállalkozások között jött volna létre. A szokásos piaci ár megállapításnál (amelyhez az alkalmazott ellenértéket viszonyítani kell) a Tao-tv.-ben foglalt módszerek alkalmazandók.
A kisvállalati adó alanya a transzferár ügyletekre tekintettel nem köteles transzferár-nyilvántartás készítésére.
6. Adólapot csökkentő kedvezmény
Eltérően a társasági adó rendszerétől, ebben az adónemben egy adóalapot érintő kedvezmény található és ez a foglalkoztatás ösztönzéséhez kapcsolódik. A pályakezdő, tartós munkanélküliség után munkába álló és gyesről visszatérő munkavállalók után a kisvállalati adó alapja a foglalkoztatás első két évében a kedvezményezett munkabérének havi összegével, de havonta legfeljebb 100 ezer forinttal csökkenthető.
7. Veszteségelhatárolás
Amennyiben egy vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye negatív, az a tárgyévi adóalap meghatározásakor adóalap-csökkentő tételként nem vehető figyelembe. A vállalkozó az adóévi pénzforgalmi szemléletű veszteséget ugyanakkor elhatárolhatja, és azzal 10 év alatt egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét.
Az előzőektől eltérően, az elhatárolt veszteségből az új beruházások összegével a következő években korlátlanul csökkentheti az adóalapját a vállalkozás. (Azaz az elhatárolt veszteségnek ez a része az adó bérek után fizetendő részét is csökkentheti.)
Lehetőség van a kisvállalati adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására. A kisvállalati adó alanyának adóalapja 10 év alatt egyenlő részletekben csökkenthető az adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség összegével.
A korábban beszerzett tárgyi eszközök tekintetében a kisvállalati adóalanynak lehetősége van a számított nyilvántartási értékkel 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkenteni a pénzforgalmi szemléletű eredményét.
8. Az adó mértéke
A kisvállalati adó kulcsa 16 százalék. Eltérően a társasági adótól, a kisvállalati adó adókedvezményekkel már nem csökkenhető.
9. A kisvállalati adóval kiváltott adók
A kisvállalati adó kiváltja:
A kisvállalati adó nem váltja ki a munkavállaló által fizetendő személyi jövedelemadót és járulékokat, illetve az osztalékhoz kapcsolódó közterheket (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás), továbbá az általános forgalmi adót, amelyeket az általános szabályok szerint kell megfizetni.
10. A helyi iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítása
Az általánostól eltérően egyszerűsített formában fizethető meg a helyi iparűzési adó. A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20 százalékkal növelt összegében is megállapíthatja.
11. Az adó bevallása
A kisvállalati adó esetében az adóév a naptári év.
Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja, és az adóévet követő május 31-ig bevallja.
Ha az adóalanyisága év közben szűnt meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.
Ha az adózó a bevallás benyújtásának határidejéig nem kötelezett számviteli beszámoló készítésére, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani. A külföldi vállalkozó a kisvállalati adó alapját valamennyi belföldi telephelyére együttesen (kivéve a fióktelepet), míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön állapítja meg.
12. Az adóelőleg megállapítása
Különbség a társasági adóhoz képest, hogy az előlegfizetési kötelezettség az előleg-megállapítási időszak pénzeszköz-változásaihoz kötődik (nem az előző év eredménye alapján kell az adóelőleget fizetni). Az előlegfizetés a társasági adótól eltérően nem két teljes adóév, hanem csupán két előlegfizetési időszak (hónap vagy negyedév) között rendezi át a fizetési kötelezettséget.
A kisvállalati adóalanyiság első évében 100 millió forint előző évi összes bevétel alatt az adózók negyedévente, felette havonta kötelesek adóelőleget fizetni.
A későbbi években 1 millió forint kisvállalati adókötelezettség jelenti a határt.
Amennyiben az adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-ig tesz eleget. Amennyiben az adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig tesz eleget.
Az adóelőleg összege a személyi jellegű kifizetések és egy egyszerűsített pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény összegeként adódik, amelyet az előleg-megállapítási időszakra a pénzeszközök változása, a tárgyidőszakban megfizetett kisvállalati adó és adóelőleg, valamint az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg összegeként kell meghatározni. Az előleg alapját képező (egyszerűsített) pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenthető a tárgyév korábbi adóelőleg-megállapítási időszakában megállapított negatív pénzforgalmi szemléletű eredménnyel.
Az adóelőleg alapja nem lehet kevesebb, mint a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem. Amennyiben az adóelőleg alapja – a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem összegét figyelmen kívül hagyva – negatív, az adózó a negatív adóelőleg-alapját a következő adóelőleg-megállapítási időszakban – de legfeljebb ugyanabban az adóévben – csökkentő tételként figyelembe veheti.
A törvény lehetővé teszi, hogy az adózó az adóelőleget a további, a pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételeket is figyelembe véve határozza meg. Ezáltal a túlfizetés elkerülhető.
13. Nyilvántartási kötelezettség
A kisvállalati adó alanya is a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik.
A kisvállalati adó alanya nyilvántartási kötelezettségének a számviteli törvény rendelkezései szerint tesz eleget. Az adóalanyiság létrejöttét követően a kisvállalati adóalany a mérlegfordulónapját (december 31.) nem változtathatja meg, a számviteli beszámoló összeállítása csak forintban történhet.
14. Egyes adókra (társasági adó, számvitel) vonatkozó előírások
A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés esetén a társasági adó alanya a Tao-tv. jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezései szerint jár el a kisvállalati adótörvényben foglalt eltérésekkel.
Az adózónak a bejelentés adóévére vonatkozóan társaságiadó-előleget már nem kell bevallani és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem kell fizetni, azzal, hogy ha az adózó nem tehette volna meg jogszerűen bejelentését, akkor a társasági adóalany nem mentesül az adóelőleg fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
Nem kell a kisvállalati adóalanynak elszámolnia az adókedvezménnyel és egyéb kedvezményekkel (például fejlesztési tartalék) a megszűnésre tekintettel, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a Tao-tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége. A kisvállalati adóalanyoknak az áttéréssel összefüggésben a gyorsított értékcsökkenési leírással nem kell elszámolniuk.
A kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó hatálya alá kerülő adózó a kisvállalati adóalanyiság ideje alatt megszerzett immateriális jószág és tárgyi eszköz tekintetében nem érvényesíthet értékcsökkenési leírást.
A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani, és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.
A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege:
a) a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
b) a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.
Lucz Zoltánné az Adó szaklap 2013/3. számában megjelent cikkéből a kiván túl mindent megtudhat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, az egyszerűsített vállalkozói adóról és a társasági nyereségadóról is. A szerző szempontokat ad a kisvállalkozók és könyvelőik számára az adónemek közötti választáshoz. Az Adó szaklap 2013/3. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.
