Adózói kérdések a 150 euró-s küszöbérték kapcsán (1. rész)


Cikksorozatunkban a 150 eurós áfamentes behozatali küszöbértékkel kapcsolatos adózói kérdéseket válaszolunk meg.

Az első, „klasszikus” kérdés: mi történik, ha a vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy azok a termékek, amelyekre az IOSS-t alkalmazták, alulértékeltek, és a valós érték meghaladja a 150 eurót.

Bizonyos helyzetekben a behozatalkori valós érték meghaladhatja a 150 eurós küszöbértéket. Azokban az esetekben, amikor az értékesítő vagy az elektronikus felület (mint vélelmezett értékesítő) jóhiszeműsége ellenére a valós érték valószínűleg meghaladja a 150 eurót, ajánlott, hogy a behozatali áfának és a vámnak az áruk vámkezelésekor történő beszedése előtt az importáló tagállam vámhatósága lehetővé tegye a címzett számára annak bizonyítását, hogy a termékeket (áfa nélkül) 150 eurót meg nem haladó áron vásárolta. Ilyen helyzet lehet például: i) a promóció/engedmény miatti csökkentett érték, ii) az árfolyam-ingadozások, iii) a küldeménycsomagok.

Szándékos alulértékelés vagy csalás gyanúja esetén azonban a címzett nem tudja bizonyítani, hogy a termékeket (nettó) 150 eurót meg nem haladó áron vásárolta. Ezen kívül az IOSS rendszer nem alkalmazható. Ilyen helyzet felmerülése esetén az ügyfél (címzett) lehetőségei a következők: (1) elfogadja a küldeményt. Ebben az esetben akkor is megfizeti a behozatali áfát és adott esetben a vámot a vámhatóságoknak, ha az áfát az értékesítő vagy az elektronikus felület számára már megfizette; (2) visszautasítja az árut. Ebben az esetben az áruk visszautasítására vonatkozó szokásos vámgyakorlatokat és alakiságokat kell alkalmazni.

A vevő (címzett) mindkét esetben felveheti a kapcsolatot az értékesítővel vagy az elektronikus felülettel, hogy visszaigényelje az értékesítés időpontjában tévesen megfizetett áfát (és adott esetben – visszautasításkor – a termékekért kifizetett összeget is).

Abban az esetben, ha a vámhatóságok szándékosan alulértékelés tényét állapítják meg, úgy az értékesítőnek vagy az elektronikus felületnek (mint vélelmezett értékesítőnek) az IOSS áfa-bevallásában nem kell feltüntetnie az ilyen termék-távértékesítést, és nyilvántartásában meg kell őriznie a vonatkozó bizonyítékokat (pl. a vevő által az uniós vámhatóságoknak teljesített áfa-befizetés igazolását, illetve az exportra, a megsemmisítésre vagy az állam javára szóló lemondásra vonatkozó bizonyítékot).

Mi történik, ha az árukat alulértékelik, de a korrigált valós érték nem haladja meg a 150 eurót? Ebben a helyzetben a kis értékű termékek behozatala az importáláskor továbbra is áfa-mentességet élvezhet, feltéve, hogy a vám-árunyilatkozat tartalmazza az importáláskori áfa-mentességet igénylő adóalany érvényes IOSS-számát. A termékek további áfa megfizetése nélkül kerülnek vámolásra (az áfa pontos összegét be kell jelenteni az IOSS áfa-bevallásában, és azt az értékesítőnek, az elektronikus felületnek vagy a közvetítőnek kell megfizetnie). Vámszempontból továbbra is teljesülnek a rendkívül csökkentett adatkészletet tartalmazó behozatali nyilatkozat alkalmazásának feltételei.

A vásárlás időpontjában a termékekre promóciós/kedvezményes időszak vonatkozott, amely az áruk Közösségbe történő belépésekor már nem érvényes. A vevő által fizetett kedvezményes/promóciós ár nem haladja meg a 150 EUR-t, és ez fel van tüntetve a küldemény kísér okmányában. Elfogadja-e a vámhatóság a diszkontált/promóciós árat valós értékként?

A behozatalkori valós érték a vevő által az értékesítés időpontjában (azaz a vevő általi fizetés elfogadásának időpontjában) fizetett nettó ár, amint az az árukat kísérő dokumentumban (vagyis a kereskedelmi számlán) szerepel. Kétség esetén a vámhatóságok az áruk szabad forgalomba bocsátása előtt kérhetik a vevőtől (címzettől) a fizetés igazolását.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.