NAV: 770 doboz zárjegy nélküli cigarettát találtak egy kecskeméti zugárusnál
A pénzügyőrök 770 doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát találtak egy kecskeméti zugárus autójában – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.
Adózói kérdések a 150 eurós küszöbérték kapcsán (4. rész)
Cikksorozatunkban a 150 eurós áfamentes behozatali küszöbértékkel kapcsolatos adózói kérdéseket válaszolunk meg.
A sorozat előző részeit itt találja.
A 150 eurós értékhatár köré csoportosított adózói kérdéseket még néhány egyszerűbbel zárjuk le, illetve megválaszoljuk az áfa mértékével kapcsolatos kérdést is.
A vevő ugyanabban a megrendelésben/ügyletben vásárol 25 EUR értékű árut és 30 EUR értékű jövedéki terméket (pl. egy palack bort) ugyanattól az értékesítőtől (saját weboldalon keresztül) /elsődleges értékesítőtől (elektronikus felületen keresztül). A termékeket egyetlen küldeményben vagy több külön küldeményben adják fel. Alkalmazható-e az IOSS erre a megbízásra/ügyletre?
A két termék egyetlen megrendelésben/ügyletben történő értékesítése egyetlen értékesítésnek minősül. Mivel a jövedéki termékek nem tartoznak az IOSS hatálya alá, a beszerzés időpontjában a megrendelés/ügylet egésze nem tartozik az áfa hatálya alá. Az a tény, hogy a megbízás/ügylet értéke nem haladja meg az 150 EUR-t, nem releváns. Az áfát behozatalkor kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a termékeket együtt, egyetlen küldeményben vagy több küldeményben adják fel.
A vevő két külön megrendelésben/ügyletben vásárol 25 EUR értékű terméket és 30 EUR értékű jövedéki terméket (pl. egy palack bort) ugyanattól az értékesítőtől (saját weboldalon keresztül) / elsődleges értékesítőtől (elektronikus felületen keresztül). Az értékesítő/elsődleges értékesítő úgy dönt, hogy a két terméket egyetlen küldeményben adja fel. Alkalmazható-e az IOSS ebben a forgatókönyvben?
Az első megrendelés/ügylet kis értékű termék vásárlása. Következésképpen az IOSS-ben regisztrált értékesítőnek vagy elektronikus felületnek fel kell számítania az áfát erre az első távértékesítésre. A második megrendelés/ügylet olyan jövedéki termék vásárlása, amelyet az IOSS-ben nem lehet bejelenteni. Következésképpen az IOSS-ben nyilvántartásba vett értékesítő vagy elektronikus felület a második távértékesítésre nem számíthat fel áfát.
Az értékesítő/elsődleges értékesítő úgy dönt, hogy a két külön megvásárolt terméket ugyanabban a küldeményben adja fel/fuvarozza. Vámjogi szempontból ez egyetlen olyan küldeménynek minősül, amely a behozatal időpontjában adóköteles (vámok és jövedéki adók, adott esetben hozzáadva az áfát).
Azoknak az értékesítőknek vagy elektronikus felületeknek, akik tudják, hogy mind az IOSS keretében kezelhető, mind az IOSS keretében nem kezelhető termékeket egyetlen küldeményben fogják feladni/elfuvarozni, körültekintően kell eljárniuk, és nem célszerű az adott küldeményt az IOSS-ben bejelenteniük. Az értékesítőnek vagy az elektronikus felületnek vissza kell térítenie a vevőnek az IOSS keretében megfizetett áfátt miután igazolást kaptak az áfa uniós vámhatóságok számára való megfizetéséről. Az értékesítő vagy az elektronikus felület helyesbítheti az IOSS áfa-bevallását (ha már benyújtotta azt) annak érdekében, hogy a bevallásból kiderüljön, hogy az IOSS alapján az áfa már nem esedékes. Az értékesítőnek vagy az elektronikus felületnek szintén meg kell őriznie nyilvántartásában az áfa vevő általi megfizetését igazoló bizonylatokat.
Ezek után jöjjön az áfa mértékével kapcsolatos kérdés. Az IOSS alkalmazása esetén kinek kell ellenőriznie az értékesítéskor alkalmazott áfa-mérték helyességét?
Az IOSS-ben regisztrált értékesítő vagy elektronikus felület feladata, hogy az érintett fogyasztás szerinti tagállamban (pl. azokban a tagállamokban, ahová a termékeket feladják) az értékesítésre a helyes áfa-mérték alkalmazásával felszámítsa az áfát. Az elektronikus felület ezt az elsődleges értékesítőtől kapott információk alapján teszi meg. A fogyasztás helye szerinti tagállamnak kell ellenőriznie az IOSS áfa-bevallásban bejelentett áfa-kulcsok helyességét.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.