Adózói kérdések a behozatali szabályozásról (1. rész)


Cikksorozatunkban a termékimport áfa-vonatkozásai kapcsán felmerülő adózói kérdéseket válaszolunk meg.

Talán az egyik leggyakoribb kérdés, hogy milyen előnyei vannak az IOSS-rendszernek?

Az IOSS használatával az értékesítő vagy az elektronikus felület (vélelmezett értékesítő) átlátható ügyletet biztosít a vevő számára, aki az online vásárlás időpontjában áfával növelt árat fizet. A vevőnek bizonyossága van az ügylet teljes árával kapcsolatban, és nem kell előre nem látható költségeket (áfa, és elvben kiegészítő vámkezelési díj) fizetnie az áruk EU-ba történő behozatalakor.

Ezenkívül az IOSS alkalmazásának célja, hogy a vámhatóságok gyorsan felszabadítsák az árukat, és azok gyorsan a vevőhöz kerüljenek, ami a vevő számára gyakran alapvető fontosságú.

Az IOSS használata egyszerűsíti a logisztikát is, mivel a termékek beléphetnek az EU-ba, és bármely tagállamban szabad forgalomba bocsáthatók, függetlenül attól, hogy végső soron melyik tagállam a rendeltetési helyük.

A gyakorlati teendőkkel kapcsolatban is sok kérdés merül fel, például mi a teendője az EU-n kívül letelepedett vállalkozásnak, aki kis értékű termékeket értékesít uniós vevők számára, kizárólag saját online felületén keresztül.

Amennyiben az adózó úgy dönt, hogy regisztrál az IOSS-ben, akkor csak az egyik uniós tagállamban kell regisztrálnia, és mind a 27 uniós tagállamban értékesíthet. Adózónak ki kell jelölnie egy közvetítőt, aki a saját székhelye szerinti tagállam IOSS rendszerében regisztrálja az adózót. Az IOSS-ben való regisztrációjának helye szerinti tagállam (az azonosítót kiadó tagállam) által kiadott IOSS áfa-azonosító számot kell alkalmaznia a kis értékű termékek minden olyan értékesítésének bevallására, amelyet a tagállamokban uniós vevők részére, az IOSS keretében hajt végre.

Az értékesítés pillanatában a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban érvényes áfa-kulcsot kell alkalmaznia a vevő felé. Amikor adózó elküldi a termékeket az uniós vevőnek, ajánlott biztonságosan továbbítani az IOSS áfa-azonosító számát az EU-ban történő szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatért felelős személynek (pl. postai szolgáltató, expresszfuvarozó, vámügynök), hogy az áruk behozatalakor ne kerüljön sor az áfának az EU vámhatóságai számára történő megfizetésére is.

Az IOSS áfa-azonosító számot az áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vám-árunyilatkozatban részt vevő feleken kívül, másoknak nem kell továbbítania. A vámhatóságok a vámjogszabályoknak és az áruk határátlépését szabályozó egyéb jogszabályoknak való megfelelés biztosítására vonatkozó feladataikat az áfa megállapítása vagy beszedése nélkül fogják ellátni.

Annak a közvetítőnek, aki az adózót az IOSS-ben regisztrálta, havonta a beszámolási hónapot követő hónap végéig IOSS áfa-bevallást kell benyújtania. Az IOSS áfa-bevallás teljes körűen tartalmazza a kis értékű termékeknek az EU területén, az IOSS rendszeren keresztül végzett értékesítését rendeltetési hely szerinti tagállamok és áfa-mértékek szerinti bontásban, valamint feltünteti az EU-ban fizetendő áfa teljes összegét. Hasonlóképpen, a közvetítőnek a beszámolási hónapot követő hónap végéig meg kell fizetnie az azonosítót kiadó tagállamnak az IOSS áfa-bevallásban bejelentett teljes áfa-összeget.

Amennyiben az adózó nem regisztrál az IOSS-ben, úgy az illetékes hatóságok a kis értékű termékek behozatalakor szedik be az áfa-t. Az uniós vevő csak az áfa megfizetését követően kapja meg a termékeket. Előfordulhat, hogy a vám-árunyilatkozatot a vevő nevében benyújtó képviselő (pl. postai szolgáltató vagy expresszfuvarozó) további kiegészítő vámkezelési díjat is felszámít a vevőnek. Mivel az EU-ban a vevőknek hozzáadottérték-adót is tartalmazó árat kell fizetniük, a kiegészítő díjak importáláskor történő megfizetése oda vezethet, hogy a vevő visszautasítja a csomagot.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Árfolyam az áfában (III. rész)

A cikksorozat ezen részében a harmadik államból importált termék távértékesítése, valamint a Közösségen belüli távértékesítés és távolról is nyújtható szolgáltatás tekintetében meghatározott értékhatár forintosítási szabályairól lesz szó.

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.