Áfaanalitika: félmillió forinttól kötelező lesz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Félmillió forintos értékhatártól válik kötelezővé jövő évtől a részletes áfabevallás, az úgynevezett áfaanalitika benyújtása. Ezt akkor is el kell készíteni, ha ugyanazon adóalanyok között a félmillió forintos limit több ügylet és számla kapcsán adódik össze a bevallási időszakban. A későket, hibázókat megbírságolják.


Félmillió forintot elérő vagy meghaladó adótételeknél kötelező lesz a részletes áfabevallás, más néven az áfaanalitika benyújtása jövő év elejétől. Az új dokumentációs kötelezettség lényege: az áfa bevallására kötelezett adózók részletesen nyilatkoznak minden olyan belföldi termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán kibocsátott és/vagy befogadott számláról, amellyel összefüggésben legalább félmillió forintos áfafizetési kötelezettségük keletkezik, vagy amely után ilyen mértékű adólevonási jogot gyakorolnak.

A friss kormányzati adómódosítási javaslat szerint e körben az adózók olyan adatokat is kötelesek lesznek feltüntetni a bevallásokon nyilatkozatban, mint az adószám, a csoportos áfaszám, az áfa alapja és az áthárított áfa összege, vagy a számla sorszáma. A részletes adatközlésre az érintett elszámolási vagy adólevonási időszakról szóló bevallásban kell sort keríteni.

A tervek szerint ez a kötelezettség akkor is fennáll majd, ha ugyanazon adóalanyok között a félmillió forintos limit több ügylet és számla kapcsán adódik össze a meghatározott bevallási időszakban. Ugyanez igaz akkor is, ha a legalább félmilliós tétel számla módosításával vagy érvénytelenítésével születik meg.

A kötelezettség teljesítésének nyomatékosítása céljából mulasztási bírság fog kapcsolódni annak elhagyásához, illetve hiányosságához.

Az új megoldás valójában az eddig csak a közösségi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén megszokott áfa-összesítő nyilatkozatot honosítaná meg belföldön is. Minderről már tavaly döntött a kormány, hiszen év végén került az adózás rendjéről szóló (2003. évi XCII-es számú) törvénybe az áfaanalitika bevezetéséről szóló „elméleti” rendelkezés. Míg azonban korábban úgy tűnt, hogy az összesítő jelentés általánosan kötelező elemévé válhat az áfa-bevallásoknak, most csak szűkebb körben, magasabb számlaértékek mellett valósul meg az elképzelés.

A körültekintőbb előrehaladás összességében jó hír, félő azonban, hogy a kötelezettség értékhatárhoz kötése súlyos bonyodalmakat okozhat. Nehéz lesz ugyanis követni, hogy egyes – egymással adott esetben kapcsolatban álló – adózók mely számlákat mutatják be, és melyeket nem.

Akárhogy is, a cél világos. A Széll Kálmán Terv 2.0 frissítése ugyanis így fogalmaz: „A belföldi összesítő jelentésekből felépülő adatbázis – mint a kockázatkezelés, ellenőrzésre való kiválasztás eszköze – jelentős előrelépést jelent az áfa-visszaélések, -csalások felderítése és a számlagyárak felszámolása terén”.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.