Áfabevallás július 1-től: a számlákat az M lapokon is értékhatár nélkül kell jelenteni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2020. július 1-től az áfatörvény alapján minden befogadott szállítói számláról, amelyre a cég áfalevonási jogát gyakorolni akarja, áfaösszeghatárra tekintet nélkül adatot kell szolgáltatni a NAV felé az M lapon, a belföldi összesítő jelentésben. Ezzel már nem csak a kiállított számlák, de a cégek közötti, befogadott számlák is teljeskörűen láthatóak lesznek az adóhatóság számára – írja az RSM blogja.

Mind a kiállított számlákhoz kapcsolódó online számla jelentés, mind az M lapok tekintetében eltörlésre kerül az eddigi 100 ezer forintban megállapított értékhatár 2020. július 1-től. Nézzük meg hogyan alakul át a jelentési kötelezettség és mi változik pontosan.

Az új szabály szerint, a jelentési kötelezettség az alábbiak szerint alakul:

  • A NAV online számla jelentésben, valós időben, automatizáltan kell adatot szolgáltatni a magyar adóalany vevő felé kiállított számlákról, függetlenül az áthárított áfa értékétől. Tehát az áthárított adót nem tartalmazó számlák is jelentési kötelezettség alá esnek július 1-től, így például a beföldi fordított áfás számlák, illetve a tárgyi adómentes számlák is.
  • Az M lapon az összes bejövő, belföldi adóalany által kiállított, áthárított áfát tartalmazó számlát jelenteni kell, amennyiben a számlák kapcsán adólevonási jogot gyakorol az adózó.

Július 1-től a NAV online számla jelentés valamennyi belföldön teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kiterjed (a közösségen belüli termékértékesítések kivételével),függetlenül attól, hogy abban áfa áthárításra került-e vagy sem, adóköteles, vagy adómentes ügyletről van-e szó. Ennek segítségével a NAV később képes lesz majd az adóalanyok áfabevallási tervezeteit elkészíteni. Az összesítő jelentések minden céges szállítói számlára kiterjednek, ezzel a NAV meggyőződhet arról, hogy a cégek valóban olyan számla alapján élnek áfalevonással, amelyet egy másik belföldi adóalany bocsátott ki és ezt le is igazolta a NAV felé.

Minden M lapon lévő bejövő számla összefut a NAV online számla jelentési adatokkal

Az M lapon jelentett számlaszám csak tökéletes egyezőség után tud összefutni a számla kiállítója által a NAV-hoz beküldött online számla adatszolgáltatással, ezért különösen kell figyelni apéldául a számlasorszámok pontosságára is. Az adóhatóság többször nyilatkozott már azzal kapcsolatban, hogy az áfabevallás belföldi tételes összesítő lapjai (M lapok) és az online számla jelentések miképpen futnak össze náluk, ezek ellenőrzése automatikusan megtörténik.

Mit kell jelenteni az M lapokon?

Az Áfa tv. alapján a számla befogadójának azokról a számlákról, amelyek esetében áfabevallásában adólevonási jogát gyakorolni kívánja, partnerenként úgynevezett belföldi összesítő jelentést kell készítenie. A belföldi összesítő jelentésnek tartalmaznia kell:

  • a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámát,
  • a számla sorszámát,
  • a számlán feltüntetett adóalapot és áthárított áfa összegét és
  • a számla teljesítési időpontját.

M lap adatjelentés – manuálisan nehézkes

A júliustól életbe lépő M lapot érintő értékhatár eltörlés miatt, minden, az áfabevallásban figyelembe venni tervezett, áthárított áfát tartalmazó szállítói, beszerzési számláról adatot kell szolgáltatni. Az áfabevalláshoz kapcsolható belföldi összesítő jelentést partnerenként kell elkészíteni (M adatlap) és ehhez kell a részletező M lapokat kapcsolni. A részletező M lapokon oldalanként legfeljebb 36 számlát lehet feltüntetni. Amennyiben ennél több számlát szeretnénk a partnerhez kapcsolni, újabb részletező lapot kell nyitni. Ha véletlenül kimaradt egy sor, vagy törölni kellene a számlát, akkor sajnos az adott hibás sortól újra kell írni a többit, mert nem lehet benne másképp javítani.

Mindezek miatt mind az adatszolgáltatás, mind a korrekció elég nehézkes és időigényes folyamat lehet.Az M lapok automatizálására júliustól mindenképpen érdemes felkészülni mind az időráfordítás várható növekedése, mind a hibalehetőségek csökkentése érdekében.

Az áfaellenőrzések megelőzése, kezelése

Az automatikus M lap generálása – például szoftveres segítséggel – és hibák esetén, azok automatizált helyesbítése óriási segítség lehet az áfabevallással foglalkozó szakemberek számára. Az áfaellenőrzések minimalizálhatók, amennyiben:

  • automatizált megoldással készítjük az összesítő jelentéseket,
  • a NAV online számla rendszerből automatizáltan lekérjük a beszállítók által ránk jelentett számlák adatait, melyeket automatizáltan összevetünk a saját áfaanalitikánkkal;
  • megfelelő ERP rendszer beállításokat alkalmazunk az áfabevallás és M lap alapjául szolgáló áfa-analitika, illetve áfalisták kialakításakor.

Az adóhatóság a jogkövetési vizsgálatok során is arra szólítja fel az adózókat, hogy saját maguk javítsák például az M lapokon történt mulasztásokat is. Ez több szempontból jelent problémát az áfabevallást manuálisan készítő szakemberek számára. Eltöltöttek rengeteg időt a nagy adatmennyiség feldolgozásával, az eredeti bevallás elkészítésével, az M lapok összeállításával. Hiba esetén pedig az M lapokhoz tartozó nagy adatmennyiséget újra kell elemezni, az eltéréseket megtalálni, az M lapokat helyesbíteni – mindezt a NAV nehézkes nyomtatvány kitöltési szabályrendszerei között.

Az M lapok kapcsán felmerülő kérdések, problémák

Nézzük meg, milyen problémák merülhetnek fel az összesítő jelentések kapcsán – melyeket érdemes felülvizsgálni még július 1 előtt.

  1. Az áfabevallások készítése során a társaságnál manuálisan készülnek-e az M lapok? Ez a manuális folyamat július 1. után nagyobb számlaforgalom esetén már nem tartható. Mivel az összes áfalevonásban érintett szállítói számlát fel kell majd tüntetni az M lapokon, ez a jelenleginél sokkal több, akár többszáz, vagy több ezer M lapot is jelenthet. Fel kell tehát készülni a megnövekvő munkamennyiségre, automatizált megoldás szükséges egyrészt a manuális órák csökkenése, másrészt a hibázási lehetőségek csökkentése miatt.
  2. Az M lapon a számlán szereplő áthárított áfa helyesen kerül-e feltüntetésre? Már most is problémás lehet, hogy ha az adóalany a rá áthárított áfának csak egy részét igényli vissza, miként tudja az áfaanalitikában és a bevallásban is szerepeltetni a számlán szereplő teljes áfaösszeget. Helytelen, ha valaki a számlán szereplő áfából a levonásba helyezett összeget tünteti fel. A szabály helyes alkalmazása esetén a teljes áfának és a teljes adóalapnak kell szerelnie az M lapon. Hasonlóan problémás, amikor az adóalany az M lapok analitikáját a levont áfa alapján készíti el, miközben a számlán szereplő áfa alapján kell az értékhatárt figyelni.
  3. Számlaszámok, számlakorrekciók, számlahivatkozások helyes lekövetése. A helyes számlahivatkozás az M lapok kitöltése során is fontos, korrekció esetén a NAV az eredeti számla számának és összes érintett adatának feltüntetését is elvárja. Ennek kezelése az ERP rendszertől jelentősen függ.  Ha ezek az adatok automatikusan nem összeköthetők, július 1-től, amikor már az összes jóváíró számlát szerepeltetni kellene az M lapon, az érintett számlák manuális kikeresésére fordított idő jelentősen megnövekedhet. Ezen vagy az ERP rendszer megfelelő beállítása, vagy a NAV online számla rendszer automatizált lekérdezése tud segíteni.
  4. Munkavállalói céges beszerzések helyesen kerülnek-e lekönyvelésre? A gyakorlatban sok esetben a munkavállaló által leadott kiküldetési rendelvény, vagy más elszámolás belső könyvelési azonosító számára hivatkozva több számla adata összevontan kerül be az áfaanalitikába a munkavállóval összefüggésben. Ezen számlák adatai nem kerülnek be az M lapokra.
  5. Helyes-e a teljesítési időpont? A teljesítési időpont feltüntetése elsősorban a külföldi ERP rendszerekben lehet problémás. Gyakori, hogy könyvelési dátum, fizetési határidő, áfadátum adható meg az ERP-ben a számlák kapcsán, de ezek tartalma nem megbízható. Akkor jellemző ez, ha a könyvelést külföldi szolgáltatóközpontban/SSC-ben rögzítik. Az ERP rendszerek egy részénél a befogadott számla kelte gyakran teljesen hiányzik, holott ez szükséges a számlakorrekciók M-lapon való lejelentéséhez.

A listát még folytathatnánk, ami összegzésként kiemelhető, hogy az áfához kapcsolódó adatszolgáltatásokat a NAV automatizáltan monitorozza és az ellenőrzésre kiválasztás egyik jellemző oka, ha az adóhatóság eltérést tapasztal az M lapok és az online számla adatszolgáltatás között.

Mindezt úgy lehet legegyszerűbben kiküszöbölni, ha a NAV-hoz hasonlóan a cég oldalán is minél inkább a digitális erőforrásokra építve készülnek el az áfabevallás, adatszolgáltatás részletei.

A bejegyzés szerzője Németh Lilla, az RSM Hungary senior adószakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek