Aggodalmak a lakáscélú hiteltámogatás körül

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mennyiben jelenthet kockázatot a munkaadónak lakáscélú hiteltámogatást adni a dolgozójának? Milyen szerepük és felelősségük lehet a bankoknak? Az Adó Online szja szakértőt, s az immár a teljes hazai pénzügyi rendszer felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bankot kérdezte.

Több aggodalom, kétség is megfogalmazódik egy lehetséges új cafeteriaelemmel,  a lakáscélú hiteltámogatással kapcsolatban a Trenkwalder közlemúltban kiadott közleményében

A cég arra hívta föl a figyelmet, hogy az adómentesség megállapításához a munkáltatónak számos dolgot kell egyidejűleg vizsgálnia. Számos bank, felismerve e problémát, kialakított olyan szolgáltatást, amely a fenti vizsgálat terheit leveszik a munkáltató  válláról. Ám azon felül, hogy ez jelentős többletköltséget jelent, nem minden esetben tisztázott az sem, hogy ha egy támogatás mégis jogtalannak bizonyul, a bank a felelősséget is átvállalja-e.

Honyek Péter, a PwC szja-szakértője szerint egyrészt valóban igaz, hogy a vonatkozó NGM rendelet lehetővé teszi, hogy ne a munkáltató, hanem a munkáltató megbízásából egy közreműködő hitelintézet gyűjtse be az adómentesség fennállását igazoló dokumentumokat. Ezt külön megállapodás (és bizonyosan külön díj) ellenében teszi majd a hitelintézet. (15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 1. § (6) bekezdés). Azt azonban, hogy ezt a szolgáltatást számos hitelintézet már nyújtaná, a szakértő kétli. Problémát jelent ugyanis, hogy a hitelintézetek a rájuk vonatkozó ágazati szabályok alapján csak meghatározott vállalkozási tevékenységeket végezhetnek, és legalábbis kérdéses, hogy a munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításában a munkáltatói feladatok átvállalása ilyen tevékenység-e.

Tehát elképzelhető az a furcsa helyzet is, hogy az NGM rendelet ugyan lehetővé tenné azt, hogy a hitelintézetek mentesítsék a munkáltatókat az adminisztrációs terhek alól, ezt a lehetőséget azonban egy másik törvény mégis elveszi, megtiltja. Hogy ez a tevékenység ténylegesen tiltott-e a hitelintézetek számára, arról megnyugtatóan a Magyar Nemzeti Bank tudna nyilatkozni – mondta a szakértő lapunknak.

CAFETERIA – Lakáscélú támogatás alapjai és gyakorlati megvalósítása
2014. szeptember 30., Budapest Lakáscélú támogatás a juttatási rendszerben Törvényi keretek Az adómentesség kulcskritériumai Mi számít lakáscélú hitelnek, és melyek nem sorolhatók ebbe a kategóriába? Mit várhat el a munkáltató az együttműködő hitelintézettől? Munkavállalók együttműködése a hitleintézettel – kulcskérdések, melyek nélkül nem ér célba a munkáltatói támogatás További részletek és jelentkezés>>

Az Adó Online megkereste a jegybankot, ahol úgy nyilatkoztak: „a hitelintézet a munkáltatóval kötött megállapodás alapján a munkáltatói kölcsön folyósítását végzi, így ennek keretében az összeget átutalja, majd az egyes befizetett részleteket nyilvántartja, azaz kezeli a követeléseket, illetve nem fizetés esetén intézkedik a behajtásról. Ezenkívül az NGM rendelet értelmében a munkáltatóval kötött megállapodás alapján munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításában bizonyos egyéb munkáltatói feladatokat átvállalhat  (a munkavállalóktól azon okiratokat begyűjtheti –bizonyos adminisztrációs tevékenységet végezve – melyek alátámasztják a hitel adómentes jellegét). Ezen utóbbi tevékenysége a Hpt. 7. § (3) bekezdés j) pontja szerinti követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenység részét képezheti, melyet a fenti rendelkezés értelmében a pénzügyi intézmény üzletszerűen végezhet.”

Úgy tűnik tehát, hogy a bankok nyugodtan nyújthatják a szolgáltatást, amelyen túl – mint Honyek Péter megjegyezte – a hitelintézetnek vannak kötelező feladatai is a munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításában  (igazolás kiállítás, adatszolgáltatás), de ezeket nem külön szerződés  alapján látja el a hitelintézet.

Nem lehet felelős a hitelintézet

A szakértő szerint az bizonyosnak tűnik, hogy a hitelintézetek a felelősséget nem fogják átvállalni a munkáltatóktól. Az NGM rendelet alapján ugyanis az adómentesség fennállását elsősorban a magánszemély által a munkáltatónak átadott dokumentumok bizonyítják. Ha a hitelintézet közreműködőként belép ebbe az eljárásba, akkor a magánszemély az igazolásokat, nyilatkozatokat, szerződéseket nem a munkáltatónak, hanem a hitelintézetnek adja majd át.

De a magánszemély hibáját, mulasztását a hitelintézet éppen úgy nem tudja kivédeni, ahogy a munkáltató sem, ezért nehezen elképzelhető, hogy a megállapodásban az esetlegesen fizetendő adókat a hitelintézet átvállalná a munkáltatótól. Az bizonyos, hogy erre a közreműködő hitelintézetet az NGM rendelet nem kényszeríti – tette hozzá Honyek Péter.

Vizsgálat naponta vagy évente?

A Trenkwalder közleménye fölvetette azt is, hogy a (jogosultsági) vizsgálatot évente csupán egy alkalommal kell
elvégezni, ám az együttlakók számának változása, vagy éppen a törlesztőrészlet csökkenése (például részleges előtörlesztés esetén) év közben is csökkentheti az igénybe vehető adómentes támogatás összegét. Ma
ennek nyomon követése is a munkáltató felelőssége. Amennyiben utólag derül ki, hogy a munkavállaló nem jogosult az adómentes támogatásra, a kapcsolódó adó- és járulékterheket a munkáltatónak kell
állnia.

A PwC szja szakértője szerint az együttlakók számát az adóév bármely napjára vonatkozóan lehet
vizsgálni, így például ha január 15-én megvan a megfelelő létszám ahhoz, hogy a lakás szobaszáma méltányolhatónak minősüljön, akkor nem probléma, ha az éven belül egyes családtagok elköltöznek. Ezt a körülményt tehát a munkáltatónak elég egyetlen időpontra vonatkozóan vizsgálnia, folyamatosan
nyomon követnie nem kell.

Az viszont igaz, hogy amennyiben a munkáltató több támogatást ad, mint amennyit az adóévben a magánszemély törlesztésre felhasznál, akkor a felettes rész nem lesz adómentes. Az ilyen módon 2014-ben adott támogatás
– 20 százalékkal növelt összegben – 2015. május havi bérjövedelmnek minősül majd. A bérjövedelem adóterhei (szja, járulék, szociális hozzájárulási adó) pedig megoszlanak a munkáltató és a munkavállaló
között, azaz azokat nem kizárólag a munkáltatónak kell állnia – reagált a felvetésre a szakértő.

---