Agrártámogatási-kérelmek elektronikusan


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 80/2008. (IV. 4.) Kormányrendelettel kihirdetett új szabályok lehetővé teszik egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatás iránti kérelmek elektronikus benyújtását. A rendelet meghatározza az Ügyfélkapus ügyintézés menetét is.

A rendelet hatálya a következő kérelmekre terjed ki:

  • egységes területalapú támogatás,
  • egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás,
  • agrár-környezetgazdálkodási támogatás,
  • az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott mezőgazdasági területek erdősítésének támogatása,
  • kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás,
  • Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás,
  • rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása,
  • évelő, lágyszárú energiaültetvények telepítésének támogatása,
  • energianövények kiegészítő támogatása,
  • szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása.

A kérelmek benyújtása és az ahhoz kapcsolódó kötelező adatszolgáltatás a felsorolt kérelmek esetén elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással is elvégezhető. Ebben az esetben a kérelem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) e-kerelem.mvh.gov.hu internetes honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozható létre, ami a www.mvh.gov.hu, vagy a www.magyarorszag.hu internetes portálon keresztül érhető el. Az így benyújtott kérelem, illetve adatszolgáltatás MVH általi fogadását a központi elektronikus szolgáltató rendszerben az ügyfél tárhelyére történő feltöltés jelenti. A beérkezés időpontját az ideiglenes tárhelyre kapott automatikus értesítés igazolja.

Az ügyfél helyett a képviselője is benyújthatja elektronikusan a kérelmet; ekkor a képviselő saját ügyfélkapuját használja. Ezt megelőzően azonban az ügyfél-nyilvántartási rendszerben regisztráltatnia kell magát, és be kell nyújtania az eljárására vonatkozó meghatalmazást az MVH részére. A képviselőt olyan okiratban kell meghatalmazni, hogy a meghatalmazásból kitűnjön az ügyfél és a képviselő neve, regisztrációs száma, valamint azon jogcímek, amelyek esetében az ügyfél a képviselőjén keresztül jár el. A meghatalmazást a kérelembenyújtást megelőzően legalább tizenöt nappal kell beadni a kérelmező lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes MVH területi kirendeltségre.

Az MVH az ügyfél részére az elektronikus szolgáltatás használatához a szakmai segítséget nyújthat. A szükséges technikai feltételeket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal és a Magyar Agrárkamarával kötött megállapodás alapján térítésmentes szolgáltatásként is biztosíthatja, a falugazdász hálózat, illetve a Magyar Agrárkamara által működtetett ügyfélszolgálati hálózat útján.

Ha az ügyfél nem az ügyfélkaput használja, a kérelmet az MVH e-kerelem.mvh.gov.hu internetes honlapján közzétett (és a www.mvh.gov.hu internetes portálon keresztül is elérhető) elektronikus szolgáltatás használatával kinyomtatva, vagy a nyilatkozata alapján kapott kérelemcsomag kitöltésével papír alapon, postai úton nyújthatja be az MVH-hoz.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]