Agyonnyomják a mikrovállalkozásokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai vállalkozások 95 százaléka önfoglalkoztató mikrovállalkozás. Egyetlen céljuk a túlélés, amelynek elérését az egyre növekvő adó- és adminisztrációs terhek csaknem lehetetlenné teszik. A példánkban szereplő vállalkozó bevétele 46 százalékát fizette ki adóként és járulékként, még mielőtt alkalmazottjának bért fizetett volna. Emellett 9 nyilvántartást vezet.


Bevezetésként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatásából idézek:

  • a kamaránál regisztrált adózók csaknem kétharmada (64,87 százalék) egy fős vállalkozás,
  • 30,78 százalékuknál a létszám 2-10 fő közötti, és
  • csupán a vállalkozások 0,17 százalékánál haladja meg a 250 főt a foglalkoztatottak száma.

Ezek az adatok ugyan nem teljes körűek, mert nem tartalmaznak minden vállalkozást, de rámutatnak arra a változatlan tényre, hogy a hazai vállalkozások 95%-a önfoglalkoztató mikrovállalkozás. Olyan önfoglalkoztatókról van szó, akik munkaviszonyban nem tudnak elhelyezkedni, de van olyan szakmai végzettségük, tapasztalatuk, ötletük, amelyből megpróbálnak itthon megélni. A jelenlegi gazdasági helyzetben céljaik között nem szerepel a növekedés, a beruházás, vagy az export. Megélhetési céljaik vannak. Adózási terheik azonban folyamatosan növekednek. Emellett az adminisztrációs terhek folyamatos növekedését nagyon nehezen tudják teljesíteni.

Példa:

Tekintsük át egy heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatott, s emellett egyéni vállalkozóként dolgozó adózó havi befizetési kötelezettségeit!

Főállása mellett heti 8 órát dolgozik vállalkozóként. Július közepétől augusztus végéig azonban családi okok miatt nem működteti a vállalkozását. Döntése alapján az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik. Van egy részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója, akinek heti munkaideje 3 óra. A dolgozó is rendelkezik máshol heti 40 órás teljes munkaidős munkaviszonnyal.

Először nézzük a havi átutalásait! (Megjegyzem, hogy havonta kívánja befizetni az evát is, mert nem szereti a negyedévente történő befizetést.)

Miért kell egy ilyen kicsi, mellékfoglalkozású egyéni vállalkozónak havonta 8 db átutalási megbízást kitöltenie? Mennyi ideig tart ezt hibátlanul megcsinálni? És senki ne hivatkozzon az internetes bankolásra, mert nagyon kevesen merik, illetve tudják alkalmazni!

Miért kell külön-külön számlára befizetni a saját nyugdíjjárulékát és a dolgozója nyugdíjjárulékát? Ugyanígy kell eljárni az egészségbiztosítási járulékoknál. Ha adatszerzési célból szükséges, akkor egy a befizetéseket leválogató szoftver is előállíthatná az adatokat.

Nehogy azt gondolják, hogy a befizetési számlák megnevezése ilyen egyszerű, mint ahogy én a táblázatba írtam! Például a 3. sorban szereplő számla hivatalos megnevezése a következő: „NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 10032000-06056236”. Ki gondolta azt, hogy az átutalási megbízás „jogosult” rovatába ez akár rövidítve is beírható? Miért nem írtak egy rövid nevet a számlára, és mellé egy tisztességes, érthető magyarázatot, hogy mit kell ide befizetni? Még a könyvelők sem értették. Megírták az átutalásokat, azután megnézték a folyószámlán, hogy melyikre érkezett a befizetés. Ha a bevallott összeg másik számlán volt, akkor átvezettették a befizetést.

Miért kell egyes adókat forintban kiszámítva fizetni, másokat ezer forintra kerekítve, és az iparűzési adót 100 forintra (de ez utóbbinál a bevallás forintra készül)?

Ha megnézzük a példa januári adatait, akkor látható, hogy 150.000 forint bevételből 69.140 forint közterhet fizet be a példabeli vállalkozó. Ez az összeg a bevételhez viszonyítva 46%-os terhet jelent és akkor még nem fizetett bért a dolgozójának, nem vettünk tekintetbe minden adót, valamint a kiadásaival sem számoltunk. (Ha főfoglalkozású vállalkozó lenne, akkor magasabb lenne a közteher.)

Tényleg azt gondolja valaki, hogy a példában szereplő egyéni vállalkozó egy kisvállalkozás, amelyről még hatodik szervként a kamarának is nyilvántartást kell vezetnie ötezer forintért?

A példánkban egy mellékfoglalkozású részmunkaidős dolgozó is szerepel. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény remek szabályai miatt a vállalkozó a dolgozó bruttó munkabérének 20%-át fizeti be szakképzési hozzájárulásként. Ennek oka, hogy az eva törvény a minimálbér kétszerese után fizetteti be a szakképzési hozzájárulást. A jogalkotónak eszébe sem jut, hogy vannak részmunkaidősök.

A példában szereplő egyéni vállalkozó által vezetett nyilvántartások, kimutatások a következők:

  • bevételi nyilvántartás,
  • tárgyi eszközök nyilvántartása,
  • beruházási és felújítási költségnyilvántartás,
  • szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása,
  • tartozások nyilvántartása,
  • dolgozóval kapcsolatos nyilvántartások (bér, juttatások, adók, járulékok, hozzájárulások),
  • leltári nyilvántartás,
  • minden adónem számításáról és befizetéséről nyilvántartás,
  • selejtezési nyilvántartás és jegyzőkönyv.

A felsoroltaknál több nyilvántartás létezik, de a példabeli mellékfoglalkozású egyéni vállalkozónknak csak ennyit kell vezetnie. Ne csodálkozzunk, hogy aki teheti, az megszűnik!


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Enyhe zsugorodás júniusban: 50 pont alá esett a júniusi BMI

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 49,4. Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt visszaesésről számoltak be. Az elmúlt időszak mérsékelt bővülését követően ebben a hónapban fordulat következett be a feldolgozóiparban, a BMI index 50,0 pont alatt áll – közölte hétfőn a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. július 1.

Árfolyam az áfában (XXIV. rész)

A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.