Apróbb adómódosítások, átláthatósági megállapodás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2010. évi XII. törvény alapvetően a pénzügyi tárgyú törvényeket módosítja az új Polgári Törvénykönyv elfogadására tekintettel. A jogszabály végén azonban apróbb adómódosításokat is, egy kissé elrejtve.

A 2010. évi XII. törvény a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási, pénzforgalmi valamint a befektetési vállalkozásokról, a viszontbiztosítókról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvények módosítása mellett tartalmaz néhány adózást érintő változást is. Eszerint az Eva törvény 9. § (2) bekezdése május 15-étől akként módosul, hogy a ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

Ugyancsak május 15-étől élnek az Szja és az Art. kisebb módosításai is, amelyek néhány szövegrészt érintenek csupán, ettől függetlenül azonban akár fontos változást is jelenthetnek. Ezek az Szja 49. § (4) bekezdését, az Art. 52. § (4) bekezdés h) pontját, a 3. számú melléklet F) pont b) alpontját érintik. Érdemes tehát a jogszabály szövegeket megtekinteni, ellenőrizni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 3. számú melléklet A) pont 13. alpontjában az olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén vagy a juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére szövegrész helyébe a külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére szöveg lép. Ezzekl egyidejűleg a 3. számú melléklet B) pontja a következő új 15. alponttal egészül ki: a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 4. § 36. vagy 38. pontja alapján került sor. Ezt az új 15. alpontot a 2010-ben kezdődő adóévben adott – felsorolt – juttatásokra kell alkalmazni.

Fontos tudni, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében is elfogadtak egy érdekes új szabályt. Eszerint ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, akkor a kárfelvétel befejezésétől számított 8 munkanapon belül értesítik a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.

A közbeszerzési törvénybe beépítették a képviselők az úgynevezett átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos szabályait. Az átláthatósági megállapodás lényege, hogy a verseny tisztaságának és nyilvánosságának elősegítése érdekében az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodást köthet, amelyben az adott közbeszerzési eljárás valamennyi ajánlattevője is részt vesz. Az átláthatósági megállapodás alapján a felek előmozdítják a teljes közbeszerzési eljárásra (ideértve annak előkészítését is), valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályok és a nyilvánosság követelményének érvényesülését. Átláthatósági megállapodás megkötését jogszabály kötelezővé teheti. A megállapodás tartalmi elemeit és részletes szabályait külön végrehajtási jogszabály tartalmazza majd.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]