Árfolyam az áfában (XIV. rész)


Amennyiben a számla korrekciójára kerül sor, felmerül a kérdés, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni a korrekciós bizonylaton.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Számlakorrekciók során alkalmazandó árfolyam

Az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés e) pontja értelmében, ha egy számlát módosítani vagy érvényteleníteni szükséges, a korrekciós bizonylat kötelező adatai közé tartozik a számla azon adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

Ha tehát egy devizás számlának az adóalapját és/vagy adóösszegét utólag módosítani kell, vagy a számlát érvényteleníteni szükséges, akkor az érintett összeget és a különbözetet is devizában kell szerepeltetni rajta.

Akárcsak az alapszámlák esetében, számlakorrekció során is igaz továbbá, hogy ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek is, az áthárított áfa összegét mindenképpen fel kell tüntetni forintban is

A gyakorlatban nehézséget szokott okozni az alkalmazandó árfolyam meghatározása. Sokszor a korrekciós számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamot alkalmazzák az adóalanyok, ez azonban hibás gyakorlat. Az Áfa tv. 80. §-a számlakorrekció esetére sem határoz meg eltérő szabályt, következésképpen a módosítás vagy érvénytelenítés esetén is az eredetileg alkalmazott árfolyamot kell használni, kivéve, ha a korrekcióra azért van szükség, mert eredetileg nem a megfelelő árfolyamot alkalmazták.

Megjegyzést érdemel, hogy az eredetileg alkalmazott árfolyammal kell számolni kétlépéses korrekció esetén is, mindkét lépésben. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az értékesítő érvényteleníti az eredeti számlát, még a helyes, eredeti árfolyammal, majd kiállítja a helyes adatokkal az új számlát, de azon már az ennek kibocsátásakor érvényes árfolyamot alkalmazza. Ez nem helyes, a kétlépéses korrekció második lépésében (az „új” számla kibocsátásakor) is az eredetileg alkalmazott árfolyamon kell elvégezni a forintosítást. Ha ez például a teljesítéskori árfolyam, akkor a helyes adatokkal kibocsátott „új” számlán is ezzel kell számolni.

Példa8:

A cikksorozat VII. részében a Példa5-ben szereplő Látvány-Elem Bt. jelezte az értékesítő Csillagmiriád Kft. felé, hogy a megrendelt és kiszállított dekorációs elemek közül a számláról néhány lemaradt. A teljesítés 2023. december 15-én történt, a számla módosítására 2023. december 20-án került sor. A számlakorrekció során a forintosításhoz a pótlólag feltüntetett összeg tekintetében is az MNB által 2023. december 14-én vagy 15-én közzétett árfolyam alkalmazható, mivel 15-én – a teljesítéskor – ezek voltak érvényben. A december 20-ai árfolyam nem használható.

Példa9:

Az előző példa úgy módosul, hogy a Csillagmiriád Kft. eredetileg a helyes összegről számlázott, azonban hibás teljesítés miatt a megrendelő visszaküldte a termékek egy részét. A számlát ezért módosítani szükséges. A korrekciós bizonylato(ko)n a teljesítéskor érvényes árfolyam alkalmazandó, akár egy, akár két lépésben valósult meg a korrekció.

A cikksorozat XI-XII. részeiben már volt szó arról, hogy az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyleteknél a 80. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a számlakibocsátáskori árfolyamot kell alkalmazni a forintosításhoz. A gyakorlatban ehhez kapcsolódóan kérdésként merült fel, hogy ha a számla korrekciójára kerül sor, akkor „a számla kibocsátásakor” érvényes árfolyam a korrekciós bizonylat tekintetében az eredeti vagy a korrekciós számla kibocsátásának napját jelenti-e.

A 2016/68. Adózási kérdésben kifejtett hivatalos adóhatósági álláspont értelmében, ha az eredeti számlán hibás árfolyam alkalmazásával lett meghatározva az áfa forintban kifejezett összege, akkor az eredeti számla kibocsátásának napja irányadó.

A forintban meghatározott adó téves összegének korrekciója ugyanis nem eredményez összegszerű változást a felek között a külföldi pénznemben meghatározott elszámolás tekintetében, így az eredeti teljesítéshez képest nem valósul meg új adóztatandó tényállás. Ennek következtében a korrekció kizárólag az eredeti számla által tanúsított teljesítésre vonatkozó adatok alapulvételével történhet, vagyis az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyletről kiállított számla árfolyamot érintő korrekciója során – az Áfa tv. 80. § (1) bekezdés b) pontját alkalmazva – a korrigálandó számla kibocsátásának időpontjában érvényes árfolyamot kell figyelembe venni.

Ez akkor is igaz, ha a számla korrekcióját az adóalany két lépésben végzi el, azaz a téves számlát sztornírozza és új, helyes összeget tartalmazó számlát bocsát ki.

A 2016/68. Adózási kérdésben leírtak értelemszerűen érvényesek minden egyéb olyan esetben is, amikor nem az alkalmazott árfolyam hibája miatt kell javítani a számlát, de a korrekció nem eredményez összegszerű változást a felek között a külföldi pénznemben meghatározott elszámolás tekintetében (pl. a befogadó címadata vagy az értékesített termék, szolgáltatás megnevezése szorul javításra).

Az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyleteknél tehát a „számla kibocsátásakor érvényes” árfolyam az eredeti számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamot jelenti, ezért amennyiben a számla korrekciójára kerül sor, önmagában amiatt, hogy a korrekciós számla már más napon kelt, nem módosul az alkalmazandó árfolyam.

Az 58. § szerinti ügyleteknél azonban a korrekció irányától és okától függően eltér az, hogy mi minősül az alkalmazandó árfolyamot meghatározó számlának. Az egyes esetköröket a cikksorozat következő része fogja tárgyalni.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

NAV: a lakosság csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen; a túlságosan alacsony áron világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

2024. november 12.

A magánszálláshely-szolgáltató által elszámolható értékcsökkenési leírás

Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.