Átalakulások: így változnak a beszámolási, adóbevallási határidők Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Áttekintjük a veszélyhelyzetet követően is fennmaradt adóváltozások főbb előírásait arra figyelemmel, hogy azok miként érintik a főszabályok szerinti egyes beszámoló készítési és adózási határidőket.

Aktuális gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az átalakulások, egyesülések, szétválások forgatókönyvének kialakításánál figyelembeveendő tényező az a főszabály, miszerint az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni, illetve azt a cégbíróságnál letétbe kell helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.

Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság pedig a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni és közzétenni, valamint az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.

Tekintsük át a veszélyhelyzetet követően is fennmaradt adóváltozások főbb előírásait arra figyelemmel, hogy azok miként érintik a főszabályok szerinti egyes beszámoló készítési és adózási határidőket!

Az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések – 2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről

A törvény 33. §-a alapján a társasági adóban, kisvállalati adóban, energiaellátók jövedelemadójában, innovációs járulékban, továbbá a helyi iparűzési adóban lehetővé tették az adóbevallás-benyújtási kötelezettség, valamint az adóbevallásban megállapított, elszámolt, bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes adó megfizetésének elhalasztását 2020. szeptember 30-áig, ha az éves és soron kívüli bevallás-benyújtás 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékes.

Tekintve, hogy az adóelőleg bevallása az adó bevallásával egyidejűleg esedékes, a törvény arról is rendelkezett, hogy a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első adóelőleg-részlete esedékességekor az utolsó rendelkezésre álló bevallásban szereplő előleg-részletet kell teljesíteni.

Itt hívjuk fel a figyelmet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 52. §. szerinti soron kívüli adóbevallási kötelezettség szabályaira:

„(1) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról […] a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

a) a Számv. tv. VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő, (Ez a szabályozás vonatkozik az átalakulás bejegyzési időpontjára, mint fordulónapra készített éves beszámolókra is.)

(2) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról […] az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv. tv.-ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül […] kell benyújtani.”

A soron kívüli bevallások határideje a számviteli törvény előírásaihoz igazodik, tehát az átmeneti rendelkezések ezt a területet is szabályozzák. A 2020. évi LVIII. törvény 42. § értelmében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra – kivéve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál – vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők is a fenti módon érvényesek, tehát amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek, úgy azok 2020. szeptember 30-áig meghosszabbodnak azzal, hogy az ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.

A témához kapcsolódóan az alábbi kérdés merült fel. Egy Kft. Zrt-vé történő átalakulást a cégbíróság 2020. január 14.-én jegyezte be. A megszűnő Kft. a 2020.01.01.-től 2020.01.14.-ig tartó időszakra a megszűnéses beszámolóját és a 71.-es bevallását az átalakulás cégbejegyzésének napjától számítva 30 napon belül beadta.

Az átalakuló társaság a 2019. évi tao bevallását alapul véve adójának egy részéről látvány csapatsport támogatásként kívánt rendelkezni. A 2019. évi tao bevallást 2020. május 31.-éig benyújtották és egyidejűleg az adókötelezettség is teljes egészében megfizetésre került. A NAV a látvány csapatsport támogatás folyósítását megtagadta az adókötelezettség késve történő teljesítésére hivatkozva.

Kérdésként vetődött fel tehát, hogy mi volt az éves bevallás benyújtására előírt törvényes határidő?

A 2020. január 14.-én bejegyzett átalakulás napjához igazodva – erre az időpontra még nem vonatkozott a veszélyhelyzeti szabályozás – a 90. nap 2020. április 14., amely esetünkben a benyújtásra előírt végső határidő.

Az érintett Kft 2019. évi beszámolója, továbbá a 2020.01.01-től 2020.01.14-ig terjedő időszak megszűnéses beszámolója, valamint a jogelőd és a jogutód végleges vagyonmérlegei és leltárai is április 14-éig voltak benyújtandóak.

Ugyancsak ez a határideje a 2019. éves adóbevallásoknak, valamint a 2020.01.01.-től 2020.01.14.-ig terjedő időszakra vonatkozó ’71-es bevallásnak is.

A cikkben olvashat még a ’251 jelű nyomtatványról.

A cikk szerzője Egri-Retezi Katalin (Correct Pénzügyi és könyvszakértő Kft.), adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
céges átalakulás


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.