Átírták a civil szervezetek gazdálkodását

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. szeptember 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól a civil szervezetek létesítését, nyilvántartásba vételét, működését, állami támogatását és gazdálkodását meghatározó számos jogszabály megváltozott, sőt néhány ponton az új jogszabályok is módosultak. Így alapjaiban változtatták és változtatják meg a civil szervezetek működésének rendjét, a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit, a beszámolók elkészítésének és közzétételének módját. A részletekről az Adó szaklap legfrissebb száma tájékoztat.


1. A legfontosabb változásokról röviden

A változások új helyzetet teremtettek és teremtenek a civil szervezetet létrehozni szándékozók, a már működő civil szervezetek menedzsmentje, valamint a civil szervezetekkel foglalkozó jogi és számviteli szakemberek részére is. Szükséges az új és a módosított jogszabályok, a bírósági eljárási rend, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tevékenységének naprakész ismerete és figyelmemmel kisérése ahhoz, hogy a gyakorlat során felmerülő kérdésekre helyes választ tudjanak adni, illetve a civil szervezetek tevékenysége kiállja a szabályszerűség kritériumait.

A CompLex Kiadó által hamarosan megjelenő Változó civil világ – kézikönyv civil szervezetek számára egyaránt szól a szakemberekhez és a laikusokhoz. Témái között sorra veszi a szervezetalapítással és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályi és gyakorlati kérdéseket; a közhasznúság új értelmezését és annak gyakorlati követelményeit; az új jogszabályok hatását a közérdekű önkéntes törvényre és a civil 1%-ok felajánlására; a NEA szervezetét és működését; a civil szervezetek állami támogatásának általános és különös szabályait; a civil szervezeteknek a csődtörvény hatálya alá kerülését; a gazdálkodás, a könyvvezetés, a beszámolás, az adózás változásait és a kapcsolódó új kötelezettségeket. A kötet az elvi tisztázás mellett számos gyakorlati példával és mintadokumentummal teszi érhetővé és napi szinten is alkalmazhatóvá a benne közölt ismereteket.

A kiadvány bemutatására a 2012. szeptember 13-án “Átalakuló civil világ 2012.” címmel az NMD Kft. szervezésében a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán megrendezendő szakmai konferencia alkalmával kerül sor.

A konferencia a civil szervezetek bírósági nyilvántartásba vételének új követelményeivel, a közcél, a közfeladat és a közhasznúság rendszerével, a számviteli, adózási tudnivalókkal és a Nemzeti Együttműködési Alap szervezeteinek kiépítésével kapcsolatos kérdésekre fókuszál.

A konferencia részleteiről és a jelentkezésről itt találhat részletes tájékoztatást.

A szervezetek létrehozása témakörben fontos körülmény, hogy a hatályon kívül helyezett, egyesülési jogról szóló törvény egyesületekkel kapcsolatos rendelkezései beépültek a Ptk.-ba. Megszűnt a társadalmi szervezet, viszont a Ptk.-ban és az Ectv.-ben új formációként nevesítették a civil társaságot. A könyv elemzi az alapvető szervezeti formák fogalmát, funkcióit, a létrehozás legfontosabb követelményeit.

A bírósági nyilvántartásba vétel, a változások bejelentése és a törlési eljárás tartalmi és formai követelményeit újraszabályozta a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.), s e jogszabály tartalmazza az egyszerűsített nyilvántartásba vétel lehetőségét, valamint a bíróságok civil informatikai rendszere és az Országos Civil Névjegyzék létrehozását. A kötet részletesen foglalkozik a különböző okiratok adattartalmával, a kötelezően csatolandó dokumentumokkal.

A könyv ismerteti a civil szervezetek állami támogatásának általános és különös szabályait, felidézve a közpénzek felhasználására vonatkozó követelményeket is. Értelmezi, illetve példával illusztrálja a jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet fogalmát.

Az átalakult civil állami támogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Együttműködési Alap. A kötet kitér a NEA rendeltetésére, bevételeire, kiadásaira és a kedvezményezettek körére. Bemutatja a NEA Tanácsa és kollégiumai létrehozásnak és működésének elveit, az összeférhetetlenségi szabályokat, az elsőként létrehozott testületeket, illetve gyorsértékelést ad az első pályázati tapasztalatokról.

A közérdekű önkéntes törvény ugyan csak egy pontjában változott az Ectv. hatására, de az nagyon jelentős: 2012. január 1-jétől nemcsak a közhasznú, hanem minden civil szervezet foglakoztathat a Köt. hatálya alá tartozó módon önkéntest. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy a közhasznúsági jogállás egyik feltétele a társadalmi támogatottság mutatói között tíz önkéntes tartós foglakoztatása a Köt. hatálya szerinti módon. A nagyságrendre jellemző, hogy a KSH adatai szerint 2010-ben 418 ezer fő végzett önkéntes tevékenységet, és munkájuk becsült értéke meghaladta az 53 milliárd forintot. A kézikönyvben a szerzők részletesen ismertetik a Köt. hatálya szerinti foglalkoztatás jogszabályi hátterét is.

A kézikönyv legnagyobb terjedelemben azonban a megváltozott szabályozási rendszernek a civil szervezetek gazdálkodására gyakorolt hatásával, a számviteli és beszámolási kötelezettséggel, valamint a csődtörvény civil szervezetekre történő kiterjesztéséből adódó feladatokkal foglalkozik.

A civil szervezetek gazdálkodását érintően számos lényegi változás történt 2012. január 1. napjától, ugyanakkor több gazdálkodási kérdést tisztáztak az új jogszabályokban. Azonban egyes, a szektort érintő dilemmákra az új szabályozás sem adott választ. Ilyen például az egyes jogszabályokban eltérő megnevezésű gyűjtőfogalmak (civil szervezet, egyéb szervezet, közhasznú szervezet) használata, melyeket részletesen tárgyal a kézikönyv, és bemutatja az egyes jogszabályokban használt különböző fogalmak tartalmi azonosságait és különbségeit. Érdemi változás ugyanakkor, hogy a legfontosabb, gazdálkodást érintő fogalmakat az Ectv. újra definiálta, pontosabb meghatározást adva az egyes fogalmak tartalmára vonatkozóan.

Az Ectv. 2012. január 1-jétől a civil szervezet gyűjtőfogalmat használja. A Számviteli törvényben azonban továbbra is az egyéb szervezetek között sorolja fel az Ectv.-ben civil szervezetként említett gazdálkodókat.

Az Ectv. szabályozza a közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltételeit, és egyúttal megszünteti a kiemelkedően közhasznú minősítést. A közhasznú szervezet fogalma azonban továbbra is használatos, az egyes adójogszabályokban számos adókedvezmény, illetve adómentesség kedvezményezettjei felsorolásánál találkozunk ezzel a megnevezéssel. Mivel a nonprofit gazdasági társaság 2007. július 1-je óta megfelelő jogi keretet biztosít a nem nyereségorientált módon működő, gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok számára, így ez a társasági forma változatlan elnevezéssel működhet tovább a rá irányadó különös szabályoknak megfelelően. Az Ectv. újradefiniált számos fogalmat, így a civil szervezetek gazdálkodásával kapcsolatban is új fogalom-meghatározások érvényesülnek.

Adomány
„Adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás” (Ectv. 2. § 1.).

A hétköznapi nyelvben sokszor keverednek a támogatás, adomány, felajánlás fogalmak, számos esetben felmerül a kérdés, hogy mi a különbség a fogalmak tartalmában, adóvonzatában. Az Ectv. és az adójogszabályok az adomány fogalmát használják, a Tao törvény a támogatást mint az adomány egy típusát említi, tehát az adományfogalom meghatározásán belül sorolja fel.

Befektetési tevékenység

„Befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység” (Ectv. 2. § 3.).

A befektetési tevékenység végzésének vizsgálata két szempontból is fontos:

  • A befektetési tevékenységet végző közhasznú jogállású szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, melyet a legfőbb szerv fogad el. (Ectv. 45. §)
  • A civil szervezet gazdasági-vállalkozási bevételének minősül különösen a befektetési tevékenységből származó bevétel. [350/2011. kormányrendelet 4. § (4)]

Mivel az Ectv. szankcionálja, ha a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül (Ectv. 23. §), ezért kiemelt fontosságú a fenti rendelkezések betartása és a befektetési tevékenység folyamatos ellenőrzése.

Gazdálkodó tevékenység – gazdasági-vállalkozási tevékenység

„…elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele”(Ectv. 2. § 7.).

Amennyiben a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel meghaladja az éves összes bevétel 60 százalékát, úgy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. Ezt a jogszabály szankcionálja, mégpedig úgy, hogy az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez (Ectv. 23. §).

„…gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek”(Ectv. 2. § 10.)
„…gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet”(Ectv. 2. § 11).

Számos esetben előfordul, hogy a civil szervezet vezetője nem tudja eldönteni, hogy a szervezet által végzett egyes tevékenység cél szerinti, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül-e. Sajnos az új jogszabályok sem definiálták a cél szerinti tevékenységet, ugyanakkor több esetben használják a fogalmat. (A Közhasznú törvényben szerepelt a cél szerinti tevékenység definíciója!)
Mindezek alapján továbbra is a már tíz éve változatlan formában és tartalommal hatályos szabályozást vehetjük alapul a tevékenységek minősítéséhez: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú. mellékletének A) pontját. (E vonatkozásban részletes ismertetést tartalmaz a kézikönyv A civil szervezetek gazdálkodásának általános jellemzői című fejezetében.)

Induló tőke – törzsvagyon

„…induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon”(Ectv. 2. § 14.).
„…törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal” (Ectv. 2. § 28.).

Első alkalommal határozták meg jogszabályi keretek között az induló tőke és a törzsvagyon fogalmait, mely lehetőséget ad a korábban a létesítő okiratokban meghatározott fogalmak tartalmi tisztázására, indokolt esetben a számviteli nyilvántartás korrekciójára.

Tartós adományozás

„…tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére” (Ectv. 2. § 27.).

A tartós adományozás fogalma megegyezik a korábban a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott definícióval.

Költségvetési terv

A gazdálkodást érintő új kötelezettségként megjelenő költségvetési terv készítéséről is beszámol a friss kiadvány. A civil szervezet ugyanis a friss jogszabály szerint éves költségvetési tervet készít, melyet a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően állít össze. A gyakorlatban eddig csak a nagyobb bevételű szervezetekre volt jellemző, hogy éves költségvetési tervet készítettek, melyet a legfőbb szerv hagyott jóvá. Az új szabályozás szerint minden civil szervezet készít költségvetési tervet. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a civil szervezet az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek [350/2011. (XII. 30) kormányrendelet 3. §].

Általánosan elmondható, hogy a civil szervezetek életében nagy a bizonytalanság a bevételek tekintetében. A benyújtott pályázatok eredménye befolyásolja a bevételek, és így aztán a költségek alakulását is. Ezért sok esetben a költségvetési terv és az év végi tényleges eredményadatok nagy különbséget mutatnak majd.

Önkéntes munka

Új elemként jelenik meg az önkéntes munka értékének definiálása. A 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 4. § (5) pontja szabályozza az önkéntes munka értékét, melynek közlésére elsősorban pályázatok benyújtásánál van szüksége a szervezetnek. Egyes pályáztatók ugyanis elfogadják az önkéntes munka értékét mint önerőt egy-egy pályázati program megvalósítása során. A szabályozás szerint: a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni.

2. A civil szervezetek gazdálkodását érintő egyes új rendelkezések

A civil szervezetek gazdálkodását érintő új, lényegi rendelkezéseket az egyes fejezetek részletesen tárgyalják, így itt néhány pontban térünk csak ki ezek ismertetésére.

2.1. A közhasznúság új szabályozása

A közhasznú jogállás feltételeit az Ectv. teljesen új alapokra helyezte, és kiemelt hangsúlyt kaptak a szervezet gazdálkodásának adatai, eredményei: éves bevétel, adózott eredmény előjele, személyi jellegű ráfordítások aránya, az 1 %-os felajánlások aránya, a közhasznú ráfordítások aránya az összes ráfordításhoz viszonyítva és a foglalkoztatott önkéntesek száma. Ezeket a mutatókat a jogalkotó az ún. megfelelő erőforrás és a megfelelő társadalmi támogatottság kritériumrendszerében alkalmazza.

Az Ectv. 32. § (4) bekezdésében kifejtettek szerint megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában legalább az egyik feltétel teljesül az alábbiak közül:

  • az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  • a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egy negyedét.

A megfelelő társadalmi támogatottság három mutatója közül is két előző lezárt üzleti évre vonatkozóan legalább az egyiknek kell teljesülnie a közhasznú jogállás megszerzéséhez, illetve megtartásához az alábbiak közül:

  • a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az Ectv. 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel két százalékát, vagy
  • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások két év átlagában elérik az összes ráfordítás felét, vagy
  • a közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

A civil szervezetek a jövőben csak folyamatos és naprakész számviteli nyilvántartás vezetésével, könyveléssel tudják nyomon követni és teljesíteni a közhasznúság új kritériumait.

2.2. Közhasznú jogállás – kettős könyvvitel

A közhasznú jogállású civil szervezetek 2012. január 1-jétől – bevétel értékhatártól függetlenül – kötelesek kettős könyvvitelt vezetni [Ectv. 27. § (2)]. Azok a közhasznú jogállású civil szervezetek, melyek 2011-ben még egyszeres könyvvitelt alkalmaztak, 2012. január 1-jétől kötelesek áttérni a kettős könyvvitel rendszerére.

A korábban hivatkozott kézikönyv számvitelről szóló fejezete nemcsak az egyes kötelezettségek bemutatására tér ki, hanem részletes leírást tartalmaz a beszámoló (mérleg és eredménylevezetés/kimutatás) egyes elemeire vonatkozóan, ismerteti a támogatások számviteli elszámolásának szabályait, a továbbutalási céllal kapott és a fejlesztési célú támogatások elszámolásának eltérő jellemzőit.

2.3. Beszámolási kötelezettség

A civil szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal az Sztv.-ben és a 342/2011. (XII. 29.) kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja december 31.

Kiegészítő melléklet

Az Sztv. 17. § rendelkezik az éves beszámoló készítési kötelezettségről és a 19. § határozza meg annak tartalmát, így a kiegészítő melléklet összeállítására vonatkozó kötelezettséget. Mivel ezek a rendelkezések az ún. vállalkozó beszámoló készítési kötelezettségeit írják elő, így ezek nem alkalmazandóak az ún. egyéb szervezetekre.
2012. január 1-jétől az Ectv. és a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet új kötelezettséget ír elő az egyszerűsített éves beszámolót készítő – azaz a kettős könyvvitelt vezető – civil szervezetek részére.

Az Ectv. 29. § (2) bekezdése szerint a civil szervezet beszámolója tartalmazza

  1. a mérleget (egyszerűsített mérleget),
  2. az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
  3. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, illetve annak módosítása [342/2011. (XII. 29.) kormányrendelet] arról rendelkezik, hogy 2012. január 1-jétől kötelező a kiegészítő melléklet készítése az egyszerűsített éves beszámolót készítő civil szervezetek esetében.

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni:

  • a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként,
  • a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat,
  • a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

A nonprofit gazdasági társaságot vállalkozóként definiálja a számviteli törvény, így az Sztv. alapján a nonprofit gazdasági társaság éves beszámolójának készítése során továbbra is kötelező a kiegészítő melléklet összeállítása.

2.4. Közhasznúsági melléklet

Új és lényegi változás, hogy az Ectv. 29. § (3) bekezdése szerint a civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Eddig kizárólag a közhasznú jogállású szervezetek kötelezettsége volt az ún. közhasznúsági jelentés készítése, 2012. január 1-jétől azonban minden civil szervezet köteles az ún. közhasznúsági melléklet összeállítására.

A dokumentum megnevezése és az a tény, hogy a közhasznúsági melléklet készítésének kötelezettségét az Ectv. 46. § (1) bekezdése külön előírja a közhasznú jogállású szervezetekre, megtévesztő lehet a nem közhasznú szervezeteknek, mintha számukra nem lenne kötelező a melléklet összeállítása, ám mindenképpen az Ectv. 29. § (3) bekezdése az irányadó, mely valamennyi civil szervezetre előírja ezt a kötelezettséget. A jogalkotók a kötelezettség kiterjesztését azzal indokolták, hogy amennyiben egy szervezet a jövőben kívánja kérelmezni a közhasznú jogállás megítélését, úgy rendelkezzen már a közhasznúság kritériumainak megfelelőségét igazoló dokumentummal. Ugyanakkor a formanyomtatvány tartalmaz olyan megnevezéseket, mint a „közhasznú tevékenység bemutatása” vagy „a közhasznú tevékenység ráfordítása”, melyet egy jelenleg nem közhasznú szervezet nem tud értelmezni, így a cél szerinti tevékenységeket tudja ide sorolni.

A közhasznúsági melléklet formája

A civil szervezetek munkáját jelentősen segíti a 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 1. sz. mellékletét képező minta, mely formanyomtatványként szolgál a közhasznúsági melléklet összeállításához. A kormányrendelet 12. §-a rendelkezik arról, hogy közhasznúsági mellékletet erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni. A formanyomtatványt a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter elektronikusan letölthető formában közzéteszi. További előírás, hogy a közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámoló adataival.

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni

  • a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket,
  • ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit,
  • a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. (Ectv. 32. §)

A közhasznúsági melléklet tartalmazza

  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
  • a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását,
  • a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és
  • a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A korábbi években összeállított közhasznúsági jelentés tartalmához képest lényegi változás, hogy a közhasznúsági melléklet nem tartalmazza a számviteli beszámolót, valamint rövid tartalmi beszámolót sem. Újdonság továbbá, hogy a számszaki adatokat mind az előző év, mind a tárgyév vonatkozásában fel kell tüntetni.

A közhasznúsági melléklet készítésének elsődleges célja annak alátámasztása, hogy a szervezet megfelel a közhasznúság új feltételrendszerének: a megfelelő
erőforrás és a megfelelő társadalmi támogatottság kritériumainak.

2.5. Könyvviteli szolgáltatás

A Számviteli törvény valamint a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet előírásaiból adódóan a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezetnél, továbbá a közalapítványnál a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését mérlegképes könyvelői (vagy azzal egyenértékű) képesítéssel avagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező természetes személy köteles végezni alkalmazottként, tagként vagy egyéni vállalkozóként. E személynek – az Sztv. 151. § (3)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján – a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) is rendelkeznie kell. A feladatellátó lehet azonban olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság is, amelynek a feladat végzésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel a képesítési és az engedélyre vonatkozó kritériumoknak. [224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet 18. §]A fenti kötelezettség alól mentesül az a civil szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.

2.6. Könyvvizsgálat

Kötelező a könyvvizsgálat

  • minden közalapítványnál, illetve
  • annál a civil szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot.

Ha kötelező a könyvvizsgálat más jogszabály előírása alapján is, illetve ha azt saját elhatározásból választja a szervezet (például a létesítő okirat kötelezően előírja), akkor az üzleti évről készített beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell – az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél, az üzleti év fordulónapja előtt – választani.

A civil szervezet a beszámoló felülvizsgálatával olyan természetes, illetve jogi személyt bízhat meg, aki/amely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, illetőleg bejegyezték a kamarai nyilvántartásba.

2.7. Letétbe helyezés – közzététel

A letétbe helyezéssel és közzététellel kapcsolatos új rendelkezéseket kiemelten tárgyalja a kézikönyv, külön ismertetve az ún. átmeneti rendelkezéseket, így különösen a 2011. gazdálkodási év könyvvezetésére és beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó előírásokat.

2012. január 1-jétől jelentős változás következett be a civil szervezetek életében: az új szabályozás minden egyes civil szervezet esetében kötelezővé tette a beszámoló és a közhasznúsági melléklet letétbe helyezését. A letétbe helyezés határideje a tárgyévet követő év május 31. napja.

A civil szervezetek a letétbe helyezésre és a közzétételre vonatkozó kötelezettségeiknek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tudnak eleget tenni. A beszámoló és a közhasznúsági melléklet adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell.

Ha a civil szervezet a letétbe helyezéssel és a közzététellel kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

Az egységes letétbe helyezési és információs rendszer létrejöttével végre érvényesülhetnek a civil szektor fő alapelvei: a nyilvánosság és az átláthatóság.

A kiadvány bemutatására a 2012. szeptember 13-án “Átalakuló civil világ 2012.” címmel az NMD Kft. szervezésében a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán megrendezendő szakmai konferencia alkalmával kerül sor.

A konferencia a civil szervezetek bírósági nyilvántartásba vételének új követelményeivel, a közcél, a közfeladat és a közhasznúság rendszerével, a számviteli, adózási tudnivalókkal és a Nemzeti Együttműködési Alap szervezeteinek kiépítésével kapcsolatos kérdésekre fókuszál.

A konferencia részleteiről és a jelentkezésről itt találhat részletes tájékoztatást.

Kahulits Andrea cikkéből, amely az Adó szaklap 2012/12. számában jelent meg, többek között megtudhatja azt is, miként változtak a civilekre vonatkozó adománygyűjtési és adózási szabályok, milyen új előírások vonatkoznak a civilek szabályzataira, valamint azt is, miként módosult a rájuk vonatkozó csőd- felszámolási- és végelszámolási szabályrendszer. Az Adó szaklap 2012/12. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek:


Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója
2018. augusztus 16.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója, amelyet már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – közölte tájékoztatójában az adóhatóság.

Ősszel is várható nyugdíjprémium
2018. augusztus 16.

A gazdasági növekedés idén 4,3 százalékos lehet, így járhat a nyugdíjprémium – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

Áfalevonás a holdingoknál: felül kell vizsgálni a gyakorlatot
2018. augusztus 15.

Változások figyelhetők meg a holdingtársaságok áfaszempontból történő megítélésében az Európai Unió Bírósága által az elmúlt időszakban kiadott joganyagok alapján, ezért célszerű felülvizsgálniuk az eddigi áfalevonási gyakorlatukat.