Átírták a civil szervezetek gazdálkodását

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. szeptember 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól a civil szervezetek létesítését, nyilvántartásba vételét, működését, állami támogatását és gazdálkodását meghatározó számos jogszabály megváltozott, sőt néhány ponton az új jogszabályok is módosultak. Így alapjaiban változtatták és változtatják meg a civil szervezetek működésének rendjét, a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit, a beszámolók elkészítésének és közzétételének módját. A részletekről az Adó szaklap legfrissebb száma tájékoztat.


1. A legfontosabb változásokról röviden

A változások új helyzetet teremtettek és teremtenek a civil szervezetet létrehozni szándékozók, a már működő civil szervezetek menedzsmentje, valamint a civil szervezetekkel foglalkozó jogi és számviteli szakemberek részére is. Szükséges az új és a módosított jogszabályok, a bírósági eljárási rend, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tevékenységének naprakész ismerete és figyelmemmel kisérése ahhoz, hogy a gyakorlat során felmerülő kérdésekre helyes választ tudjanak adni, illetve a civil szervezetek tevékenysége kiállja a szabályszerűség kritériumait.

A CompLex Kiadó által hamarosan megjelenő Változó civil világ – kézikönyv civil szervezetek számára egyaránt szól a szakemberekhez és a laikusokhoz. Témái között sorra veszi a szervezetalapítással és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályi és gyakorlati kérdéseket; a közhasznúság új értelmezését és annak gyakorlati követelményeit; az új jogszabályok hatását a közérdekű önkéntes törvényre és a civil 1%-ok felajánlására; a NEA szervezetét és működését; a civil szervezetek állami támogatásának általános és különös szabályait; a civil szervezeteknek a csődtörvény hatálya alá kerülését; a gazdálkodás, a könyvvezetés, a beszámolás, az adózás változásait és a kapcsolódó új kötelezettségeket. A kötet az elvi tisztázás mellett számos gyakorlati példával és mintadokumentummal teszi érhetővé és napi szinten is alkalmazhatóvá a benne közölt ismereteket.

A kiadvány bemutatására a 2012. szeptember 13-án “Átalakuló civil világ 2012.” címmel az NMD Kft. szervezésében a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán megrendezendő szakmai konferencia alkalmával kerül sor.

A konferencia a civil szervezetek bírósági nyilvántartásba vételének új követelményeivel, a közcél, a közfeladat és a közhasznúság rendszerével, a számviteli, adózási tudnivalókkal és a Nemzeti Együttműködési Alap szervezeteinek kiépítésével kapcsolatos kérdésekre fókuszál.

A konferencia részleteiről és a jelentkezésről itt találhat részletes tájékoztatást.

A szervezetek létrehozása témakörben fontos körülmény, hogy a hatályon kívül helyezett, egyesülési jogról szóló törvény egyesületekkel kapcsolatos rendelkezései beépültek a Ptk.-ba. Megszűnt a társadalmi szervezet, viszont a Ptk.-ban és az Ectv.-ben új formációként nevesítették a civil társaságot. A könyv elemzi az alapvető szervezeti formák fogalmát, funkcióit, a létrehozás legfontosabb követelményeit.

A bírósági nyilvántartásba vétel, a változások bejelentése és a törlési eljárás tartalmi és formai követelményeit újraszabályozta a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.), s e jogszabály tartalmazza az egyszerűsített nyilvántartásba vétel lehetőségét, valamint a bíróságok civil informatikai rendszere és az Országos Civil Névjegyzék létrehozását. A kötet részletesen foglalkozik a különböző okiratok adattartalmával, a kötelezően csatolandó dokumentumokkal.

A könyv ismerteti a civil szervezetek állami támogatásának általános és különös szabályait, felidézve a közpénzek felhasználására vonatkozó követelményeket is. Értelmezi, illetve példával illusztrálja a jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezet fogalmát.

Az átalakult civil állami támogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Együttműködési Alap. A kötet kitér a NEA rendeltetésére, bevételeire, kiadásaira és a kedvezményezettek körére. Bemutatja a NEA Tanácsa és kollégiumai létrehozásnak és működésének elveit, az összeférhetetlenségi szabályokat, az elsőként létrehozott testületeket, illetve gyorsértékelést ad az első pályázati tapasztalatokról.

A közérdekű önkéntes törvény ugyan csak egy pontjában változott az Ectv. hatására, de az nagyon jelentős: 2012. január 1-jétől nemcsak a közhasznú, hanem minden civil szervezet foglakoztathat a Köt. hatálya alá tartozó módon önkéntest. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy a közhasznúsági jogállás egyik feltétele a társadalmi támogatottság mutatói között tíz önkéntes tartós foglakoztatása a Köt. hatálya szerinti módon. A nagyságrendre jellemző, hogy a KSH adatai szerint 2010-ben 418 ezer fő végzett önkéntes tevékenységet, és munkájuk becsült értéke meghaladta az 53 milliárd forintot. A kézikönyvben a szerzők részletesen ismertetik a Köt. hatálya szerinti foglalkoztatás jogszabályi hátterét is.

A kézikönyv legnagyobb terjedelemben azonban a megváltozott szabályozási rendszernek a civil szervezetek gazdálkodására gyakorolt hatásával, a számviteli és beszámolási kötelezettséggel, valamint a csődtörvény civil szervezetekre történő kiterjesztéséből adódó feladatokkal foglalkozik.

A civil szervezetek gazdálkodását érintően számos lényegi változás történt 2012. január 1. napjától, ugyanakkor több gazdálkodási kérdést tisztáztak az új jogszabályokban. Azonban egyes, a szektort érintő dilemmákra az új szabályozás sem adott választ. Ilyen például az egyes jogszabályokban eltérő megnevezésű gyűjtőfogalmak (civil szervezet, egyéb szervezet, közhasznú szervezet) használata, melyeket részletesen tárgyal a kézikönyv, és bemutatja az egyes jogszabályokban használt különböző fogalmak tartalmi azonosságait és különbségeit. Érdemi változás ugyanakkor, hogy a legfontosabb, gazdálkodást érintő fogalmakat az Ectv. újra definiálta, pontosabb meghatározást adva az egyes fogalmak tartalmára vonatkozóan.

Az Ectv. 2012. január 1-jétől a civil szervezet gyűjtőfogalmat használja. A Számviteli törvényben azonban továbbra is az egyéb szervezetek között sorolja fel az Ectv.-ben civil szervezetként említett gazdálkodókat.

Az Ectv. szabályozza a közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltételeit, és egyúttal megszünteti a kiemelkedően közhasznú minősítést. A közhasznú szervezet fogalma azonban továbbra is használatos, az egyes adójogszabályokban számos adókedvezmény, illetve adómentesség kedvezményezettjei felsorolásánál találkozunk ezzel a megnevezéssel. Mivel a nonprofit gazdasági társaság 2007. július 1-je óta megfelelő jogi keretet biztosít a nem nyereségorientált módon működő, gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok számára, így ez a társasági forma változatlan elnevezéssel működhet tovább a rá irányadó különös szabályoknak megfelelően. Az Ectv. újradefiniált számos fogalmat, így a civil szervezetek gazdálkodásával kapcsolatban is új fogalom-meghatározások érvényesülnek.

Adomány
„Adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás” (Ectv. 2. § 1.).

A hétköznapi nyelvben sokszor keverednek a támogatás, adomány, felajánlás fogalmak, számos esetben felmerül a kérdés, hogy mi a különbség a fogalmak tartalmában, adóvonzatában. Az Ectv. és az adójogszabályok az adomány fogalmát használják, a Tao törvény a támogatást mint az adomány egy típusát említi, tehát az adományfogalom meghatározásán belül sorolja fel.

Befektetési tevékenység

„Befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység” (Ectv. 2. § 3.).

A befektetési tevékenység végzésének vizsgálata két szempontból is fontos:

  • A befektetési tevékenységet végző közhasznú jogállású szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, melyet a legfőbb szerv fogad el. (Ectv. 45. §)
  • A civil szervezet gazdasági-vállalkozási bevételének minősül különösen a befektetési tevékenységből származó bevétel. [350/2011. kormányrendelet 4. § (4)]

Mivel az Ectv. szankcionálja, ha a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül (Ectv. 23. §), ezért kiemelt fontosságú a fenti rendelkezések betartása és a befektetési tevékenység folyamatos ellenőrzése.

Gazdálkodó tevékenység – gazdasági-vállalkozási tevékenység

„…elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele”(Ectv. 2. § 7.).

Amennyiben a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel meghaladja az éves összes bevétel 60 százalékát, úgy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. Ezt a jogszabály szankcionálja, mégpedig úgy, hogy az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez (Ectv. 23. §).

„…gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek”(Ectv. 2. § 10.)
„…gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet”(Ectv. 2. § 11).

Számos esetben előfordul, hogy a civil szervezet vezetője nem tudja eldönteni, hogy a szervezet által végzett egyes tevékenység cél szerinti, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül-e. Sajnos az új jogszabályok sem definiálták a cél szerinti tevékenységet, ugyanakkor több esetben használják a fogalmat. (A Közhasznú törvényben szerepelt a cél szerinti tevékenység definíciója!)
Mindezek alapján továbbra is a már tíz éve változatlan formában és tartalommal hatályos szabályozást vehetjük alapul a tevékenységek minősítéséhez: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú. mellékletének A) pontját. (E vonatkozásban részletes ismertetést tartalmaz a kézikönyv A civil szervezetek gazdálkodásának általános jellemzői című fejezetében.)

Induló tőke – törzsvagyon

„…induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon”(Ectv. 2. § 14.).
„…törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal” (Ectv. 2. § 28.).

Első alkalommal határozták meg jogszabályi keretek között az induló tőke és a törzsvagyon fogalmait, mely lehetőséget ad a korábban a létesítő okiratokban meghatározott fogalmak tartalmi tisztázására, indokolt esetben a számviteli nyilvántartás korrekciójára.

Tartós adományozás

„…tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére” (Ectv. 2. § 27.).

A tartós adományozás fogalma megegyezik a korábban a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott definícióval.

Költségvetési terv

A gazdálkodást érintő új kötelezettségként megjelenő költségvetési terv készítéséről is beszámol a friss kiadvány. A civil szervezet ugyanis a friss jogszabály szerint éves költségvetési tervet készít, melyet a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően állít össze. A gyakorlatban eddig csak a nagyobb bevételű szervezetekre volt jellemző, hogy éves költségvetési tervet készítettek, melyet a legfőbb szerv hagyott jóvá. Az új szabályozás szerint minden civil szervezet készít költségvetési tervet. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a civil szervezet az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek [350/2011. (XII. 30) kormányrendelet 3. §].

Általánosan elmondható, hogy a civil szervezetek életében nagy a bizonytalanság a bevételek tekintetében. A benyújtott pályázatok eredménye befolyásolja a bevételek, és így aztán a költségek alakulását is. Ezért sok esetben a költségvetési terv és az év végi tényleges eredményadatok nagy különbséget mutatnak majd.

Önkéntes munka

Új elemként jelenik meg az önkéntes munka értékének definiálása. A 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 4. § (5) pontja szabályozza az önkéntes munka értékét, melynek közlésére elsősorban pályázatok benyújtásánál van szüksége a szervezetnek. Egyes pályáztatók ugyanis elfogadják az önkéntes munka értékét mint önerőt egy-egy pályázati program megvalósítása során. A szabályozás szerint: a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni.

2. A civil szervezetek gazdálkodását érintő egyes új rendelkezések

A civil szervezetek gazdálkodását érintő új, lényegi rendelkezéseket az egyes fejezetek részletesen tárgyalják, így itt néhány pontban térünk csak ki ezek ismertetésére.

2.1. A közhasznúság új szabályozása

A közhasznú jogállás feltételeit az Ectv. teljesen új alapokra helyezte, és kiemelt hangsúlyt kaptak a szervezet gazdálkodásának adatai, eredményei: éves bevétel, adózott eredmény előjele, személyi jellegű ráfordítások aránya, az 1 %-os felajánlások aránya, a közhasznú ráfordítások aránya az összes ráfordításhoz viszonyítva és a foglalkoztatott önkéntesek száma. Ezeket a mutatókat a jogalkotó az ún. megfelelő erőforrás és a megfelelő társadalmi támogatottság kritériumrendszerében alkalmazza.

Az Ectv. 32. § (4) bekezdésében kifejtettek szerint megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában legalább az egyik feltétel teljesül az alábbiak közül:

  • az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  • a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egy negyedét.

A megfelelő társadalmi támogatottság három mutatója közül is két előző lezárt üzleti évre vonatkozóan legalább az egyiknek kell teljesülnie a közhasznú jogállás megszerzéséhez, illetve megtartásához az alábbiak közül:

  • a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az Ectv. 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel két százalékát, vagy
  • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások két év átlagában elérik az összes ráfordítás felét, vagy
  • a közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

A civil szervezetek a jövőben csak folyamatos és naprakész számviteli nyilvántartás vezetésével, könyveléssel tudják nyomon követni és teljesíteni a közhasznúság új kritériumait.

2.2. Közhasznú jogállás – kettős könyvvitel

A közhasznú jogállású civil szervezetek 2012. január 1-jétől – bevétel értékhatártól függetlenül – kötelesek kettős könyvvitelt vezetni [Ectv. 27. § (2)]. Azok a közhasznú jogállású civil szervezetek, melyek 2011-ben még egyszeres könyvvitelt alkalmaztak, 2012. január 1-jétől kötelesek áttérni a kettős könyvvitel rendszerére.

A korábban hivatkozott kézikönyv számvitelről szóló fejezete nemcsak az egyes kötelezettségek bemutatására tér ki, hanem részletes leírást tartalmaz a beszámoló (mérleg és eredménylevezetés/kimutatás) egyes elemeire vonatkozóan, ismerteti a támogatások számviteli elszámolásának szabályait, a továbbutalási céllal kapott és a fejlesztési célú támogatások elszámolásának eltérő jellemzőit.

2.3. Beszámolási kötelezettség

A civil szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal az Sztv.-ben és a 342/2011. (XII. 29.) kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja december 31.

Kiegészítő melléklet

Az Sztv. 17. § rendelkezik az éves beszámoló készítési kötelezettségről és a 19. § határozza meg annak tartalmát, így a kiegészítő melléklet összeállítására vonatkozó kötelezettséget. Mivel ezek a rendelkezések az ún. vállalkozó beszámoló készítési kötelezettségeit írják elő, így ezek nem alkalmazandóak az ún. egyéb szervezetekre.
2012. január 1-jétől az Ectv. és a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet új kötelezettséget ír elő az egyszerűsített éves beszámolót készítő – azaz a kettős könyvvitelt vezető – civil szervezetek részére.

Az Ectv. 29. § (2) bekezdése szerint a civil szervezet beszámolója tartalmazza

  1. a mérleget (egyszerűsített mérleget),
  2. az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
  3. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, illetve annak módosítása [342/2011. (XII. 29.) kormányrendelet] arról rendelkezik, hogy 2012. január 1-jétől kötelező a kiegészítő melléklet készítése az egyszerűsített éves beszámolót készítő civil szervezetek esetében.

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni:

  • a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként,
  • a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat,
  • a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

A nonprofit gazdasági társaságot vállalkozóként definiálja a számviteli törvény, így az Sztv. alapján a nonprofit gazdasági társaság éves beszámolójának készítése során továbbra is kötelező a kiegészítő melléklet összeállítása.

2.4. Közhasznúsági melléklet

Új és lényegi változás, hogy az Ectv. 29. § (3) bekezdése szerint a civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Eddig kizárólag a közhasznú jogállású szervezetek kötelezettsége volt az ún. közhasznúsági jelentés készítése, 2012. január 1-jétől azonban minden civil szervezet köteles az ún. közhasznúsági melléklet összeállítására.

A dokumentum megnevezése és az a tény, hogy a közhasznúsági melléklet készítésének kötelezettségét az Ectv. 46. § (1) bekezdése külön előírja a közhasznú jogállású szervezetekre, megtévesztő lehet a nem közhasznú szervezeteknek, mintha számukra nem lenne kötelező a melléklet összeállítása, ám mindenképpen az Ectv. 29. § (3) bekezdése az irányadó, mely valamennyi civil szervezetre előírja ezt a kötelezettséget. A jogalkotók a kötelezettség kiterjesztését azzal indokolták, hogy amennyiben egy szervezet a jövőben kívánja kérelmezni a közhasznú jogállás megítélését, úgy rendelkezzen már a közhasznúság kritériumainak megfelelőségét igazoló dokumentummal. Ugyanakkor a formanyomtatvány tartalmaz olyan megnevezéseket, mint a „közhasznú tevékenység bemutatása” vagy „a közhasznú tevékenység ráfordítása”, melyet egy jelenleg nem közhasznú szervezet nem tud értelmezni, így a cél szerinti tevékenységeket tudja ide sorolni.

A közhasznúsági melléklet formája

A civil szervezetek munkáját jelentősen segíti a 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 1. sz. mellékletét képező minta, mely formanyomtatványként szolgál a közhasznúsági melléklet összeállításához. A kormányrendelet 12. §-a rendelkezik arról, hogy közhasznúsági mellékletet erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni. A formanyomtatványt a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter elektronikusan letölthető formában közzéteszi. További előírás, hogy a közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámoló adataival.

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni

  • a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket,
  • ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit,
  • a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. (Ectv. 32. §)

A közhasznúsági melléklet tartalmazza

  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
  • a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását,
  • a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és
  • a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A korábbi években összeállított közhasznúsági jelentés tartalmához képest lényegi változás, hogy a közhasznúsági melléklet nem tartalmazza a számviteli beszámolót, valamint rövid tartalmi beszámolót sem. Újdonság továbbá, hogy a számszaki adatokat mind az előző év, mind a tárgyév vonatkozásában fel kell tüntetni.

A közhasznúsági melléklet készítésének elsődleges célja annak alátámasztása, hogy a szervezet megfelel a közhasznúság új feltételrendszerének: a megfelelő
erőforrás és a megfelelő társadalmi támogatottság kritériumainak.

2.5. Könyvviteli szolgáltatás

A Számviteli törvény valamint a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet előírásaiból adódóan a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezetnél, továbbá a közalapítványnál a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését mérlegképes könyvelői (vagy azzal egyenértékű) képesítéssel avagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező természetes személy köteles végezni alkalmazottként, tagként vagy egyéni vállalkozóként. E személynek – az Sztv. 151. § (3)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján – a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) is rendelkeznie kell. A feladatellátó lehet azonban olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság is, amelynek a feladat végzésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel a képesítési és az engedélyre vonatkozó kritériumoknak. [224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet 18. §]A fenti kötelezettség alól mentesül az a civil szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.

2.6. Könyvvizsgálat

Kötelező a könyvvizsgálat

  • minden közalapítványnál, illetve
  • annál a civil szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot.

Ha kötelező a könyvvizsgálat más jogszabály előírása alapján is, illetve ha azt saját elhatározásból választja a szervezet (például a létesítő okirat kötelezően előírja), akkor az üzleti évről készített beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell – az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél, az üzleti év fordulónapja előtt – választani.

A civil szervezet a beszámoló felülvizsgálatával olyan természetes, illetve jogi személyt bízhat meg, aki/amely a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, illetőleg bejegyezték a kamarai nyilvántartásba.

2.7. Letétbe helyezés – közzététel

A letétbe helyezéssel és közzététellel kapcsolatos új rendelkezéseket kiemelten tárgyalja a kézikönyv, külön ismertetve az ún. átmeneti rendelkezéseket, így különösen a 2011. gazdálkodási év könyvvezetésére és beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó előírásokat.

2012. január 1-jétől jelentős változás következett be a civil szervezetek életében: az új szabályozás minden egyes civil szervezet esetében kötelezővé tette a beszámoló és a közhasznúsági melléklet letétbe helyezését. A letétbe helyezés határideje a tárgyévet követő év május 31. napja.

A civil szervezetek a letétbe helyezésre és a közzétételre vonatkozó kötelezettségeiknek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tudnak eleget tenni. A beszámoló és a közhasznúsági melléklet adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell.

Ha a civil szervezet a letétbe helyezéssel és a közzététellel kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

Az egységes letétbe helyezési és információs rendszer létrejöttével végre érvényesülhetnek a civil szektor fő alapelvei: a nyilvánosság és az átláthatóság.

A kiadvány bemutatására a 2012. szeptember 13-án “Átalakuló civil világ 2012.” címmel az NMD Kft. szervezésében a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán megrendezendő szakmai konferencia alkalmával kerül sor.

A konferencia a civil szervezetek bírósági nyilvántartásba vételének új követelményeivel, a közcél, a közfeladat és a közhasznúság rendszerével, a számviteli, adózási tudnivalókkal és a Nemzeti Együttműködési Alap szervezeteinek kiépítésével kapcsolatos kérdésekre fókuszál.

A konferencia részleteiről és a jelentkezésről itt találhat részletes tájékoztatást.

Kahulits Andrea cikkéből, amely az Adó szaklap 2012/12. számában jelent meg, többek között megtudhatja azt is, miként változtak a civilekre vonatkozó adománygyűjtési és adózási szabályok, milyen új előírások vonatkoznak a civilek szabályzataira, valamint azt is, miként módosult a rájuk vonatkozó csőd- felszámolási- és végelszámolási szabályrendszer. Az Adó szaklap 2012/12. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek:


Visszaszámlálás: július 1-jén jönnek a számlázásra vonatkozó áfa-változások
2020. június 5.

2020. július 1-jétől az eddiginél lényegesen szélesebb körben kell majd adatot szolgáltatni a kibocsátott és a befogadott számlákról. Az év második fele további változásokat is hoz a számlázásra vonatkozó áfa-előírások terén. Ezek egyrészt az áfa-bevallások adóhatóság általi kiajánlását, másrészt a gazdaság további fehérítését szolgálják.

EUB: semmisek az EB magyar adók felfüggesztését elrendelő intézkedései
2020. június 4.

Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében megsemmisítette az Európai Bizottságnak a Magyarország által bevezetett dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások bizonyos tevékenységeihez kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztését elrendelő intézkedéseit.

Trianon adókötelezettségeket is jelentett – 1. rész
2020. június 4.

A trianoni békekötés az egyik legnagyobb magyar sorstragédia! Ez a kijelentés akkor sem vitatható, ha, tudjuk, voltak előzményei, egy évezreden át az uralkodói elit által képviselt politika sokat tett egy ilyen következményért. Cikksorozatunk első részében az előzményeket mutatjuk be (amennyire lehet lerövidítve), illetve a békekötés folyamatát, becikkelyezését.

Adókönnyítéseket hoz az új salátatörvény
2020. június 3.

Adókönnyítéseket hoz az új salátatörvény

Megszűnik a tao- é a hipa-feltöltési kötelezettség, jövőre az ekáerben már csak a kockázatos termékek szállítása esetén kell bejelentést tenni a Pénzügyminisztérium törvényjavaslata szerint.