Átírták az EKAER-t?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új alapokra helyezte az Országgyűlés és a kormány az EKAER szabályozását. A rendszer számos ponton tisztult: kiderült, hogy az Áfa törvény definíciói az irányadók, egyértelművé váltak a mentesülés kritériumai, új általános mentességi jogcímek jelentek meg, a mentességi értékhatár egy esetben érdemben nőtt, és az EKAER rendszerben regisztrálandó adatok bizonyos köre esetén 10 százalékot lehet tévedni. A részleteket a BDO Magyarország írása magyarázza el.


Az eredetileg 2015. január 1-től hatályos online árukövető rendszer (EKAER) szabályozása, bár ahogy mondani szokták ― még meg sem száradt a tinta a kihirdetett jogszabályon ― már több „ráncfelvarráson” esett át.

Dinamikusan változó szabályozás

Az EKAER jelenleg hatályos szabályozása törvényi illetve végrehajtási rendeleti szintű jogszabályokból áll össze. Az adózás rendjéről szóló törvény EKAER-re vonatkozó módosítása 2014. december 26-án, az egyes végrehajtási rendeletek (50/2014 és 51/2014 számú NGM rendeletek) pedig 2014. december 31-én kerültek kihirdetésre azzal, hogy az abban foglalt szabályok már 2015. január 1-től hatályosak. Az érzékelhetően utolsó pillanatban elfogadott szabályozással a jogalkotó nem biztosított túl hosszú időt a jogalkalmazóknak a jogszabályi rendelkezések kellő megismerésére, illetve az azzal kapcsolatos gazdasági, folyamatszervezési szempontú felkészülésre.

2015. január 22-én a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilatkozatot adott ki a magyar kormány hivatalos weboldalán arról, hogy a kormány 2015. március 1-ig meghosszabbítja az EKAER próbaüzemét.

A tájékoztatás szerint az ellenőrök „az év első két hónapjában ellenőriznek, de ezek fő célja február 28-ig a tájékoztatás. Az adóhatóság munkatársai a mulasztókat figyelmeztetik, de március 1-ig nem szabhatnak ki mulasztási bírságot.” A minisztérium szerint továbbá „a vállalkozások a próbaüzem végéig mentesülnek a kockázati biztosíték megfizetése alól is.”

A tájékoztatás kitért arra is, hogy azoknál a kérdéseknél, panaszoknál, amelyek orvoslása csak jogszabály-módosítással lehetséges, a gazdasági tárca javasolni fogja az Országgyűlésnek a törvény módosítását.

A fenti nyilatkozatnak megfelelően várható volt, hogy az EKAER rendszer szabályozásával összefüggésben hamarosan jogszabály módosításra kerül sor.

Ezzel kapcsolatban az alábbi jogszabályi fejleményekre szeretnénk felhívni a figyelmet:

  1. 2015. január folyamán egy technikai jellegű jogszabály módosítás került EKAER-rel kapcsolatban elfogadásra: A 2015. január 30-ai hatállyal elfogadott 1/2015 (I.29.) NGM rendelet szerint „2015. március 1-jéig a kockázati biztosíték összege minden esetben megfizetettnek minősül”. E rendelet továbbá kimondja, hogy „2015. március 2-ától a biztosítékot a bejelentés napját megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések alapján kell teljesíteni.”

  2. 2015. február 13-án az adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslatot nyújtott be a kormány a Parlamentnek az EKAER-re vonatkozó szabályokkal kapcsolatban ( ez a T/3118 számú törvényjavaslat, a kihirdetést megelőző szakaszban jelenleg az államfő aláírására vár). A törvénymódosítás gyakorlatilag valamennyi jelenleg hatályos – az EKAER-re vonatkozó – paragrafust átírja, vagy törli oly módon, hogy kizárólag az EKAER-rel összefüggő alapvető rendelkezések maradnak a törvényben, minden egyéb részletszabály rendeleti szabályozási szintre kerül. A Parlament által már elfogadott törvényjavaslat szerint az új EKAER szabályok 2015. március 1-vel lépnek hatályba, továbbá bekerült, hogy kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. március 11-től kell nyújtani, vagyis ezzel kapcsolatban további türelmi időt kapnak az adózók.

  3. 2015. február 19-én a kormányportálon megjelent az új EKAER-részletszabályokat is tartalmazó miniszteri rendelet tervezete (új NGM rendelet tervezet).

Az új NGM rendelettervezet

Az NGM rendelettervezet alapján kijelenthető, hogy az EKAER-szabályozás jelenleg átfogó módosítás alatt áll, illetve megállapítható, hogy a tervezet elfogadása esetén összességében pozitív irányba változna a szabályozás, ami kezeli az elmúlt hónapokban felszínre törő problémák többségét.

Az új EKAER részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet tervezet számos ponton új alapokra helyezi a jelenleg hatályos EKAER szabályozást, illetve letisztultabb szabályozási struktúrát biztosít a jelenleg hatályos szabályokhoz képest. Ugyanakkor az új rendelkezések többsége további jogértelmezési kérdéseket is felvet.

Lényeges változás, hogy a tervezet végre definíciók szintjén is nevesíti azt a korábban csak jogértelmezéssel levezethető következtetést, miszerint az EKAER szabályokat az Áfa törvény definíciói alapján szükséges értelmezni. A tervezet definíciója egyértelműsíti, hogy „termékbeszerzés” illetve „közösségen belüli termékbeszerzés” alatt Áfa törvénybeli fogalmakat kell érteni, továbbá belföldi viszonylatban az EKAER regisztráció hatálya alá eső első adóköteles termékértékesítés is „első általános forgalmi adóköteles” termékértékesítésként kerül nevesítésre a tervezetben.

Ugyanakkor az úgynevezett „egyéb célú” termékmozgatás a jogszabályban továbbra sem definiált. Ez önmagában azért problematikus, mivel a definíció hiánya további jogértelmezési kérdéseket vet fel. Leegyszerűsítve: jogszabályi definíció hiányában minden „egyéb célú” termékmozgatásként értelmezhető, ami nem jár az Áfa törvény szerinti termékértékesítéssel, azaz ilyen „egyéb célú” termékmozgatásnak minősülhet például az Áfa törvény szerinti vevői készletre történő közösségen belüli szállítás, illetve például egyes bérmunkával kapcsolatos termékmozgatások. Ugyanakkor nem egyéb célú termékmozgatásnak, hanem az Áfa törvény definíciója alapján közösségen belüli termékbeszerzésnek minősülő közösségen belüli termékmozgatás is „termékértékesítési célú” fuvarozásnak minősíthető EKAER szempontból. Megjegyezzük, hogy az új tervezet már egyértelműen „értékesítéstől eltérő egyéb célú” termékmozgatást nevesít, pontosítva hogy az „egyéb” cél mindig Áfa törvény szerinti termékértékesítésen kívüli tényállás. A „termékértékesítés” illetve „egyéb célú” termékmozgatás EKAER szempontú elhatárolása azért bír kiemelt jelentőséggel, mivel a két esetben eltérő lehet az EKAER szám iránti regisztrációra köteles alanyok köre. Az EKAER regisztrációra köteles felek pontos azonosítása az EKAER szabályoknak történő megfelelés szempontján túl azért is fontos, hiszen EKAER-rel kapcsolatos jogkövetkezmények, illetve szankciók is a regisztrációra köteles feleket terhelik.

Az EKAER-kötelezettek eltérő körére példa, hogy a hatályos szabályok alapján a közösségen belüli termékbeszerzés esetén a közösségen belüli beszerzést megvalósító „Címzett” kötelezett EKAER regisztrációra, „egyéb célú” közösség területéről Magyarországra történő termékmozgatás esetén pedig a „terméket átvevő” köteles EKAER szám iránt regisztrálni. Mivel a termék átvevője a címzettől eltérő fél is lehet, egyes fuvarozási tranzakciók kapcsán elképzelhető, hogy nem a termék fuvarozását folytatni kívánó adózó (pl. termék tulajdonosa, megrendelője stb.) lesz EKAER-regisztrációra kötelezett, hanem a terméket ténylegesen átvevő entitás, így például a termék logisztikai raktárba történő betárolása esetén a logisztikai szolgáltató. A hatályos szabályozás „átvevő” definíciója alatt „a terméket kirakodási (átvételi) helyen átvevő személyt”(!) nevesíti, amely pontatlan módon akár a logisztikai raktárban terméket átvevő természetes személyt is jelentheti. Az új szabályozás ezt cizellálva terméket „átvevő személyt, szervezetet” említ, a jogalkalmazókra bízva az értelmezést, hogy a jogalany, vagy a nevében eljáró természetes személy tekinthető-e EKAER regisztrációra kötelezettnek.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Az új tervezet definícióin keresztül érzékelhetően pontosítja az EKAER szám iránti regisztrációra kötelezettek körét, ugyanakkor a szabályozás tervezet a fenti problematikát csupán féloldalasan kezeli: az egyéb célú termékmozgatás kapcsán Magyarországról a közösség területére irányuló „egyéb célú” kivitel esetén „egyéb célú kivitelt megvalósító általános forgalmi adó alanyt” (azaz például a bérmunka céljából kivitelről rendelkező adóalanyt) nevesíti EKAER regisztrációra kötelezettnek, addig fordított esetben közösség területéről Magyarországra történő „egyéb célú” behozatal esetén továbbra is „a terméket kirakodási (átvételi) helyen átvevő személyt,szervezetet” említ (ez esetben a fenti példa szerint nem a bérmunkát végző adóalany, hanem például a logisztikai szolgáltató eshet regisztrációs kötelezettség hatálya alá).

A tervezet számos új általános mentességi jogcímet tartalmaz, összhangban azzal a jogalkotói céllal, amely szerint az EKAER alól mentesülnek azok a termékek, ahol a „termék nyomonkövetés, és az adatoknak az adóhatóságnál történő rendelkezésre állása biztosított”. A jövedéki termékeken túl ennek megfelelően általános jelleggel mentesül az EKAER regisztrációs kötelezettség alól többek között az „uniós vámjog hatálya alatt álló termék”, a „bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított” illetve a „fémkereskedelmi engedélyköteles” termék, valamint a külön törvényben definiált „gyógyszer” készítmények is. Továbbá mentességet élveznek a „postai szolgáltatásról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott” termékek is.

Fontos változás, hogy a nem kockázatos termékek útdíjköteles fuvareszközzel történő szállítása esetén a mentességi értékhatárt 2 millió forintról 5 millió forintra emeli a tervezet. Eszerint mentes az EKAER regisztráció alól „az adózó által feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg”.

Ahogy az várható volt, a rendelettervezet egyértelműsíti az EKAER alóli mentesülés súly illetve értékhatárhoz kötött feltételeit (az „és/vagy” problematika kérdését). A mentességi feltételek pontosítása kiemelt jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos mentességi szabályok nem egyértelműek, azok a jogalkotói céllal ellentétes értelmezéshez vezettek. A mentességi szabály kapcsán (a „vagy kötőszó „és”-re cserélésével) egyértelműsítésre került, hogy a mentességhez megjelölt két feltétel együttes érvényesülése esetén áll be az EKAER alóli mentesülés, azaz mentesség kizárólag akkor alkalmazható, ha a szállított termékegység sem a 2,5 tonnát, sem az 5 millió forint értékhatárt nem haladja meg.

További fontos változás, miszerint a kockázatos termékek („kockázatos élelmiszerek” és „egyéb kockázatos termékek”) közötti mentességi szempontú differenciálás megszűnik, azokra egységes mentességi szabályozás vonatkozna. Míg a hatályos szabályok a mentesség szempontjából megkülönböztetik a kockázatos élelmiszereket az egyéb kockázatos termékektől, addig a tervezet már egységes feltételeket szab. Továbbá a kockázatos termékekre egységes mentességi szabályokat ír elő a tervezet, függetlenül attól, hogy útdíjköteles vagy nem útdíjköteles eszközzel történik a szállításuk.

A nulla tolerancia elvétől elmozdulva adózóbarát szabályozás irányába mutat, hogy a tervezet alapján az EKAER rendszerben regisztrálandó adatok meghatározott körére – az érték és súlyadatokkal kapcsolatban – a megjelölt és valós adatok összevetése alapján 10 százalékos eltérés megengedett. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az ilyen értékhatáron belüli eltérés mulasztási bírság kiszabásához nem vezethet.

Cikkünk szerdán reggel megjelenő folytatásában arról olvashat, hogy az új miniszteri rendelet jónéhány eleme további jogértelmezési kérdéseket is felvet.

A cikk szerzője dr. Csernyák Szabolcs, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Tájékoztatási igazgatóság alakult a NAV-nál

Március elsejétől az adóhivatal általános tájékoztatási tevékenységét az országos illetékességgel működő tájékoztatási igazgatósága látja el, az ügyfelek továbbra is a megszokott csatornákon kérhetnek segítséget adózási kérdésekben – közölte a NAV.

2024. március 1.

Karbantartás miatt üzemszünetet tart vasárnap a NAV

A háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők 2024. március 3-án, vasárnap 9 órától 21 óráig – közölte az adóhatóság.