Az adóellenőrzés alá vont adózó nem kötelezhető nyilatkozattételre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a közigazgatási eljárás és adóeljárás hatályos szabályai szerint az adóellenőrzés alá vont adózó nem kötelezhető nyilatkozattételre. Az adóhatóság a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz, amikor mulasztási bírság és becslés kilátásba helyezésével akarja elérni, hogy az adózó nyilatkozattétel keretében válaszoljon kérdéseire.

Az országgyűlési biztos állampolgári panasz alapján folytatott vizsgálatot. Az adózót az adóellenőrzés során az adóhatóság nyilatkozattételre kérte, azzal nyomatékosítva, hogy mulasztási bírságot és adóbecslést is alkalmazhat.

Az ombudsman megállapította, hogy az adóellenőrzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben az adózó nyilatkozata jogként és kötelezettségként is megjelenik. Míg más adózó vizsgálatával összefüggésben bármely vele kapcsolatban álló adózó nyilatkozattételre kötelezhető, az ellenőrzés alá vont adózó a saját ügyében a nyilatkozattételt bármikor megtagadhatja. Ebben az esetben az eljáró hatóság a rendelkezésére álló egyéb adatok, bizonyítékok alapján dönt.

Az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adózó – főszabályként – magára nézve nyilatkozattételre nem kötelezhető. E törvényi rendelkezések szerint becslés, valamint mulasztási bírság nem minden nyilatkozattétel elmulasztáskor, vagy megtagadáskor alkalmazható, hanem csak akkor, ha az érintett adózó a nyilatkozattételre köteles, de ennek nem tesz eleget. Az adózótól így saját ügyében, saját magára nézve az adózás rendjéről szóló törvény értelmében csak felvilágosítás kérhető, annak megtagadása esetén azonban szankció nem alkalmazható.

A biztos szerint mindezek alapján nem minősül az együttműködési kötelezettség megtagadásának, ha az adózó saját ügyében a kért dokumentumait, bizonylatait az adóhatóság számára átadja, de azokat külön nyilatkozattal kommentálni nem kívánja. Együttműködési kötelezettségét az adózó tipikusan csak akkor sérti meg, ha az idézésére nem jelenik meg, dokumentumait, bizonylatait nem bocsátja az adóhatóság rendelkezésére, illetve más adózó vizsgálata során mulasztja el az adóhatóság által kért nyilatkozattételt.

Forrás: Országgyűlési Biztos Hivatala


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.