Az adóellenőrzés befejeződése (4. rész)

Adó

2023. október 18. dr. Veress Júlia

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át. Ismertetünk egy érdekes jogesetet is.

Releváns jogszabály:

– 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról

– 2017. évi I. Törvény a közigazgatási perrendtartásról

Az adóhatóság megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Ha az ellenőrzés a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásával összefüggésben tartalmaz megállapítást, a jegyzőkönyv tartalmazza a természetes személyek azonosításához szükséges adatokat is. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Ha a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell, az ellenőrzés a postára adás, illetve a tárhelyen történő elhelyezés napjával zárul. Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át.

Az ellenőrzést az adózó észrevétele alapján az észrevétel beérkezésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe foglalásától számított legfeljebb harminc napig, jogkövetési vizsgálat esetében legfeljebb tizenöt napig lehet folytatni. Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül, az ok felmerülésétől számított tizenöt napig akkor is lehet folytatni, h…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.

Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 20.

Így ellenőriz a NAV

Vonatkozó jogszabályok:

– az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.)

– az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

Minden év tavaszán az adóhatóság közzéteszi a várható ellenőrzési irányokat, 2023. március elején került közzétételre az NAV 2023 ellenőrzési terve. A NAV az adókijátszásra specializálódott szektorokat és tevékenységi köröket a rendelkezésére álló adatvagyon és a nemzetközi információcserével érkező adatok folyamatos elemzésével azonosítja.

A jogkövető adózók továbbra is támogatásra számíthatnak a NAV-tól a kisebb hibák javításában, a szándékos adóelkerüléssel szemben ugyanakkor határozottan – a jogszabályokban biztosított eszköztárral – fellép a hivatal.

Kiemelt figyelmet kapnak az olyan veszélyeztetett ágazatok, mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek. Új szegmensek a NAV figyelmének fókuszában az étrendkiegészítőket, a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát érté…

2012. október 3.

Így bírságol a NAV

Az állami adóhatóság szankcionálási tevékenysége során adóhatósági szankcióként – többek között – adóbírságot, illetőleg mulasztási bírságot szabhat ki. A jogszabálysértések miatt alkalmazott szankcióknak kettős szerepük van:

egyrészt anyagi hátránnyal sújtják az adózót az elkövetett jogsértésekért,
másrészt megelőző, visszatartó hatást fejtenek ki a hasonló hibák, mulasztások jövőbeni elkerülése érdekében.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 170–172. §-ai általános érvénnyel szabályozzák az állami adóhatóság által alkalmazható bírság fajtáit, a bírságkiszabás feltételeit és mértékét, az adóhatóságnak ezt kell figyelembe vennie a bírságkiszabás során. Az adóhatósági útmutató nem minősül jogszabálynak, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköznek, alkalmazása az ügyfelekre és a bíróságokra nézve nem kötelező, kizárólag az adóhatóság munkáját kívánja segíteni.

1. Általános elvek

Az útmutató kiemeli, hogy a NAV a szankcionálási gyakorlatát úgy alakítja ki, hogy az biztosítsa az eljárás átláthatóságát, a szubjektív elemek kizárását, valamint az egységesség érvényesülését, továbbá, hogy az adózókat a jogszab…