Az adóelőleg-levonás új szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megváltoztak az adóelőleg-levonás szabályai és az adóelőleg alapjának kiszámítása is. A NAV részletes tájékoztatójából azt is megtudhatjuk, kire és hogyan kell alkalmazni az adóalap-kiegészítést (szuperbruttó) az adóelőleg megállapításakor.

A 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint a kifizetőnek csak akkor kellett az adószámos magánszemélytől adóelőleget levonnia, ha azt az adószámos magánszemély írásban kérte. 2012. január 1-jétől azonban a kifizetőnek az adószámos magánszemélytől adóelőleget kell levonnia.

Nem kell viszont adóelőleget megállapítani és levonni az szja-törvény (1995. évi CXVII. törvény) 46. § (4) bekezdése alapján, ha egyéni vállalkozónak vagy őstermelőnek teljesít kifizetést feltéve, hogy

a)az egyéni vállalkozó erről a bevételéről kiállított bizonylatán (számla) feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát;

b)az őstermelő legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve

c)ha a családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja) bemutatja az e jogállását igazoló okiratát.

Költségnyilatkozat az adóelőleg alapjának megállapításakor

Míg 2011-ben a bevétel 100 százalékáig lehetett nyilatkozni az igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségekről, 2012-ben a magánszemély az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizetőnek legfeljebb a bevétel 50 százalékáig nyilatkozhat a költségeiről.

Ilyen nyilatkozat hiányában – vagy olyan bevételnél, amelyből nem lehet költséget levonni – a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba, kivéve az önálló tevékenységből származó bevételt, amelynél költségnyilatkozat hiányában is csak a bevétel 90 százaléka tartozik az adóelőleg alapba [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés aa) alpont].

Ha a magánszemély költségtérítésben részesül, akkor a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával – ami ebben az esetben meghaladhatja a bevétel 50 százalékát is -, nyilatkozat hiányában legfeljebb az Szja. tv. rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész vehető figyelembe az adóelőleg-alap megállapításánál.

Ezen nyilatkozat és igazolás nélkül elszámolható költség hiányában a bevétel teljes összege az adóelőleg-alapba tartozik kivéve, ha a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ekkor csak a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapnál figyelembe venni [Szja. tv. 47. § (2) bekezdés ca) alpont].

Adóalap-kiegészítés

Főszabály szerint az adóalap-kiegészítést az adóelőleget megállapító munkáltatónak az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelemnek (ebbe beletartozik a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is) arra a részére kell alkalmaznia, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adó alapját ilyenkor úgy kell meghatározni, hogy az összevonás alá eső jövedelmet meg kell szorozni 1,27-tel.

Nem kell adóalap-kiegészítést alkalmazni:

a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,

b) az adóköteles munkanélküli-ellátás adóelőlegének a megállapításakor,

c) ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, vagy kifizetőnek nem minősülő személytől származik és az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem összege az összevont adóalapba tartozó többi jövedelemmel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot,

d) ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot [Szja. tv. 47. § (6)-(7) bekezdései, 48. § (2) bekezdés e) pont].

Rendszeres jövedelemnél az adóalap-kiegészítést az adott kifizetésnek arra a hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelemben képvisel.

Nem rendszeres jövedelemnél az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetésnek arra a részére alkalmazza, amely – a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve – a fenti értékhatárt meghaladja.

Adóalap-kiegészítés és adóelőleg

A kifizető főszabály szerint köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni az általa kifizetett összeg adóelőlegének a megállapításakor. A magánszemély azonban írásban nyilatkozhat, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető azonban köteles az adóalap-kiegészítést alkalmazni – a magánszemély nyilatkozatától függetlenül -, ha az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelmek meghaladják a 2 millió 424 ezer forintot.

A magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést.

Köteles kérni a magánszemély az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén 12 százalékos különbözeti bírság fizetésére köteles [Szja. tv. 47. § (9) bekezdés a) és b) pontjai].

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege után megállapítandó adóelőleg fizetési kötelezettség megállapításakor figyelembe veheti a családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is. Amennyiben a magánszemély köteles az adóelőleget megfizetni – ideértve az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyt is – az összevont adóalap utáni adófizetési kötelezettségének megállapításakor ugyancsak érvényesítheti a családi és a személyi kedvezményt, amennyiben arra jogosult [Szja. tv. 49. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés].

Forrás: NAV tájékoztató

---