Az adóigazgatás átalakítása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 241/2010. (IX. 24.) Korm. rendelet különös tekintettel a jelenlegi régiókat, azaz a területi szerveket illetően módosította az APEH szervezetét, valamint a hatásköri, illetve az illetékességi szabályokat. Az új előírások október elsején lépnek hatályba.

Az APEH feladatait központi szervei, területi szervei, a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága útján látja el. Az APEH központi szervei a Központi Hivatal (székhelye: Budapest), az Informatikai Intézet (székhelye: Budapest), az Oktatási Intézet (székhelye: Budapest), míg a területi szervei a regionális főigazgatóságok és a megyei (fővárosi) igazgatóságok.

A regionális főigazgatóságok a következők: APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága (a főváros és Pest megye területén, budapesti székhellyel), az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatósága (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén Miskolc székhellyel), az APEH Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Debrecen székhellyel), az APEH Dél-alföldi Regionális Főigazgatósága (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén Szeged székhellyel), az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatósága (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területén Győr székhellyel), az APEH Közép-dunántúli Regionális Főigazgatósága (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye területén Székesfehérvár székhellyel), az APEH Dél-dunántúli Regionális Főigazgatósága (Baranya, Somogy és Tolna megye területén Pécs székhellyel).

Az APEH igazgatóságai a fővárosban az Észak-budapesti Igazgatóság (Budapest I., II., III., IV, V. és XIII. kerületei), a Kelet-budapesti Igazgatóság (Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. Kerületei), a Dél-budapesti Igazgatóság (Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. Kerületei). A megyékben megyei igazgatóságok működnek a megyeszékhellyel azonos, Pest megyében pedig Budapest székhellyel. Az APEH területi szerveinek, azon belül igazgatóságnak minősül a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága is.

A Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága az APEH különös hatáskörrel rendelkező szervei, amelyek a hatáskörükbe utalt ügyekben országos illetékességgel járnak el, székhelyük Budapest.

A megyei (fővárosi) igazgatóságok felettes szervei a regionális főigazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága felettes szerve a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága.

Az APEH hatáskörébe tartozó hatósági eljárásban a megyei (fővárosi) igazgatóságok felettes szervei a főigazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága felettes szerve a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, a főigazgatóságok felettes szerve az APEH elnöke.

Az APEH hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – bizonyos kivételekkel – első fokon az igazgatóságok járnak el. Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetőleg az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására. Adó-, jövedelem- és illetőségigazolás ügyben az adózó kérelmére – bizonyos adózók kivételével – az APEH bármelyik megyei (fővárosi) igazgatósága eljárhat. Az illetékkel összefüggő igazolást főszabályként az adott illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) igazgatóság állítja ki. Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóhatóságnak a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti az APEH elnökétől az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazgatóság kijelölését.

A regionális főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) igazgatóságok a régió egész területén jogosultak ellenőrzés lefolytatására és az ellenőrzés során egyes eljárási cselekmények foganatosítására a regionális főigazgató engedélyével. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) igazgatóság végezte. A regionális főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) igazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.

Az illetékügyek kivételével a kiemelt adózók adóügyeiben a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el a külön jogszabályban meghatározott. A Kiemelt Ügyek Igazgatóságához kell teljesíteni a külföldi vállalkozás ügyében eljáró pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget. A központosított ellenőrzést ugyancsak a Kiemelt Ügyek Igazgatósága végzi. Amennyiben a központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a Kiemelt Ügyek Igazgatósága egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazgatóságnak kell megküldeni.

Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van. Ha a hagyatékot közjegyző nem tárgyalta, akkor az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye – ennek hiányában az APEH elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) igazgatóság jár el. Ha a közjegyző székhelye Budapesten van, az, az igaztaóság jár el, amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt.

Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén az ingatlan található, illetve amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) igazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik. Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetőleg a tevékenység gyakorlásának helye található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Igazgatóság szabja ki.

A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság állapítja meg, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illetékfizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van. Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) igazgatóság szabja ki, amelynek területén a működtetési jogot szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van. Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) igazgatóság jár el, amelyik az illetéket kiszabta, megállapította.

Az illeték visszatérítése iránti eljárásban a kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) igazgatóság, amelynek a számlájára az illetéket befizetni rendelték; a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetőleg a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság; az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdésében írt illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság; a megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság; az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) igazgatóság jár el. Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetőleg végrehajtási ügyekben az adózó adóügyeiben eljáró igazgatóság jár el.

A rendelet meghatározza a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások lefolytatásának, befejezésének a szabályait is.

---