Az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői kötelező szakmai továbbképzések teljesítésének változásai

Szerző: Voicsek Éva
Dátum: 2020. október 5.
Címkék: ,
Rovat:
2020. január 1-jei hatállyal módosult az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet, amely megújította az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásához kapcsolódó továbbképzés rendszerét.

Adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) értelmében csak az folytathat, aki a tevékenység megkezdését a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerint bejelenti a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek, vagyis a pénzügyminiszternek. A hatóság ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a tevékenység végzéséhez szükséges jogszabályi feltételeknek, amennyiben igen, a bejelentő regisztrálásra kerül az adott szakterület nyilvántartásába. Amennyiben a jogszabályi követelményeknek a bejelentés nem felel meg, a bejelentőt a hatóság a tevékenység végzésétől eltiltja és a nyilvántartásba vételre nem kerül sor. Valamennyi nyilvántartás esetében a tevékenység végzésének feltétele a büntetlen előélet és a szakterületeknek megfelelő (adótanácsadói, okleveles adószakértői vagy okleveles könyvvizsgálói) szakképesítés megléte; az adószakértők esetében további feltétel, hogy felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal is rendelkezzenek.

Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők szakmai továbbképzési kötelezettségét az Art. 249. § (4) bekezdése mondja ki, mely szerint a nyilvántartásban szereplő adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. A továbbképzést azon a szakterületen kell teljesítenie a nyilvántartásban szereplő személynek, amelyen a tevékenységet folytatók nyilvántartásában szerepel, és ezt a kötelezettségét az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 263/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 263/2018. Korm. rendelet) szerinti kreditpont-minősítési eljárás keretében megállapított kreditpontok megszerzésével teljesítheti.

A kötelező szakmai továbbképzés elmulasztása a nyilvántartásból való törlést vonja maga után. Tekintettel arra, hogy az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység az Art. előírásai alapján csak bejelentéssel és az az alapján történő nyilvántartásba vétellel folytatható, a szakmai továbbképzés teljesítését szintén tekinthetjük a tevékenység végzéséhez szükséges feltételnek. A nyilvántartás közhitelesen dokumentálja és igazolja, hogy a nyilvántartásba vett személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel (végzettséggel, szakképesítéssel) és megfelelő szakmai gyakorlattal, valamint ezt a tudását folyamatosan fejleszti a szakmai továbbképzések által.

A továbbképzések teljesítése emiatt 2020. január 1-jétől nemcsak a már nyilvántartásban szereplő személyeknek kötelező, hanem az Art. 251. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 263/2018. Korm. rendelet 1. § (7) bekezdés e) pontja alapján feltétele a nyilvántartásba vételnek is. Annak érdekében, hogy az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába csak olyan személyek kerülhessenek be, akik naprakész tudással rendelkeznek, azaz a tevékenység végzésének szándékát bejelentők friss ismeretekkel kezdhessék meg tevékenységüket, a bejelentést megelőző 12 hónapon belül kell a 263/2018. Korm. rendelet szerinti továbbképzések teljesítése által megszerezniük legalább 20 kreditpontot, és ezt a bejelentés során igazolniuk szükséges.

Ugyanez a szabály vonatkozik azokra a személyekre is, akik törlésre kerülnek a nyilvántartásból (például a továbbképzések elmulasztása miatt), majd ezt követően ismételten bejelentik a tevékenység folytatásának szándékát. Így a továbbképzési kötelezettség előírásával a nyilvántartásba csak az aktuális jogszabályok és jogszabályváltozások, illetve egyéb előírások megismerését követően kérhető a nyilvántartásba vétel.

1. A szabályozás változásai az elmúlt években

Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételét és továbbképzését az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: 26/2008. PM rendelet) szabályozta 2017. december 31-éig.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokra tekintettel a nyilvántartásba vételhez szükséges korábbi engedélyezési eljárást bejelentési eljárás váltotta fel, az új eljárás szabályairól pedig új miniszteri rendelet kiadására került sor. Az új rendelet, az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet (a továbbiakban: 45/2017. NGM rendelet) 2018. január 1-jétől lépett hatályba.

A nyilvántartásba vétel és a továbbképzés szabályait a jogszabályi környezet változása miatt a miniszteri rendelet helyett kormányrendeleti szinten volt szükséges újraszabályozni, így 2019. január 1-jei hatállyal a 45/2017. NGM rendelet hatályon kívül helyezése mellett hatályba lépett a 263/2018. Korm. rendelet, amely ugyanakkor módosítás nélkül átvette a 45/2017. NGM rendelet eljárásjogi szabályait, így az abban foglalt előírások változatlanok maradtak a kormányrendelet kihirdetését követően. (Az eljárásjogi szabályokon felüli, az igazgatási szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos rendelkezések egy új miniszteri rendeletben kerültek kiadásra.)

A 263/2018. Korm. rendelet 2020. január 1-jétől hatályba lépett módosítása a továbbképzésre kötelezettek adminisztrációs terheinek csökkentése, egyúttal a továbbképzési rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele érdekében megújította az adózási szakemberek továbbképzésének szabályait.

2. A korábbi évek szerinti továbbképzési szabályok

A 263/2018. Korm. rendelet módosításának hatálybalépését megelőzően a továbbképzési időszak tartama öt év volt. A nyilvántartásban szereplő személyek továbbképzési kötelezettségének első időszaka a nyilvántartásba vételük napjával kezdődött, azaz nem egységesen, hanem minden egyes személy esetében különböző időpontokban. A nyilvántartásba vétel (és így a továbbképzési időszak kezdetének) dátumát a tevékenység végzésére jogosító, hatóság által kiállított fényképes igazolvány tartalmazta. A további továbbképzési időszakok az előző továbbképzési időszak utolsó napját követő nappal kezdődtek.

A korábbi jogszabályok a továbbképzés teljesítése alóli kimentésre nem adtak lehetőséget, mivel nem volt kötelező a kreditpontgyűjtés a meghatározott időszak minden naptári évében, azaz a jogszabályok csak az adott időszak alatti teljesítést írták elő, annak évenkénti megoszlását nem. (A 26/2008. PM rendelet az ötéves továbbképzési időszak legalább 3 naptári évében, a 45/2017. NGM rendelet legalább 4 naptári évben határozta meg a teljesítést.)

Az ötéves továbbképzési időszak alatt összesen legalább 100 kreditpontot kellett gyűjteni a jogszabályban meghatározott továbbképzéseken való részvétellel. Továbbképzésként elfogadható volt az ötéves továbbképzési időszakban:

a) adott szakterületen kreditpontra minősített továbbképzési program teljesítése (a továbbképző szervezetek kreditpont-minősítésre benyújtott tematikáinak a minősítési eljárás során megállapított kreditpont értékében);

b) a jogi vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon (felsőfokú tanulmányok folytatása során) teljesített lezárt félév (félévenként 10 kreditpont értékben);

c) a további releváns, pénzügyi ágazathoz tartozó szakképesítés megszerzése (szakképesítésenként 20 kreditpont értékben);

d) az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése (25 kreditpont értékben); valamint

e) gazdaságtudományi vagy jogtudományi doktori fokozat megszerzése (30 kreditpont értékben).

Az ötéves továbbképzési időszak lejártát követően továbbképzésre kötelezett személynek kellett igazolnia a hatóság (a nyilvántartásba vételt végző szervezet) felé kötelezettségének teljesítését a továbbképzések teljesítéséről szóló igazolásokkal (a fentiekben felsorolt továbbképzéseknek megfelelően ilyen volt a továbbképző által kiállított kreditpont-igazolás, a leckekönyv-másolat, valamint a szakképesítés vagy doktori cím megszerzését igazoló oklevél). A továbbképzés teljesítésének bejelentését a továbbképzésre kötelezettnek külön felszólítás nélkül a továbbképzési időszak végét követő 30 napon belül kellett megtennie a hatóság felé.

PÉLDA

A 2010. szeptember 1-jén nyilvántartásba vett személy esetében a továbbképzési időszak 2010. szeptember 1-jétől 2015. augusztus 31-éig tartott. A szabályok értelmében a továbbképzés teljesítéséről szóló igazolásokat 30 napon belül, 2015. szeptember 30-áig kellett megküldenie a hatóságnak, a következő kreditpontgyűjtési időszaka pedig 2015. szeptember 1-jén kezdődött.

A hatóság a beérkezett továbbképzésekről szóló igazolásokat ellenőrizte, és ennek eredményéről a bejelentőt tájékoztatta. Amennyiben az ellenőrzés során a hatóság a benyújtott igazolások alapján megállapította, hogy a bejelentő személy a számára előírt továbbképzési időszakban a legalább 100 kreditpontot nem szerezte meg, azaz a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségének nem tett eleget, az Art. 252. § (1) bekezdés a) pontja alapján a továbbképzésre kötelezett személyt a tevékenységtől eltiltotta és a nyilvántartásból törölte.

Az Art. 252. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a tevékenységtől való eltiltásra és a nyilvántartásból való törlésre akkor is sor került, amennyiben a továbbképzésre kötelezett személy a jogszabályban meghatározott továbbképzés teljesítéséről szóló bejelentési kötelezettségének a megadott határidőig nem tett eleget.

A korábbi szabályok alapján is volt lehetőség arra, hogy a nyilvántartásból törölt személy a törlését követően ismételten bejelenthesse az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenysége megkezdését. Ennek feltétele az volt, hogy a bejelentést megelőzően pótolja az elmulasztott továbbképzéseket, és az új bejelentéséhez mellékelnie kellett a legalább 100 kreditpont teljesítéséről szóló igazolásokat (elfogadhatóak voltak a nyilvántartásból való törlést megelőző ötéves továbbképzési időszakban megszerzett kreditpontok is), valamint ebből a 100 kreditpontból legalább 10 kreditpontot a bejelentést megelőző 12 hónapban kellett megszereznie.

3. A továbbképzési rendszer átalakításának szükségessége

A korábbi évek tapasztalata szerint az ötéves továbbképzési időszak túl hosszú volt ahhoz, hogy a nyilvántartásban szereplő személyek számon tudják tartani továbbképzéseik teljesítését, kreditpontjaik alakulását, ideértve a kreditpont-igazolások gyűjtését, megőrzését is. Gyakran a továbbképzések hibás, nem a jogszabályban foglaltak szerinti teljesítése miatt nem tudtak kreditpontot elszámolni (amely sokszor csak a hatósági ellenőrzést követően derült ki számukra), vagy elmulasztották a bejelentési kötelezettségüket.

A hatósági ellenőrzések során továbbképzések teljesítése, vagy a teljesítés bejelentési kötelezettsége elmulasztásának számos okát lehetett megállapítani, sajnos ezek többsége abból is adódott, hogy a továbbképzésre kötelezett személyek nem voltak tisztában a továbbképzések teljesítésének szabályaival és a továbbképzéssel kapcsolatos kötelezettségeikkel.

A nyilvántartásból való törlésre a legnagyobb számban a továbbképzések teljesítése bejelentésének elmulasztása miatt került sor. A kötelezettek visszajelzései alapján a bejelentés elmulasztása főként abból adódott, hogy pl. félreértelmezték a továbbképzési időszak időtartamát, vagy feltételezték, hogy a továbbképzők jelentik teljesítéseiket a hatóság felé, vagy egyszerűen elfelejtették megtenni a bejelentést, tekintettel arra, hogy öt év távlatában ezt nem tudták számon tartani.

A továbbképzések teljesítésének elmulasztása miatti nyilvántartásból való törlésre elsősorban a továbbképzéseken való részvétel elmulasztásából, az előírt legalább 100 kreditpontnál kevesebb kreditpont gyűjtéséből vagy továbbképzések nem a továbbképzési időszakban való teljesítéséből adódóan került sor. A 263/2018. Korm. rendeletben foglalt szabályok értelmében teljesítésként nem volt elfogadható továbbá a más szakterületek (pl. a könyvviteli szolgáltatást végzők, a belső ellenőrök vagy okleveles könyvvizsgálók) továbbképzésein való részvétel, sem az elektronikus továbbképzések – benyújtott igazolások alapján megállapítható – hibás, hiányos vagy több továbbképzési programmal történő egyidejű teljesítése sem.

A korábbi szabályozás szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése és bejelentése a hatósági ellenőrzések során tapasztaltak alapján tehát sok esetben okozott gondot a továbbképzésre kötelezettek körében és a mulasztások miatt a kötelezettek mintegy fele a nyilvántartásból törlésre került.

A 2008-ban nyilvántartásba vett személyek első továbbképzési időszaka 2013-ban járt le, ekkor kezdődött meg az első ötéves továbbképzési időszakok teljesítéseinek ellenőrzése. 2013-ban a továbbképzések és a bejelentések elmulasztása miatt a kötelezettek 27 százaléka került törlésre. A további években a törlések száma növekedett (2014-ben 35 százalék, 2015-ben 57 százalék, 2016-ban 47 százalék, 2017-ben 49 százalék, 2018-ban 48 százalék, 2019-ben 55 százalék), összességében az utóbbi években törlésre került a nyilvántartásból a továbbképzésre kötelezettek fele. Ez az arány a könyvviteli szolgáltatást végzők körében – ahol egyéves a továbbképzési időszak, és a továbbképzők jelentik be a továbbképzési kötelezettségek teljesítését – mindössze 4 százalék.

A nyilvántartásból való törléseket szintén nagyszámú visszaregisztrálás követte. Mivel a tevékenység folytatásának feltétele a regisztráció, az elmúlt években a nyilvántartásból törölt személyek mintegy 30 százaléka a törlést követően szinte azonnal ismételten bejelentette a tevékenység folytatására irányuló szándékát és kérte felvételét a nyilvántartásba, amely további jelentős adminisztrációs terhet jelentett mind az adózási szakemberek, mind a hatóság számára.

Miután igen nagy számban előfordult, hogy sem a továbbképzések teljesítése, sem a teljesítésekről szóló bejelentések megküldése nem történt meg határidőben (vagy egyáltalán nem történt meg), a rendszer átalakításának fő célja az volt, hogy az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők könnyebben átlássák és így megfelelően teljesíthessék kötelezettségeiket, továbbá csökkenjenek adminisztrációs terheik is.

4. Új szabályok a szakmai továbbképzés teljesítésében

A továbbképzési szabályok könnyebb alkalmazása érdekében a 263/2018. Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzéséhez hasonló szabályokat vett át a módosítás során, mivel az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők többsége szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában is, ahol szintén továbbképzésre kötelezettek.

A korábbi szabályok és az új szabályok összehasonlítását mutatja az alábbi táblázat:

A továbbképzési rendszer főbb elemei

Korábbi szabályok

2019. december 31-éig

Új szabályok

2020. január 1-jétől

Továbbképzési időszak

5 év

(nyilvántartásba vétel napjától indul)

1 év

(január 1-jétől indul)

Megszerzendő kreditek száma 100 kredit 20 kredit
Elfogadható továbbképzések továbbképzési programok, pénzügyi szakképesítések, felsőfokú szakirányú képzések, doktori fokozat továbbképzési programok, szakmai szervezeti tagság
Teljesítések bejelentése a hatóság felé továbbképzésre kötelezett jelenti be a teljesítést a hatóságnak továbbképző szervezet jelenti be a teljesítést a hatóságnak
Továbbképzés alóli kimentés nincs kimentési lehetőség kimentés lehetősége
Nyilvántartásba vételt megelőző teljesítés nincs előzetes teljesítési kötelezettség előzetes teljesítési kötelezettség
Törlést követő ismételt nyilvántartásba vétel az elmulasztott időszakra vonatkozó legalább 100 kreditpont (a 100 kreditpontból a bejelentést megelőző 12 hónapban legalább 10 kreditpont) megszerzése az ismételt bejelentést megelőző 12 hónapban 20 kreditpont megszerzése

4.1. A továbbképzési időszak változása

2020. január 1-jétől megszűnt az ötéves továbbképzési időszak. Az adótanácsadóknak, adószakértőknek és okleveles adószakértőknek a szakmai továbbképzésüket 2020. január 1-jétől – hasonlóan a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzéséhez – 1 éves továbbképzési időszakban kell teljesíteniük, és a továbbképzési év január 1-jétől december 31-éig tart.

Az éves szakmai továbbképzési kötelezettség a nyilvántartásba vett személyt a nyilvántartásba vételét követő továbbképzési évtől kezdődően terheli, tehát a korábbi szabályokkal ellentétben nem a regisztráció napjától indul a továbbképzési időszak, hanem a továbbképzési év egységesen minden nyilvántartásban szereplő személynél megegyezik a naptári évvel.

4.2. A továbbképzés teljesítésének módja

Továbbképzésnek minősül a 263/2018. Korm. rendelet szerinti továbbképző szervezetek továbbképzési programjainak teljesítése, azaz a továbbképzési programok kreditpont-minősítési eljárás keretében megállapított kreditpontjainak megszerzése.

A továbbképzésre kötelezettnek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 20 kreditpontot kell megszereznie. Az egy év alatt 20 kreditpont teljesítése arányosan megegyezik a korábbi továbbképzési rendszerben öt év alatt megszerzendő 100 kreditponttal, így ez többlet-kötelezettséggel nem jár a nyilvántartásban szereplők számára.

Az adott továbbképzési évben a 20 kreditponton felül megszerzett többlet-kreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettségének teljesítése szempontjából.

A minősített továbbképzési programok teljesítésére, valamint a részvételre vonatkozó szabályok nem változtak. Ugyanazon minősített továbbképzési program − ideértve annak elektronikus változatát is − csak egyszer jogosít kreditpontra.

A kreditpontokat az arra jogosult továbbképző szervezetek által szervezett és lebonyolított kontakt vagy elektronikus (e-learning vagy online) képzéseken való részvétellel lehet megszerezni. A kreditpont-igazolások kiállítására és a kreditpontok beszámítására csak akkor van lehetőség, ha a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési programot teljes egészében teljesítette, azaz a továbbképzés teljes időtartama alatt a továbbképzésen jelen volt. A jelenlétet a továbbképző kontakt előadáson (annak kezdetén és végén) az aláírt jelenléti ívvel, elektronikus képzés esetén valamennyi modul teljesítését az elektronikus naplózással igazolja.

Az elektronikus képzések teljesítéséért csak abban az esetben jár kreditpont, ha a résztvevő a továbbképzési program valamennyi modulját teljesítette, a program megkezdését követően, annak befejezéséig újabb programot nem indított el, valamint a megkezdett továbbképzési programot a megkezdéstől számított 60 napon belül teljesítette.

A továbbiakban már nem minősül továbbképzésnek a jogi vagy a gazdaságtudományi felsőfokú képzés lezárt féléve, a pénzügyi ágazati szakképesítés, az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés vagy a doktori fokozat megszerzése.

Ugyanakkor új szabályként a minősített továbbképzési programokon kívül – szintén hasonlóan a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzéséhez – szakmai szervezeti tagsággal is szerezhető kreditpont. Továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont számítható be a továbbképzés teljesítésébe, ha a továbbképzésre kötelezett a továbbképzési év során – a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. § (8)–(11) bekezdései szerinti – szakmai szervezet tagjaként jogosult az általa szervezett szakmai konzultációkon, képzéseken, szakmai rendezvényeken részt venni. A kreditpontra való jogosultságot a szakmai szervezetek igazolják.

Voicsek Éva cikkében részletesen olvashat arról is, hogy megszűnt a résztvevők bejelentési kötelezettsége, hogy miként kell lezárni a folyamatban lévő továbbképzési időszakot, hogy miként lehet a kreditpontokat beszámítani az idei továbbképzési év teljesítésébe, illetve arról is, milyen lehetőségek vannak a továbbképzés alóli kimentésre. Regisztráljon itt, és elküldjük Önnek Voicsek Éva olvasmányos tanulmányát, melyből tájékozódhat az új szabályok pontos részleteiről!

Kapcsolódó cikkek:


Mikor kell az áfát hozzáadni az árhoz?
2020. október 29.

Csökken az újépítésű lakásokra kivetett forgalmi adó mértéke, de ki fog ezzel jól járni, az építő vagy a lakásvásárló? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzi a áfaszabályokat.

Követelésvásárlások kicsit másképpen
2020. október 29.

Az, hogy a követelésvásárlás rendszeresen végzett gazdasági tevékenységnek minősül-e, üzletszerű-e, ellenérték fejében végzett tevékenység-e, minden esetben vizsgálni szükséges. Jogeset.

Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a vevői készlet egyszerűsítés szabályai 2020-tól (4. rész)
2020. október 29.

2020. január 1-től a gyorsintézkedések egyikeként az EU tagállamokban egységesen bevezetésre kerültek a vevői készlet egyszerűsítésre vonatkozó szabályok. Az átmeneti rendelkezések miatt 2020. év végéig érdemes lehet másnak eladni vagy visszaszállítani a tavalyi és még régebbi készleteket, ha azok értékesítésére várhatóan év végéig nem kerül sor.

Az Országgyűlés előtt az új NAV-törvény
2020. október 28.

Az új törvénnyel teljessé válik a szervezet integrációja, így az EU egyik legversenyképesebb hivatalává válhat a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).