Az adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések jövője


A nyár folyamán kihirdették azokat a törvénymódosításokat, amelyek megalapozzák az adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések átalakítását. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet ugyan csak az év végére várható, azonban számtalan hír jelent meg, amely arra buzdítja a tanulni vágyókat, hogy még a „jelentős” változások előtt, a jelenlegi rendszerben kezdjék meg tanulmányaikat. A teljes rendszer kialakítása még folyamatban van, azonban érdemes a már megismerhető elemeket a felnőttképzés rendszerében értelmezni, a képzések megkezdésének időpontjáról pedig ezek alapján dönteni. Az adó szaklap írása.

Releváns jogszabályok:

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

2000. évi C. törvény a számvitelről

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

1. A jelenlegi rendszer működése

Az adótanácsadói és okleveles adószakértői képzésekben az elmúlt időszakban több rendszerszintű változás történt. A legnagyobb változás az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) és a hozzá kapcsolódó szakképzési rendszer megszűnése volt 2020-ban. Az OKJ-rendszerben jogszabály rögzítette, hogy melyek az államilag elismert részszakképesítések, szakképesítések és szakképesítés-ráépülések, illetve rendelet határozta meg a szakmai és vizsgakövetelményeket, valamint a komplex szakmai vizsgák szabályait. Az OKJ-rendszerű képzések, így az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szakképesítés-ráépülések utolsó képzései is 2020-ban indulhattak utoljára, a vizsgák teljesítésére pedig 2022. év végéig volt lehetőség. Az idei évtől az OKJ-rendszer szerinti adótanácsadói és okleveles adószakértői szakképesítés-ráépülés már nem szerezhető meg.

A jelenleg működő szakképzési rendszer a piaci igényeket helyezi előtérbe és megkülönbözteti a széles alapozású szakmákat, valamint a rövidebb képzési idejű szakképesítéseket. Előbbieket csak szakképző intézményben lehetséges oktatni, míg a szakképesítések tanfolyamait felnőttképzők indíthatják. A korábbi egységes, központosított vizsgáztatás szintén megszűnt az OKJ-rendszerrel együtt, a vizsgáztatás akkreditált, független vizsgaközpontokban történik.

A legnagyobb változás azonban a szakképzés tartalmának szabályozásában történt. A szakképző intézményekben oktatható szakmák tartalmának kialakításáért már nem az ágazati miniszter a felelős, hanem a szakképzésért felelős miniszter. A felnőttképzésben – a szabályozott szakmákat megalapozó szakképesítések kivételével – a piaci szereplők határozhatják meg, hogy milyen szakképesítésre van szükségük a munkáltatóknak, és az egyes szakképesítésekre vonatkozóan melyek az elvárt tanulási eredmények, amelyeket programkövetelményekben szükséges rögzíteni. A szakképesítések tehát ezekben a programkövetelményekben kerülnek rögzítésre. Mivel az adótanácsadó és az okleveles adószakértő szakképesítések szabályozott szakmákhoz kapcsolódnak, a két szakképesítés programkövetelményét nem a piaci szereplők, hanem az adószabályozásért felelős miniszter határozta meg.

Ezek a programkövetelmények azonban már nem jogszabályban szerepelnek, hanem egy kijelölt szervezet, az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján jelennek meg. A felnőttképző szervezetek a programkövetelményben foglaltak alapján alakíthatják ki a képzéseiket, amelyeket a felnőttképzési államigazgatási szerv engedélye alapján oktathatnak. A képzések teljesítésének igazolására a felnőttképző szervezetek tanúsítványt adnak ki, a képesítő vizsgára pedig a tanúsítvánnyal lehet jelentkezni.

A korábbi rendszerhez képest változást jelent a képzés teljesítéséről szóló tanúsítvány megjelenése, mivel egyes munkakörökben a munkáltatónak elegendő lehet annak igazolása, hogy valaki elvégezte a képzést. A tanúsítvány tehát nem igazol szakképesítést, csak a képzés elvégzéséhez szükséges feltételek – például óralátogatás, képzői tudásmérések teljesítése – teljesítését. Aki azonban államilag elismert szakképesítést is szeretne, annak képesítő vizsgát kell tennie.

A vizsgáztatás független vizsgaközpontokban történik, ahol a vizsgák szabályozása a korábbi OKJ-rendszertől eltérően nem jogszabály alapján, hanem a vizsgaközpontok saját vizsgaszabályzata alapján történik. Az új rendszerben a vizsgaközpont felelőssége nagyobb a korábbi rendszer vizsgaszervezőihez képest, mivel a központ állítja össze a vizsgabizottságot, és a vizsgaközpont vezetője dönt a vizsga minősítéséről, a vizsgabizottságtól kapott eredmények alapján.

Az új felnőttképzési rendszer nagy előnye, hogy a piaci szereplők igényeire gyorsabban tud reagálni a korábbi OKJ-rendszernél. Amennyiben egy piaci szereplő olyan területre szeretne belépni, amelyhez nincsen megfelelően képzett szakember, az aktuális igényei szerint (ezek lesznek a tanulási eredmények) egy képzést tud létrehozni (ez lesz a programkövetelmény), a felnőttképzők pedig az igényekre szabottan tudnak képzéseket meghirdetni. Ha a piaci szereplőnek elegendő, hogy a leendő munkavállalója elvégezte a képzést, akkor a képzés végén kapott tanúsítvány alapján már alkalmazni is tudja a jelöltet az új munkakörben; amennyiben viszont igényli, a független vizsgaközpontoknál lehetőség lesz a képesítő vizsga teljesítésére, amely sikeresség esetén államilag elismert szakképesítést igazol.

A rendszer bevezetése óta szerzett tapasztalatok azonban rámutattak arra, hogy a piaci szereplők igényeire szabott felnőttképzés nem felel meg minden elemében a szabályozott szakmákhoz kapcsolódó szakképesítések képzéseinek, mivel ezekben az esetekben fennáll egy olyan közérdek, amelyet csak a szabályozó hatóság tud képviselni. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényt (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) éppen ezért 2021 nyarán kiegészítették a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés fogalmával. Ez a képzés jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy az ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály határozza meg. Ezeknek a képzéseknek a szervezésére kevesebb adminisztrációs terhet ír elő a Felnőttképzési tv., mivel a képzésekre az ágazati jogszabályokban foglaltak vonatkoznak.

2. A hatósági képzés és vizsgáztatás bevezetése

A jelenlegi felnőttképzési rendszer adottságait és lehetőségeit áttekintve látható, hogy a szabályozott szakmák gyakorlásához szükséges szakképesítések helyét nem az általános, piaci szereplők által irányított felnőttképzésben, hanem a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzések között találjuk.

Ebbe a körbe tartoznak az adószakemberek képzései, az adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések, illetve a mérlegképes könyvelők képzései is. A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy az általános felnőttképzési rendszerben nem hatékonyak ezek a képzések, a tanulási eredmények elérését célzó képzések nem egységesek, a képzések során jelentős a lemorzsolódás, a képesítő vizsgákat csak a jelentkezők harmada tudja sikeresen teljesíteni, a képzések teljesítését igazoló tanúsítványok alapján – képesítő vizsga teljesítése nélkül – nem lehet regisztrálni a szakmákhoz kapcsolódó névjegyzékekbe.

A rendszer lehetőségei és az eddig szerzett tapasztalatok alapján indokolttá vált a pénzügyi ágazat szabályozott szakmáihoz kapcsolódó szakképesítések képzéseinek és vizsgáztatásának átalakítása. Az átalakítás első lépéseként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (12) bekezdése nevesítette a mérlegképes könyvelői hatósági képesítést, míg az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 251. § (1) bekezdés c) pontja az adótanácsadói és az okleveles adószakértői hatósági képesítéseket. A módosítások 2024. január 1-jével lépnek hatályba, így szükségessé vált, hogy a hatósági képesítések megszerzésének feltételei 2023. év végéig megjelenjenek.

A módosítások keretszabályai már megismerhetők, hiszen azokat már kihirdették az Szt. 152/C. §-ában és az Art. 251/A. §-ában. A két törvény azonos szabályozást vezet be, ezért mind a könyvelők, mind az adószakemberek hatósági képzésének és vizsgáztatásának szabályai azonosak lesznek.

Fontos változás, hogy a hatósági képesítés megszerzésére irányuló hatósági képzési és hatósági vizsgáztatási tevékenységet a nyilvántartásba vételt végző szervezet (vagyis a pénzügyminiszter) által akkreditált képző, illetve vizsgaközpont végezheti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a képzési programokat nem a felnőttképzési államigazgatási szerv, hanem a nyilvántartásba vételt végző szervezet fogja engedélyezni és ellenőrizni.

Az intézkedés várhatóan azt fogja eredményezni, hogy a megvalósuló képzések tartalma és felépítése egységesebb lesz, csökkenni fognak a képzések közötti minőségi különbségek. A képzési programban tudják a hatósági képzők meghatározni a képzés formáját, az alkalmazott képzési, mérési és értékelési módszereket, valamint a képzés egyes egységeinek időtartamát. Ezek a tartalmi elemek lehetővé teszik, hogy az egységes szabályozási rendszerben az egyedi képzések mégis különbözzenek, hiszen a képzési program lehetőséget biztosít majd a hatósági képzőnek, hogy érvényesíteni tudja a tapasztalatait a képzések kialakítása során.

Az új rendszer várhatóan megteremti annak lehetőségét is, hogy a képzések eredményességéről a hatósági képzők visszajelzést kapjanak a hatósági vizsgaközpontoktól, így úgy tudják majd alakítani a képzéseket – például egy-egy téma óraszámának vagy képzési formájának módosításával –, hogy a képzések hatékonyan szolgálják a résztvevők felkészülését.

Az új rendszerben a hatósági képesítést szerzettek már nem bizonyítványt, hanem hatósági tanúsítványt kapnak, amely az Art. 251. § (1) bekezdés c) pontja alapján megfelel az adótanácsadó, adószakértői vagy okleveles adószakértői nyilvántartásokba történő felvételhez. A hatósági képesítést szerzettek jogai tehát megegyeznek a korábbi szakképzési rendszerekben szakképesítést szerzettekével.

Az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képesítést szerzettekről – az Art. 251/A. § (7) bekezdése szerint – a nyilvántartásba vételt végző szervezet is visszajelzést kap a hatósági vizsgaközpontoktól. A későbbiekben az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői nyilvántartásba vételnél a hatósági tanúsítványokról szóló adatszolgáltatás alapján ellenőrizhető lesz a benyújtott dokumentumok hitelessége.

A hatósági vizsgáztatással bevezetésre kerül – illetve az OKJ-rendszerhez képest visszatér – a vizsgaelnökök és vizsgabiztosok névjegyzéke. A jelenlegi rendszerben a vizsgáztatásban részt vevő szakértőknek nincs országosan egységes adatbázisa, hanem a független vizsgaközpontok feladata, hogy saját maguk számára összeállítsanak egy olyan szakértői kört, akiket a későbbiekben felkérhetnek vizsgáztatási feladatra. Az új hatósági vizsgarendszerben olyan vizsgaelnök és vizsgabiztos fog részt venni a vizsgákon, aki szerepel a nyilvántartásba vételt végző szervezet által vezetett névjegyzékeken.

A vizsgaelnököknek rendelkezniük kell felsőfokú végzettséggel, adótanácsadói vagy okleveles adószakértői képesítéssel, illetve releváns szakmai gyakorlattal. A névjegyzékre kérelem útján kerülhetnek fel a feltételeket teljesítő szakemberek; a kérelem benyújtásának feltételeiről az év végére várható kormányrendelet fog részletszabályokat tartalmazni.

A vizsgabiztosok névjegyzékére a szakmai szervezetek képviselői kerülhetnek fel, a névjegyzékre vételi kérelmeket várhatóan a szakmai szervezetek továbbíthatják a nyilvántartásba vételt végző szervezet felé. A vizsgabiztosok névjegyzéke tehát csak olyan szakértőket fog tartalmazni, akiket egy szakmai szervezet ismer és ajánl, így garantálható, hogy az érdekképviseletek is megjelenhessenek az utánpótlást jelentő szakemberek vizsgáztatásában. A vizsgaelnökök és vizsgabiztosok vizsgákra történő kijelölését a tervek szerint – a jelenlegi eljárásrendtől eltérően – nem a hatósági vizsgaközpontok fogják végezni, hanem a nyilvántartásba vételt végző szervezet. Az országos névjegyzék lehetővé teszi, hogy széles körből, a megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértők kerüljenek kiválasztásra minden hatósági vizsga esetében.

3. Régi tartalom új köntösben

A hatósági képzés és vizsgáztatás rövid bemutatásából látható, hogy a várható változások elsősorban a jelenlegi rendszer felnőttképző szervezeteit és a független vizsgaközpontokat érintik, akiknek akkreditációt kell szerezniük az új hatósági képzési rendszerben, ha továbbra is szeretnének adótanácsadókat és okleveles adószakértőket képezni, illetve vizsgáztatni.

További részleteket Kincses-Aigner Márta az Adó szaklap 2023/11-12. számában megjelent írásából tudhat meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 22.

Ezért nem adómentes a borravaló

Az adómentes borravaló gyakorlati megvalósulásának jelenleg két alapvető akadálya van – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Jelenleg csak a felszolgálónak készpénzben adott borravaló adómentes.

2024. július 19.

Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Orbán Viktor miniszterelnök figyelemre méltónak tartja Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt javaslatát a borravaló adómentességéről, és Magyarországon sem látja annak szükségét, hogy a borravalót adóztassák.