Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (IV. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cikksorozat negyedik részében a teljesítési időpont meghatározására vonatkozó különös szabályokról lesz szó.

A teljesítési időpont meghatározása (folyt.) 

Különös szabályok

Számla/nyugta kibocsátásának napja

Az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdése értelmében, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés napja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja.

Lényeges, hogy ezen különös szabály alkalmazásához nem elegendő az, hogy a bizonylatot az érintett időszak utolsó napja előtt kibocsássák, a fizetési határidőnek is az időszak utolsó napja előttre kell esnie.

Példa:

A 2022. június havi bérleti díj a tárgyhó 10. napján esedékes, a bérbeadó 2022. május 20-án bocsátja ki róla a számlát. A fizetéssel érintett időszak utolsó napja 2022. június 30. Ezt mind az esedékesség, mind a számla kelte megelőzi, ezért a teljesítés dátuma a számla kelte, 2022. május 20. lesz.

Esedékesség napja

Abban az esetben, ha a fizetési határidő az érintett időszak utolsó napját követi, de nem későbbi, mint az ezen utolsó naptól számított 60. nap, akkor az esedékesség napja minősül a teljesítés időpontjának.

Amennyiben a fizetési határidő későbbi, mint az érintett időszak utolsó napja, akkor, függetlenül attól, hogy a számla/nyugta kibocsátására mikor kerül sor, sem a főszabály (érintett időszak utolsó napja), sem a bizonylat keltének dátumához kapcsolódó különös szabály nem alkalmazható. Ilyen esetben elegendő azt vizsgálni, hogy az ellenérték az időszak utolsó napját követő 60 napon belül esedékes-e. Ha igen, akkor a teljesítés időpontja az esedékesség napjával esik  egybe.

Példa:

A 2022. június havi bérleti díj 2022. július 5-én esedékes. Az érintett időszak utolsó napja most is 2022. június 30.; az ellenérték csak ezt követően, de még 60 napon belül esedékes. Ekkor hiába bocsátja ki már május 20-án a számlát a bérbeadó, a teljesítés dátuma nem a számla kelte, hanem az esedékesség napja, 2022. július 5. lesz.

Az érintett időszak utolsó napját követő 60. nap

Annak érdekében, hogy a fizetési határidő kitolásával ne lehessen az adófizetési kötelezettséget elodázni, a törvény kimondja, hogy ha az esedékesség az időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítési időpont legkésőbb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap.

Lényeges, hogy a 60 napot nem a számla kiállításától vagy kézhezvételétől kell számítani, hanem az érintett időszak utolsó napjától, ezért, ha a számlázásra is az időszakot követően kerül sor, akár 60 napnál rövidebb fizetési határidő is e speciális szabály alkalmazását eredményezheti.

Példa1:

A 2022. június havi bérleti díj 2022. szeptember 5-én esedékes. Az érintett időszak utolsó napja most is 2022. június 30., az ezt követő 60. nap 2022. augusztus 29. Mivel az ellenérték az időszak utolsó napját követő 60. napon túl esedékes, a teljesítés dátuma ezen 60. nap, azaz 2022. augusztus 29. lesz.

Példa2:

A 2022. június havi bérleti díj a számla kibocsátásától számított 45. napon esedékes. A bérbeadó a számlát 2022. augusztus 1-jén állítja ki. Az esedékesség napja ekkor 2022. szeptember 15., amely az érintett időszak utolsó napját követő 60. napnál későbbi. Hiába csak 45 napos tehát a fizetési határidő, a teljesítés dátuma itt is 2022. augusztus 29. lesz, mivel nem azt kell nézni, hogy a számlázástól, hanem hogy az időszak utolsó napjától számított 60 napon belüli-e az esedékesség.

A gyakorlatban előfordul, hogy a felek utólag észlelik: a szerződéskötés megtörtént, de a számlázás elmaradt. Ha a mulasztásra csak hosszabb idő elteltével derül fény, akkor ez jelentős adminisztratív teherrel és késedelmipótlék-fizetési kötelezettséggel is járhat, hiszen például hosszabb ideig kiszámlázni elmulasztott bérleti díj esetén a bérbeadó az utólagos számlázás során már hiába ad meg jövőbeni fizetési határidőt a partnernek, a 60 napos szabály miatt egy vagy több időszak tekintetében a teljesítés várhatóan nem az esedékességhez fog igazodni, hanem a múltba kerül, önrevíziót téve szükségessé.

Ha nem ismert az esedékesség

Láthattuk, hogy az esedékesség dátuma kihat a teljesítési időpontra:

• ha az érintett időszak utolsó napjára esik, vagy megelőzi azt, de számlázásra nem kerül sor e napig, akkor a főszabály alkalmazandó,
• ha a fizetési határidő és a bizonylatolás is megelőzi az időszak utolsó napját, akkor a számla/nyugta kelte lesz a teljesítés dátuma,
• ha az ellenérték csak az időszakot követően esedékes, akkor az esedékesség napja, de legkésőbb az időszak utolsó napjától számított 60. nap a teljesítési időpont.

Na de mi a teendő akkor, ha nem ismerjük az esedékesség dátumát?

Az adóhatóságnak a 2016/24. Adózási kérdésben kifejtett álláspontja szerint az Áfa tv. előírásaiból az következik, hogy az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség időpontja olyan tényező, mely mindkét – az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében foglalt, a teljesítés időpontjára vonatkozó – különös szabály alkalmazása szempontjából relevanciával bír, így amennyiben ezen információ a bizonylatolás időpontjában nem áll rendelkezésre, az ügyletről kiállított számlán a teljesítés időpontjaként [a különös szabályok alkalmazhatóságát érintő jogszabályi feltétel(ek) teljesülésére vonatkozó ismeret hiányában] kizárólag az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerinti időpont, azaz az időszak utolsó napja vehető figyelembe.

Külön figyelmet érdemel a NAV levezetéséből a „bizonylatolás időpontjában” kitétel. A felek ugyanis a szerződésben nem feltétlenül konkrét naptári napot (például a tárgyhó 10. napját) jelölnek meg esedékességként, hanem gyakran a számla kibocsátásától vagy kézhezvételétől számítva határozzák meg a fizetési határidőt (pl. „A megbízási díj a számla megbízó általi kézhezvételétől számított 8. napon esedékes”). Ilyenkor magából a szerződésből nem állapítható meg a fizetési határidő konkrét dátuma. Ha azonban a számlakibocsátó a számlán fizetési határidőként nem azt tünteti fel, hogy „kézhezvételtől számított 8. nap”, hanem kiszámítja, hogy ez a határidő milyen dátumra fog esni, és ezt a konkrét naptári dátumot adja meg, akkor a bizonylatolás időpontjában már rendelkezésre áll az esedékesség időpontja, következésképpen alkalmazható a megfelelő különös szabály:

• az időszak végét megelőző számlázás és esedékesség esetén a számla kelte,
• az időszakot követő, de 60 napon belüli esedékességnél az esedékesség,
• az időszak végétől számított 60 napon túli fizetési határidőnél a 60. nap lesz a teljesítés időpontja.