Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (XI. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folytatjuk az előlegszabályok és az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletek viszonyának elemzését.

Előlegszabályok alkalmazása az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél (folyt.)

Előleg az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetekben

Azon esetekben, amikor az ellenérték az időszak utolsó napját követően esedékes (és a számlát ennek megfelelően állították ki), tehát az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontja értelmében a teljesítés dátuma az esedékességgel egyezik meg, fogalmilag kizárt az Áfa tv. szerinti előlegfizetés. Ha ugyanis a fizetés esedékességét hozzák előre közös megegyezéssel a felek, akkor maga a teljesítési dátum változik meg, míg ha a vevő, igénybe vevő saját döntése alapján fizet az esedékességnél korábban, akkor a fentebb említett adóhatósági álláspont alapján nem beszélhetünk az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegről. Ha pedig több, az érintett időszak utolsó napját követően esedékes részletben esedékes az ellenérték, mindegyik önálló teljesítési időpontnak minősül.

Példa:

A 2022. szeptember havi bérleti díj két részletben, 2022. október 15. és 2022. október 30. napján esedékes. A bérbeadó 2022. szeptember 15-én kibocsátja a számlát mindkét részletről. Ekkor az időszak utolsó napját (2022. szeptember 30.) a számlakibocsátás ugyan megelőzi, de az esedékesség nem, ezért a teljesítési időpont az első részlet tekintetében 2022. október 15., a második részlet vonatkozásában 2022. október 30. A 2022. október 15-ei részlet sem minősül előlegnek, mivel az esedékesség mindkét részlet tekintetében önálló teljesítési dátumnak minősül.

Áfa tv. 55., 57., 58. vagy 59. §?

A gyakorlatban, főleg építőipari projektekhez kapcsolódó feladatok kapcsán, gyakran gondot okoz annak eldöntése, hogy az Áfa tv. 55-59. §-ai közül melyik vonatkozik az adómegállapítás időpontjára. Ezekben az esetekben az értelmezési nehézségek egyik legfőbb oka az, hogy a feladatok ellátása huzamosabb ideig folyamatosan történik, teljesítésigazolás kiállítására ugyanakkor a projekt lezárásakor kerül sor. A folyamatos feladatellátás miatt az ügyletet esetenként további vizsgálat nélkül az Áfa tv. 58. §-a alá sorolják be az adóalanyok, pedig annak eldöntéséhez, hogy melyik jogszabályhely vonatkozik az ügyletre, a teljes tényállást vizsgálni szükséges.

Önmagában abból, hogy egy tevékenységet folyamatosan végeznek, nem következik feltétlenül az, hogy a teljesítési időpontot az Áfa tv. 58. §-a alapján kell meghatározni. Az 58. § a cikksorozatunk I. és II. részében leírt esetekben alkalmazandó. Ha ezek egyike sem áll fenn, akkor, még ha egyébként a tevékenység kifejtésére folyamatosan kerül is sor, akkor sem az 58. § vonatkozik az ügyletre.

Ez a helyzet például a cikksorozatunk III. részében említett, Áfa tv. 57. §-a szerinti részteljesítés esetén. A részteljesítés tipikus területe az építőipari tevékenység, amelynek során a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

Nem vitatható módon az építőipari szolgáltatás során is folyamatosan történik a tevékenység kifejtése – a kivitelező például az építkezés folyamán mindvégig, akár hónapokig vagy évekig köteles feladatait ellátni –, a tevékenység azonban csak a sikeres műszaki átadás-átvételt és az esetlegesen előírt további feltételek megvalósulását követően minősül teljesítettnek. Ekkor valósul meg tehát az ügylet tényállásszerűen, ezért ez lesz az Áfa tv. 55. §-a szerinti teljesítési időpont.

Az adóhatóság által következetesen képviselt álláspont szerint, amennyiben a felek egy építőipari szolgáltatás tekintetében úgy állapodnak meg, hogy a szolgáltatás maradéktalan befejezése előtt, bizonyos részmunkák elkészültével teljesítési igazolás kiállítására kerül sor, akkor a teljesítési igazolás kiállításának a napja – mint az adott részmunka kvázi átadás-átvételének napja – részteljesítésként teljesítési időpontot eredményez. Ha tehát az egyes részfázisok elvégzését teljesítési igazolással elismerik, és ennek alapján az ellenértéknek az előre meghatározott készültségi foknak megfelelően elkészült részekhez kapcsolódó részét kifizetik, az Áfa tv. 57. §-a szerinti részteljesítésről van szó.

Előfordulhat, hogy az építőipari szolgáltatás nyújtásának időszakában a felek megállapodása alapján a megrendelő a teljes ellenérték meghatározott részét úgy köteles az Áfa tv. 55. §-a szerinti teljesítést megelőzően kifizetni, hogy a kifizetés a teljes ellenértékbe beleszámít, de nem kötődik a munkák egy meghatározott részfázisának igazolt megvalósításához. Ez esetben az Áfa tv. 59. §-a szerinti előleg(ek)ről van szó, még akkor is, ha ezek például a kivitelezés tervezett időszakában havi rendszerességgel esedékesek. Mivel ugyanis az ügylet a tevékenység sikeres kifejtésével lesz majd teljesített, az árat a sikeresen megvalósítandó eredményhez kapcsolták a felek, az ügylet végleges teljesítési időpontja a fentiek szerint az Áfa tv. 55. §-a lesz, az ügyletre nem vonatkozik az 58. §; a teljesítést megelőzően fizetendő, az ellenértékbe beszámítható, részfázis megvalósításához nem kapcsolható összegek pedig az Áfa tv. 59. §-ában meghatározott előlegnek minősülnek.

Projektmenedzsment feladatoknál is előfordul, hogy a felek megállapodása értelmében a szolgáltatás a teljes projekt sikeres megvalósulásakor (tehát a szerződésben meghatározott eredmény elérésekor) minősül szerződésszerűen teljesítettnek, és a felek a teljes feladathoz egy konkrét ellenértéket rendelnek hozzá. Ekkor a projektmenedzser szolgáltatásának teljesítési időpontját is az Áfa tv. 55. §-a alapján kell meghatározni. Ha a projekt során részszámlákat is kibocsáthat, akkor az Áfa tv. 57. és 59. §-a közül a megfelelő lesz irányadó. Ha a számlázás feltétele a projekt előre meghatározott készültségi fokának elérése, akkor a projektmenedzser által kiszámlázott részösszeg mögött a projekt készültségi fokához igazodóan ténylegesen teljesített részmunka áll, tehát részteljesítésről van szó. Ha a teljes projekt ellenértékébe beszámító összegekről van szó, azonban azok nem kapcsolhatóak egy részfázis igazolt megvalósításához, akkor a kifizetett összegek előlegnek minősülnek.

A gyakorlatban előfordulnak olyan projektmenedzsment-szerződések is, amelyeknél a projektmenedzser havi rendszerességgel kiszámlázhat egy átalánydíjat, egy adott készültségi fok elérését követően pedig – mintegy sikerdíj jelleggel – az átalánydíjon felül egy a készültségi fokhoz igazodóan megállapított díj is kiszámlázható, melybe az addig megfizetett átalánydíjak nem számítanak bele. A készültségi fokhoz kapcsolódóan kiszámlázható díjra ekkor – attól függően, hogy a teljes projekt megvalósulásához vagy egy adott részfázishoz kötődik – az Áfa tv. 55. illetve 57. §-a irányadó. Az átalánydíjakra viszont, ha azok nem számítanak bele a teljesítéshez (eredményhez) kötött ellenértékbe, hanem önálló ellenértékként az adott időszakban folyamatosan teljesített feladatok ellentételezésére szolgálnak, az Áfa tv. 58. §-a vonatkozik.

---