Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (I. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Időszakos/időszaki elszámolás, határozott időre szóló elszámolás, elszámolási időszakhoz kötött teljesítések, részletfizetés, folyamatos teljesítésű ügyletek – az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó esetköröknek már a megnevezése körül is sok a bizonytalanság, magának a teljesítési időpontnak a meghatározása pedig még több fejtörést okoz a mindennapi jogalkalmazás során, nem is szólva arról, hogy a teljesítés dátuma nem mindig esik egybe az adómegállapítás időpontjával. Cikksorozatunk az Áfa tv. 58. §-ához kapcsolódó kérdések megválaszolásához ad segítséget. 

A jogszabályi háttér

Az Áfa tv. 58. §-a szerint:

„(1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.    

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés

a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,

b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként – teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. § alkalmazandó.

(3) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) és (1a) bekezdéstől függetlenül – időarányos részteljesítésként

– teljesítés történik

a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, vagy

b) egyéb, a (2) bekezdés és az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is.

(4) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.

(5) Ha e § szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany jogutód nélkül szűnik meg, az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően teljesítés a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.”

A NAV által kiadott tájékoztatók

A NAV a témában 2015. december 17-én tájékoztatót tett közzé a honlapján, amely az Adó- és Vámértesítőben is megjelent, „2016/1. Adózási kérdés tájékoztató az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályozás változásáról” címmel.

Az 58. § alkalmazásához kapcsolódnak továbbá a NAV által közzétett alábbi Adózási kérdések:

• 2016/24. Adózási kérdés az időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontjának meghatározása a fizetési esedékesség ismerete hiányában
• 2016/39. Adózási kérdés belföldi fordított adózás alá tartozó, időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontja és annak figyelembe vétele
• 2016/68. Adózási kérdés az időszakos elszámolású ügyletről kiállított, az adóalapot és az adó összegét külföldi pénznemben tartalmazó számla korrekciója során alkalmazandó forintárfolyam

Az 58. § hatálya alá tartozó esetkörök

Az Áfa tv. megfogalmazása alapján az 58. § hatálya alá azok a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tartoznak, amelyeknél a felek

• időszakonkénti elszámolásban vagy
• időszakonkénti fizetésben állapodnak meg, vagy
• a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg.

Időszakonkénti elszámolás

Az időszakonkénti elszámolás kategóriájába azok az esetek tartoznak, amikor a szerződő felek nem tudják előre, mennyi ügylet fog az adott időszakban köztük megvalósulni, de nem is szeretnének azokról egyesével elszámolni. Ekkor megállapodnak abban, hogy az időszak elteltével megvizsgálják, milyen értékben került sor közöttük értékesítésre az adott időszakban, és az értékesítésekről utólag, összevontan számolnak el.

Az Áfa tv. néhány, lentebb tárgyalt eset kivételével nem határozza meg, milyen időszakokról lehet elszámolni, ezért ez a felek megállapodásától függ: szabadon megegyezhetnek havi, negyedéves, kéthetenként vagy háromnaponta történő elszámolásról, de ettől eltérő módon is megszabhatják az időszakot, például rendelkezhetnek úgy, hogy minden tizedik szállítás után számolnak el. Az egyes időszakok akár eltérő hosszúságúak is lehetnek, ha a felek így állapodnak meg. A felek megállapodására sor kerülhet írásban, szóban, de akár ráutaló magatartással is.

Az elszámolással érintett időszak az az időszak, amelyről a felek megállapodásuk értelmében elszámolnak, függetlenül attól, hogy az elvégzett munka egyéb szempontból más időszakot érint. Ha például egy könyvelőcég 2022. júniusában a megbízó által kibocsátott és befogadott, 2022. májusi teljesítési dátumú számlákat könyveli, akkor a megbízó által fizetendő könyvelési díj elszámolási időszaka 2022. június hó lesz, ezt nem befolyásolja az, hogy a könyvelés korábbi időszakra vonatkozó számlák tekintetében történt.

A közüzemi számlák tekintetében problémát jelentett annak eldöntése, hogy mit kell elszámolással érintett időszaknak tekinteni abban az esetben, amikor egy szolgáltatásnyújtó az adott fogyasztási hely tekintetében 11 hónapon keresztül (az előző évi fogyasztási adatok alapján) részszámlát bocsát ki, a 12. hónapban pedig ún. elszámoló számla készül, amely a 12. hónapra eső részszámla adatait, illetve a 12 hónapra eső tényleges fogyasztás és a 12 részszámlában szereplő adatok közötti különbözetet tartalmazza.

A NAV álláspontja szerint ilyen esetben elszámolási időszaknak az egyes hónapok tekintendőek, és nem a teljes 12 havi időszak. Az utolsó számla elszámolási időszakának azonban a felek megállapodása szerint a 12. hónap helyett a 12 hónapos (teljes évet magában foglaló) időszak is tekinthető. Ha pedig a felek megállapodása akként rendelkezik, annak sincs akadálya, hogy a 12 hónap elszámolását ne önálló teljesítésnek tekintsék a felek, hanem pénzügyileg a következő havi (azaz a soron következő elszámolási időszakról kibocsátott) számlában számolják el.

Több telephellyel rendelkező fogyasztó esetén a NAV szerint az is megfelelő megoldás, ha  az eltérő telephelyekhez tartozó fogyasztási időszakokat külön-külön kezelik a felek, és mindegyik telephelyhez/fogyasztási helyhez külön teljesítési időpontot állapítanak meg az Áfa tv. 58. §-a alapján, de az sem kifogásolható, ha az adott fogyasztó tekintetében az ezen fogyasztó különböző telephelyeihez tartozó egyes fogyasztási időszakok közül a legkorábbi, illetve legkésőbbi időpontot veszik a felek figyelembe az elszámolási időszak kezdő és befejező időpontjaként.

Nemcsak az elszámolási időszak tekintetében biztosít nagy szabadságot a feleknek a törvény: arra nézve sincs jogszabályi előírás, hogy milyen mértékegységben mérhető értékesítésekről számolhatnak el a felek, így mérőórával mért energiafogyasztás vagy egy nyelvtanár által adott időszakban megtartott tanórák tekintetében ugyanúgy alkalmazható az Áfa tv. 58. §-a, mint pl. cikkszámmal azonosítható (darabszámmal mért) ruhadarabok vagy tömegalapon (mázsa stb.) értékesített gabona vonatkozásában.

---