A közvetett adózás rendszere Ghánában (2. rész)
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adózás alkotmányossági kérdéseiről szóló korábbi cikkeinkben áttekintettük a feudalizmus időszakát, amikor a társadalom vezető rétegeinek adómentességét garantálták az uralkodók, majd a polgári átalakulás időszakát, amikor a mindenkire kiterjedő közteherviselés feltételeit teremtették meg. A XX. században megbicsaklottak a fennkölt elképzelések.
Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének…
(részlet IV. Károly lemondó nyilatkozatából)
Az 1848. évi áprilisi törvények az 1867-es kiegyezést követően szép lassan kiteljesedtek, és a társadalom, a gazdaság és az állam működésének igen tisztes feltételrendszerét teremtették meg. A politikai nézetkülönbségek nem érintették a legfontosabb 48-as követeléseket egészen a XX. század elejéig, amikor a polgári fejlődés következményeként megerősödtek a munkásmozgalmi érdekérvényesítés lehetőségei és eszközei.
A szarajevói merénylet után Ferenc József a háborúról döntött. Tisza István miniszterelnök először vonakodott a belépést illetően, feltételeket támasztott, majd az ezekre kapott ígéretek („fedezetlen csekkek”) után Magyarország is belépett a háborúba.
Ferenc József 1916. november 21-én meghalt, utódja öccsének unokája, Károly lett az osztrák és a magyar trónon is, akit 1916. december 30-án koronáztak IV. Károly néven magyar királlyá. IV. Károly megpróbálta menteni a menthetőt, és a legkisebb veszteséggel kiszállni a világháborúból, Magyarországon lemondatta Tisza István miniszterelnököt. Esterházy Móric (Eszterházy Péter nagyapjának) rövid miniszterelnöksége után ismét (immár harmadszor) a megbízható Wekerle Sándort bízták meg kabinetalakítással. Ausztria-Magyarország-Németország elvesztette a háborút, a békekötés feltételeit a győztes hatalmak diktálták. Több ország is Magyarországot nevezte meg legfőbb bűnösként, főleg azért mert jelentős területek megszerzésében reménykedtek a magyar területekből. (Tudjuk, ez később be is következett, az antanthatalmaknak érdekük volt a központi hatalmak meggyengítése, területük felosztása.)
IV. Károly király eskütétele
A vesztes háborút követően 1918-ban elégedetlenségi hullám söpört végig a Habsburg Birodalmon. Magyarországon ez tizennégy hónap után elsöpörte a Wekerle kormányt, a kevés véráldozattal járó őszirózsás forradalom eredményeként az uralkodó nevében József főherceg 1918. október 31-én Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké.
Alkotmányos válság 1918-19-ben
Károlyi november elején felmentést kért és kapott az uralkodónak tett eskü alól, kormánya pedig „népkormányként” a Nemzeti Tanácsra esküdött fel. November 13-án egy magyar küldöttség kereste fel Károlyt a Bécs melletti Eckartsau-ban lévő vadászkastélyában, ahol rábeszélték a lemondásra.
Az eckartsaui nyilatkozatban Károly beleegyezett uralkodói jogainak felfüggesztésébe, elismerte, hogy a magyar nemzetnek joga van az államforma megválasztására, azonban formálisan nem mondott le a magyar koronáról. (Ennek a későbbiekben súlyos következményei lettek.)
Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minélelőbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.
Kelt Eckartsau ezerkilencszáztizennyolc, November hó tizenharmadikán.
Károly |
Az eckartsaui nyilatkozat IV. Károly saját kézírásával
Ezt követően, 1918. november 16-án Károlyi Mihály kikiáltotta a (nép)köztársaságot, az erről szóló „néphatározat” november 22-én jelent meg:
Magyarország Nemzeti Tanácsa a nép akaratából a következő NÉPHATÁROZATOT hozta: I. CIKK Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság II. CIKK A népköztársasági alkotmányt új választójog alapján sürgősen egybehívandó alkotmányozó nemzetgyűlés állapítja meg. A magyar országgyűlés képviselőháza és főrendiháza feloszlik és megszűnik. III. CIKK Addig, míg az alkotmányozó nemzetgyűlés másként nem határoz, az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával. IV. CIKK A népkormány alkosson sürgősen néptörvényeket: 1. az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és a nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról. 2. a sajtószabadságról. 3. a nép esküdtbíráskodásáról. 4. az egyesülés és gyülekezés szabadságáról. 5. a földmíves népnek földhöz juttatásáról. Ezeket a törvényeket léptesse a népkormány sürgősen életbe és hajtsa végre. V. CIKK Az ezzel ellenkező törvényes rendelkezések hatálya megszűnik, minden egyéb törvényes rendelkezés hatályban marad. Budapesten, 1918. évi november hó tizenhatodik napján. |
Károlyi Mihály 1918. november 16-án a parlament lépcsőjéről kikiáltja a (nép)köztársaságot
A Károlyi-kormány a néphatározatban megfogalmazott programot elkezdte végrehajtani, megszülettek a IV. cikk 2., 3. és 4. pontjában nevesített törvények, elkezdődött a földosztás.
Az adózással kapcsolatos érdemi döntések nem születtek, egyelőre megelégedett a kormányzat a korábban (még a Wekerle-kormány) idején alkalmazott adókkal, illetve olyan, inkább jelképesnek számító döntések születtek, mint a játékkártya gyártása állami monopóliumának megszüntetését követően terhelje azt jelentős adótétel. Szende Pál közgazdasági íróként jelentős volt (Budapesten utcanév is őrzi emlékét), de a Károlyi- és Berinkey-kormányok pénzügyminisztereként végzett tevékenysége nem nevezhető kiemelkedőnek.
Károlyit 1919. január 11-étől köztársasági elnökké választották, ezt a posztot töltötte be egészen március 21-ig. Március 20-án antanthatalmak által megfogazott békeszerződés döntésének dokumentumait átadnák a magyar kormánynak (az átadó személyéről ezt nevezték Vix-jegyzéknek). Ennek elfogadhatatlansága miatt lemondott a Berinkey-kormány. Károlyi köztársasági elnökként szociáldemokrata kormányt készült megbízni, de március 21-én éjjel megalakult a Tanácsköztársaság, másnap Károlyi aláírásával jelent meg a Tanácsköztársaság hatalomátvételéről szóló proklamáció. Ezt később Károlyi (és Berinkey miniszterelnök is) hamisítványnak minősítette.
A Tanácsköztársaság írott alkotmányt alkotott
A megalakult Tanácsköztársaságnak alig öthónapos működése alatt nagy erővel nekilátott az ország katonai erővel való megvédésének, illetve az új államforma nemzetközi elfogadtatásának. A kezdeti sikerek után mindkét területen katasztrofális eredmények következtek be.
Garbai Sándor miniszterelnök és Kun Béla népbiztos kikiáltják a Tanácsköztársaságot
Gazdasági területen megkezdődtek az államosítások. A munka alapú társadalmat célozták meg, ahol a tőke értékteremtő szerepét tagadták, és a rászorulók (gyermekek, idősek, betegek) eltartásán kívül csakis a munkát végzőket (beleértve a Vörös Hadsereg katonáit is) tartották a társadalom hasznos tagjainak, így választójog is csak őket illette meg. Az adózási kérdések részleteivel a Tanácsköztársaság ideje alatt sem volt idő foglalkozni.
Ki kell emelni viszont azt, hogy a fentebb említett néphatározat II. cikkét megvalósították, megszületett a magyar történelem első egységes írott (kartális) alkotmánya (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya), amelyet a szövetséges tanácsok országos gyűlése 1919. június 23-án fogadott el. Terjedelme miatt ennek teljes közzétételét mellőzzük, csak néhány pontját emeljük ki.
Az alkotmány következő téziseit mai szemmel is haladónak kell minősítenünk:
– gyülekezési jog;
– véleményszabadság, sajtószabadság;
– általános választójog 18 éves kortól, amely a nőkre is vonatkozik;
– munkához való jog (és egyben munkavégzési kötelezettség);
– művelődéshez való jog;
– vallásszabadság;
– anyanyelv-használati jog.
A jogoknál ugyanakkor korlátot támasztott az alkotmány, amely szerint ezeket csak a dolgozó nép tagjai gyakorolhatják szabadon, a tőkéből, járadékból élők nem.
Az alkotmány már 1. §-ában leszögezi, hogy „A proletáriátus diktaturája azonban csupán eszköz mindennemű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszüntetésére és előkészítése annak a társadalmi rendnek, amely nem ismer osztályokat és amelyben megszünik az osztályuralom legfőbb eszköze, az állam hatalma is.”. A megcélzott osztálynélküli társadalomban már állam sincs, azaz az állam működésének anyagi fedezetét biztosító adóztatásra sincs szükség.
A Tanácsköztársaságban a legfőbb hatalmat a szövetséges tanácsok országos gyűlése gyakorolja, ez választja meg a legfőbb végrehajtó szervet, a Kormányzótanácsot, és annak elnökét. A Kormányzótanács tagjai a népbiztosok, amelyek népbiztosságokat vezetnek, ezek egyike a gazdasági ügyekért felelős Népgazdasági Tanács. (ha belegondolunk, ez nemigen különbözik a mai hatalmi struktúrától: Országgyűlés, Kormány, miniszterek, minisztériumok)
16. § A szövetséges tanácsok országos gyülésének hatáskörébe tartozik minden nagyfontosságú állami ügy, de különösen … 5. az államkölcsönök fölvétele; … 9. a gazdasági élet egészének, valamint egyes ágainak általános irányitása; 10. a pénzrendszer, a mérték- és súlyrendszer megállapitása és megváltoztatása; 11. a Tanácsköztársaság költségvetésének megállapitása; 12. a közterhek megállapitása; … |
Fontos garanciális szabály, hogy az adórendszer a legfőbb képviseleti szerv hatáskörébe tartozzék.
A végrehajtó népgazdasági Tanács hatásköre ennél jóval szűkebb:
34. § A Népgazdasági Tanács hatáskörébe tartozik a termelésnek és a javak elosztásának egységes irányitása, a gazdálkodást tárgyazó rendeletek kibocsátása és végrehajtása, úgyszintén a termelésnek, valamint az elosztást végző szerveknek műszaki és gazdasági ellenőrzése. 35. § A Népgazdasági Tanács főosztályai a következők: a) a termelés általános irányitása, anyaggazdálkodás és külkereskedelem, b) a földmivelés és állattenyésztés, c) az ipari termelés technikai irányitása és üzemvezetés, d) pénzügyi gazdálkodás, e) közellátás, f) közlekedés, g) gazdasági szervezés és ellenőrzés, h) középités, i) munkaügy. |
Szintén pozitívumként kell megemlíteni, hogy a német és a ruszin nemzetiség önálló népbiztosságokat kapott, és a Népgazdasági Tanácsban is képviseleti joggal rendelkeztek.
Bármennyire is haladónak voltak tekinthetőek az alkotmány felsorolt tézisei, tudjuk, hogy a gyakorlat más volt, illetve a Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1-jei bukása nem tette lehetővé az elvek gyakorlatba való átültetését.
Visszarendeződés és stabilizáció 1919-23-ban
A Tanácsköztársaság bukását követően néhány napig regnáló Peidl-kormány augusztus 2-án ismét kihirdette (a tanácsköztársaság helyett) a népköztársaságot, de ez már csak rövid életű kezdeményezés volt, mert az augusztus 15-én hivatalba lépő Friedrich-kormány már ismét József főhercegtől kapta megbízatását, és Habsburg József főherceget tekintették most már a király nélküli királyság államfőjének. (A király nélküli királyság jogi problémáiról érdekes írás található az irodalomjegyzékben.)
Ez az állapot november 24-éig tartott, amikor is az Antant és a román megszálló csapatok nyomására a kormány lemondott, az újonnan alakult Huszár-kormány már Horthy Miklóst tekintette a király nélküli királyság államfőjének.
Horthy Miklós fehér lovon
Az alkotmányos rend helyreállítására még várni kellett néhány hónapot. 1920. évi február 16-án nemzetgyűlési képviselői választásokat tartottak. Az új országgyűlés első törvényében (1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről) az 1918. november 16 – 1919. augusztus 14-e közötti időszakot olyannak minősítette, amelyben született törvényeket, rendelkezéseket semmisnek kell tekinteni (a törvény biztosított kivételi lehetőséget a jogrend fenntartása és folytonossága érdekében).
A törvény rendelkezett arról, hogy IV. Károly lemondásával a királyi hatalom megszűnt, de egyelőre nem nyilvánított véleményt a királyság intézményéről. Rendelkezett viszont a kormányzóválasztásról, azzal, hogy a kormányzót a királyhoz hasonló jogok illetik meg.
A törvény elfogadását követően a nemzetgyűlés 1920. március 1-jén kormányzónak választotta Horthy Miklóst, ennek tényéről az 1920. évi II. törvény rendelkezett (1920. évi II. törvénycikk nagybányai Horthy Miklós úrnak kormányzóvá történt megválasztásáról).
A királyság intézményéről egy évvel később született törvény:
1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről 1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek. 2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt. 3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen. |
Tehát a király nélküli királyság intézményét ezt követően már törvény is szentesítette. Királyt nem választottak, de nyitva hagyták annak lehetőségét a későbbiekre. Ez a sajátos államforma állt fenn Horthy Miklós kormányzóságának végéig, 1944. október 16-án kelt lemondásáig.
Az 1919-38 közötti időszakban használt magyar címer (ún. angyalos kiscímer)
A közteherviselésre vonatkozóan ebben az időszakban újabb alkotmányszintű szabályok nem születtek. A korábbi törvények érvényesülését tartották fenn egészen 1922-ig.
A háborús időszakban keletkezett extrajövedelmekre egyszeri vagyonváltságot írtak elő 1921-ben:
– 1921. évi XV. törvénycikk a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról;
– 1921. évi XXVI. törvénycikk a magyar államadósságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról;
– 1921. évi XLV. törvénycikk az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az árúraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról.
A vagyonváltság-törvények sikertelenek voltak, főleg azért, mert érvényesítésük önkéntes alapon ment volna végbe.
Az állami működés bevételi oldalának stabilitását végül az 1922-ben meghozott adótörvények biztosították. Ezek a törvények az 1909-ben elfogadott, Wekerle Sándor nevével fémjelzett adótörvények nyomán születtek, természetesen az eltelt jó egy évtized változásait figyelembe véve. Ezek a törvények kevés változtatással a második világháború elejéig hatályban maradtak (kevés módosítással!), sőt egyes rendelkezéseket egészen 1948-ig alkalmaztak.
Itt most csak a törvények címeit soroljuk fel:
– 1922. évi XXI. törvénycikk a földadó kivetésének és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek újból való szabályozásáról;
– 1922. évi XXII. törvénycikk a házadóról és a fényűzési lakásadóról;
– 1922. évi XXIII. törvénycikk az általános kereseti adóról;
– 1922. évi XXIV. törvénycikk a társulati adóról;
E törvények végrehajtásának eljárási szabályait tartalmazta az 1923. évi VII. törvénycikk a közadók kezeléséről.
Cikkünket folytatjuk!
Irodalom:
Corpus Juris Hungarici (KJK-KERSZÖV Kft., 2000, Budapest)
Szabó István: A királyi trón betöltése körüli viták a két világháború közötti Magyarországon (Iustum Aequum Salutare, II. 2006/1–2. 171–189.)
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Százhúsz fecskendő, mintegy 10 millió forint értékű növekedési hormont tartalmazó készítményt találtak a pénzügyőrök az M1-es autópálya Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán egy bolgár trélerben – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.
Egy ügyvédből és könyvelőkből is álló, a költségvetésnek kétmilliárdos kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség nyolc ember letartóztatását indítványozta – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője csütörtökön.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!