Az átlag magyar elégedetlen az életével – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2013. augusztus 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Enyhén negatív értéket vett fel az az új mutatószám, amellyel a GKI a magyar társadalom élet-elégedettségét igyekszik megragadni. Amint azt az InfoTandem heti infografikája is mutatja, a jövedelem önmagában kevés a boldogsághoz; ennél fontosabb, hogy okunk van-e optimistán tekinteni a jövőbe.


Számos szubjektív tényezőtől is függ, hogy egy társadalom tagjai mennyire elégedettek az életükkel. Ezt a jól-lét érzést (amelyre a nemzetközi szakirodalomban a well-being kifejezést használják) nem lehet megragadni pusztán az egy főre jutó GDP mutatószámával, mert nem csupán a jövedelmi, anyagi körülmények befolyásolják.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 elejétől indította el – egy országosan reprezentatív, 1000 fős mintán – azt az új vizsgálatsorozatát, amellyel a magyarok élet-elégedettségét igyekszik feltérképezni. Az ezt meghatározó szubjektív jól-léti faktorok egyénenként eltérőek. A kutatás az „Összességében, mindent egybevetve Ön mennyire elégedett az életével?” kérdéssel próbálja megragadni az általános „közérzetet”, s úgy tűnik, sikerrel, mert erre gyakorlatilag mindenki hajlandó válaszolni. A résztvevőket arra kérik, hogy egy 10-fokú skálán számszerűsítsék az aktuális elégedettségük szintjét, majd a plasztikusabb összkép érdekében az eredményt egy olyan skálára transzformálják, amely -4-től +4-ig terjed.

Nos, az első hónapok eredményei alapján annyi mondható: a magyarok többsége enyhén elégedetlen az életével, miután a súlyozott átlag -0,5 körüli értéket vett fel. Ezen összevont mutató mögött persze meglehetősen nagy eltérések húzódnak meg, ha különféle dimenziók mentén részletesebben is szemügyre vesszük a képet.

Nyilván nem lehet kihagyni az anyagi helyzet szerinti megoszlást, s itt mindjárt egy meglepő eredmény adódik: a bevallott jövedelem nem áll szoros kapcsolatban az elégedettséggel. Amint az az infografikánkról is leolvasható, a magyar társadalom legszegényebb és legmódosabb 20 százaléka hasonló mértékben elégedett – vagy inkább elégedetlen – az életével. (Megjegyzendő, hogy a vizsgálat során a bevallott jövedelemre volt mód rákérdezni, amely eltérhet a ténylegestől.) Ugyanakkor az anyagi helyzet elmúlt időszakot jellemző, illetve várható változása, vagyis az, hogy mennyire optimistán tekinthetünk a jövőbe, már erősen összefügg az elégedettséggel.

A férfiak és a nők között nem mutathatók ki érdemi különbségek, mint ahogy a településtípusok között sem. Az iskolázottság viszont egyértelműen növeli az elégedettséget (valamennyi vizsgált dimenziót tekintve az egyetemi diplomások alcsoportjának +0,5-ös értéke volt a legmagasabb), továbbá általában jobbnak értékelik életüket azok, akik dolgoznak, mint az inaktívak és a munkanélküliek. Kirajzolódik egy életkori lejtő is: minél idősebb valaki, annál kevésbé elégedett a sorsával. Ez némiképp ellentmond a nemzetközi trendnek, ahol a fiatalok és az idősek mutatói egyaránt a jobbak közé tartoznak. Utóbbiakat nálunk például az egészségügyi ellátás romló színvonala húzhatja le. A fiatalok relatíve jó, ám még így is negatív tartományban lévő jelzőszámát a fizetős felsőoktatás és az egyre nehezebbé váló önálló életkezdés indokolhatja.

Régiók szerint vizsgálódva, az ország közepén és nyugati részén élők az elégedettebbek, akiket kevésbé sújt a munkanélküliség, s a jövedelmeik is magasabbak. A megyei rangsort Fejér vezeti (+0,06-os értékkel), s Budapest is a zéró közeli zónában van még (-0,09). Szabolcs-Szatmár-Bereg (-0,64) már erősen a negatív tartományba tartozik, messze a legrosszabb érték pedig Tolnában (-2,87) adódott az ide felmérés során. Ágazati bontásban a pénzügyi és gazdasági szolgáltató szektorban, illetve az energiaiparban dolgozók tendenciaszerűen elégedettebbek a mezőgazdaságban és építőiparban dolgozóknál. S végül egy „idényjellegű” összefüggés: akik tavaly egyszer vagy többször eljutottak nyaralni, azok jóval elégedettebbek az életükkel, mint akiknek nem volt erre módjuk. Márpedig a döntő többség – a társadalom mintegy háromnegyede – ez utóbbi csoportba tartozik.


Kapcsolódó cikkek:


Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen
2019. szeptember 20.

Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen

Donald Trump amerikai elnök pert indított az adóbevallásait peres úton bekérő ügyész ellen New Yorkban. A manhattani kerületi ügyész nyolc évre visszamenőleg kérte be Donald Trump és családja adóbevallási dokumentumait.

Kis magyar pénztörténet – Ezüsttől az aranyig (5. rész)
2019. szeptember 20.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk ötödik részében XIX. század második felének pénztörténetét, annak részeként az aranyalapú korona bevezetését mutatjuk be.

Használjuk az Ügyfélkaput, lépésről-lépésre! – 2. rész
2019. szeptember 19.

A mintegy négymillió felhasználó többsége a tapasztalatok szerint nem használja ki az Ügyfélkapu alapfunkcióit sem, pedig azok igazán hasznos lehetőségeket kínálnak. Sorozatunk második részében is azok közül a funkciók közül mutatunk be néhányat - lépésről-lépésre, kattintásról-kattintásra - amelyeket igazán hasznosnak találunk.

Idén kevesebb adózótól több civil részesült az egyszázalékos támogatsából
2019. szeptember 18.

Közel 16,5 milliárd forintot ajánlottak fel az adózók az egyházak, civil szervezetek és a kiemelt költségvetési előirányzat javára. Ez több mint 2 milliárddal haladta meg a tavalyi teljes 1%-ot. 165 millió Ft-tal, idén újra a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány részesülhet a legtöbb felajánlásból - közölte a NIOK Alapítvány.