Az elektronikus piacterekre vonatkozó szabályok (10. rész)


Egyre jobban digitalizálódó világunkban a termékek áramlásának jelentős része elektronikus piacterek közreműködésével történik. Ennek is köszönhető, hogy amikor az uniós döntéshozók az e-kereskedelem szabályozását megváltoztatták, akkor ebben az elektronikus piactereknek megújult szerepet kaptak. Most elmerülünk a megújult szabályozásban.

A sorozat előző részeit itt találja.

Az elektronikus felületekről cikksorozat utolsó részében a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást elősegítő, azonban vélelmezett értékesítőnek nem minősülő elektronikus felületek által megőrzendő információk témáját járjuk körül.

A kérdés három esetben tud felmerülni, ezek amikor az elektronikus felület a nem adóalanyok számára történő szolgáltatásnyújtást könnyíti meg, amikor az elektronikus felület elősegíti a Közösségen belüli termékértékesítést (beleértve a belföldi értékesítést is), és az elsődleges értékesítő az EU-ban telepedett le, valamint amikor az elektronikus felület elősegíti a 150 EUR-t meghaladó értékű importált küldemények távértékesítését az EU-ban, függetlenül az elsődleges értékesítő/eladó letelepedési helyétől.

A szabályozás előírja az elektronikus felületek számára, hogy az általuk elősegített termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról készült kimutatásokat a termékértékesítés vagy a szolgáltatás teljesítése évének végétől számított 10 évig őrizzék meg. A nyilvántartásoknak kellően részletesnek kell lenniük, és azokat a tagállamok kérésére elektronikus formában is rendelkezésre kell tudniuk bocsátani. Az utolsó elvárása a jogalkotónak, hogy a tárolt információk az adóhatóság számára relevánsak és a rendelkezés céljával arányosak legyenek.

A megőrzendő információk köréről is találunk rendelkezéseket. Az arányosság elvét tiszteletben tartva, minden olyan termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatban, amelyek esetében az ügylet lebonyolításának helye az EU-n belül található, az elektronikus felületeknek az alábbi minimális információkat kell megőrizniük: azon elsődleges termékértékesítő, illetve szolgáltatásnyújtó neve, postai címe, valamint elektronikus címe vagy weboldala, akinek vagy amelynek a termékértékesítését, illetve szolgáltatásnyújtását az elektronikus felület használata által elősegítették. Ezen felül, amennyiben rendelkezésre áll az elsődleges értékesítő adószáma (helyi adószáma), valamint bankszámlaszáma (virtuális számla-száma).

Szintén a megőrzendő információk körébe tartozik a termék leírása, értéke, a feladott vagy elfuvarozott termék érkezési helye az értékesítés időpontjával és – amennyiben rendelkezésre áll – a rendelésszámmal vagy az egyedi ügyletazonosító számmal együtt. Végül, amit még meg kell őrizniük az a szolgáltatás leírása, értéke, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének megállapítására szolgáló információ, továbbá a szolgáltatásnyújtás időpontja és – amennyiben rendelkezésre áll – a rendelésszám vagy az egyedi ügyletazonosító szám.

A fentiekben említett virtuális számlába beletartoznak a digitális vagy kriptovalutákat elszámoló fizetési megoldások, digitális pénztárcák is. Az „amennyiben rendelkezésre áll” kitétel alatt az információknak azt a körét kell érteni, amelyek a felületnek a szokásos üzletmenete keretében beszerzett információit fedi le. Semmi esetre sem értendő úgy, hogy konkrét részletes kereséseket kellene végezniük a felületeknek.

Végül a rendelésszám vagy az egyedi ügyletazonosító szám alatt egy adott ügylethez rendelt számot értünk. A hozzárendelést az elsődleges értékesítő vagy az elektronikus felület is végezheti.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Izer Norbert: egyszerűsödnek az adózói adminisztrációs terhek

Uniós szinten is példaértékű változásokat hajtott végre az adóadminisztráció csökkentése terén Magyarország az elmúlt években, ezt folytatta a kormányzat az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) projekttel, amelynek célja a vállalkozások foglalkoztatással összefüggő adminisztrációs terheinek csökkentése – mondta Izer Norbert.

2024. április 15.

Árfolyam az áfában (X. rész)

A cikksorozat soron következő része az előlegfizetéshez és a fordított adózáshoz kapcsolódó egyes kérdéseket tárgyalja.

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.