Az értékcsökkenési leírás 2008-ban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó szaklap 2008/4. számában megjelent cikk ismerteti a számviteli törvény, a társasági adóról, valamint a különadóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Értékcsökkenési leírás a számvitelben
Számviteli értelemben az értékcsökkenési leírás révén a vállalkozások által beszerzett és előállított tárgyi eszközök, immateriális javak értéke az általuk előállított új termék vagy végzett szolgáltatás értékébe kerül át.
Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának (amortizációjának) pénzben kifejezett értéke. A számviteli törvény szerint az értékcsökkenési leírást az üzembe helyezéstől, állományba vételétől kezdődően a hasznos élettartam alatt, a vállalkozás által meghatározott módszer alkalmazásával kell elszámolni. Háromféle leírást különböztetünk meg.
- A terv szerinti értékcsökkenést a vállalkozás által meghatározott ütemben és módszerrel számolják el a költségek között.
- Terven felüli értékcsökkenést akkor alkalmaznak, amikor az immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke (ami a bekerülési érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözete) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérleg készítésekor a piaci értéke, illetve ha változik annak hasznosíthatósága (például megrongálódik). A terven felüli értékcsökkenés összegét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét azonban vissza kell írni, ha az eszköz piaci értéke úgy változik, hogy az meghaladja annak könyv szerinti értékét. Ez az összeg egyéb bevételt képez a vállalkozásnál.
- Egy összegű értékcsökkenésként – 2006. január 1-jétől üzembe helyezett eszközök esetében – a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz bekerülési értékét lehet a használatbavételkor elszámolni.
Értékcsökkenési leírás a társasági adóban
A vállalkozás által elszámolt értékcsökkenési leírás olyan költség és ráfordítás, amelyhez az adott évben nem kötődik pénzkiadás. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (továbbiakban: Tao.-törvény) ezért korrekciós tételeket alkalmaz az adóalap megállapításakor. Főszabály, hogy a valamely eszközre a számvitelben elszámolt terv szerinti, egyösszegű, illetve terven felüli értékcsökkenés összege növeli az adózás előtti eredményt, a törvény szabályai szerint megállapított értékcsökkenési leírás pedig csökkenti azt. Az adott eszközre az adóévben visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege – bizonyos kivételekkel – csökkentő korrekciós tétel. Így az értékcsökkenési leírás fogalma a társasági adóban a tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értékének az adóalapban elismert összegét jelenti.
Bizonyos esetekben a Tao.-törvény szerinti leírási kulcsok az eszköz értékének gyorsabb megtérülését biztosítják, előfordul azonban, hogy az értékcsökkenési leírásként elszámolt költséget egyáltalán nem ismeri el az adóalapnál. A szabályozás a két leírási kulcs különbözősége esetén azt eredményezi, hogy az évenként elszámolt értékcsökkenésről a vállalkozásnak két nyilvántartást kell vezetnie. A két nyilvántartásban az eszközökhöz két eltérő nettó érték kapcsolódik: a számviteli elszámolásnál ez a könyv szerinti érték, a társasági adó rendszerében pedig a számított nyilvántartási érték (a bekerülési érték, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével). A használatból történő kivonás évében a két nettó értéket adóalap-módosító tételként kell figyelembe venni. Az értékcsökkenés társaságiadó-beli meghatározásának szabályait a Tao.-törvény 1. és 2. számú mellékletében találjuk.
Értékcsökkenési leírás a különadóban
A különadó-törvény – a Tao.-törvényhez hasonlóan – az adózás előtti eredményből indul ki az adóalap meghatározása során, melyhez különböző korrekciós tételeket rendel. Ezek száma a Tao.-törvényben meghatározottakhoz képest jóval kevesebb. A korrekciós tételek között nem szerepel az a Tao.-törvényben szereplő kitétel, hogy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés növeli, az adótörvény szerinti értékcsökkenés csökkenti az adózás előtti eredményt. Ehelyett a különadó-törvény rendelkezései közvetett módon érintik az értékcsökkenési leírást. Ezek a rendelkezések a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazásának korrekciója, illetve a kedvezményezett átalakuláshoz, kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó korrekciók.
A szerző, dr. Rabné dr. Barizs Gabriella cikkében részletesen foglalkozik az értékcsökkenés társasági adóbeli meghatározásának legfontosabb szabályaival.
