Az EU adóügyi vitája Svájccal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság figyelmeztette Svájcot azok miatt az adókedvezmények miatt, amelyeket a központjukat az országba költöztető vállalkozásoknak biztosít.

Egyre több cég telepíti központi irodáit Svájcba, mert az ország adókedvezményekkel vonzza oda őket. A Bizottság szerint ez az adókedvezmény tisztességtelen, mert megkülönböztető.

Svájc alaptalannak tartja a vádat. Arra hivatkozik, hogy Svájc és az EU között nincs olyan szerződés, amely az adókat szabályozná, tehát nincs is mit megszegni.

A Google most bővíti zürichi irodáját 300 alkalmazott helyett 1600-at foglalkoztat majd, így ez lesz a legnagyobb Google-iroda az USA-n kívül.

A svájci törvények megengedik, hogy a kantonok teljes vagy részleges kedvezményt adjanak a helyi adóból és a nyereségadóból egyaránt, amennyiben a szóban forgó cég központja náluk van, s a vállalkozás jelentős külföldi bevételt realizál.

A Bizottság szerint ez óriási ösztönzést jelent a cégeknek, hogy például Zug vagy Schwyz kantonba helyezzék át székhelyüket, így minimalizálva adójukat. Svájc hajthatatlan, pedig Brüsszel szerint a törvénnyel megsért egy 1972-ben kötött kétoldalú egyezményt, amely szerint az ország nem nyújt versenykorlátozó támogatást.

Noha Svájc nem tagja az EU-nak, a legtöbb uniós kereskedelmi szabályt elfogadta. Cserébe Svájc kiviheti ajánlatait az EU piacára. Éppen erre hivatkozik Benita Ferro-Waldner, külügyekkel foglalkozó uniós biztos, aki szerint ha Svájc élvezheti az EU-piacokra való kijutás előnyeit, akkor el kell fogadnia az ezzel járó felelősségeket is. A Bizottság döntése nem az adóversenyről szól, hanem arról az állami segítségről, amely aláássa a Svájc és EU közötti partneri és kereskedelmi kapcsolatokat.

A Bizottság egyelőre nem jelezte, hogy milyen intézkedéseket tervez arra az esetre, ha nem sikerül megegyezni Svájccal.

Forrás: Uno


Kapcsolódó cikkek

2024. december 13.

A társaságiadó-előleg módosítása

Társaságunk negyedéves gyakorisággal fizeti a társasági adó előlegét. A 2024-es adóév első két negyedévére, a 2229 jelű bevallásban bevallott adóelőleg összege lényegesen meghaladta a 2024-re várható adatok alapján kalkulált adó összegét. Éppen emiatt kértük az adóhatóságtól a 2024 április és július hónapokban fizetendő adóelőleg mérséklését. Egy új megbízatásnak köszönhetően viszont a társaságunk 2024-es várható eredménye nagyságrendekkel magasabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. Mindez azonban csak most, az év vége felé közeledve vált egyértelművé. A kérdésünk arra irányul, hogy szükséges-e ilyen esetben a 2024. IV. negyedévi előleg „felfelé” történő módosítását kérni. Számíthatunk-e valamilyen bírságra?

2024. december 13.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.