Az EU adóügyi vitája Svájccal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság figyelmeztette Svájcot azok miatt az adókedvezmények miatt, amelyeket a központjukat az országba költöztető vállalkozásoknak biztosít.

Egyre több cég telepíti központi irodáit Svájcba, mert az ország adókedvezményekkel vonzza oda őket. A Bizottság szerint ez az adókedvezmény tisztességtelen, mert megkülönböztető.

Svájc alaptalannak tartja a vádat. Arra hivatkozik, hogy Svájc és az EU között nincs olyan szerződés, amely az adókat szabályozná, tehát nincs is mit megszegni.

A Google most bővíti zürichi irodáját 300 alkalmazott helyett 1600-at foglalkoztat majd, így ez lesz a legnagyobb Google-iroda az USA-n kívül.

A svájci törvények megengedik, hogy a kantonok teljes vagy részleges kedvezményt adjanak a helyi adóból és a nyereségadóból egyaránt, amennyiben a szóban forgó cég központja náluk van, s a vállalkozás jelentős külföldi bevételt realizál.

A Bizottság szerint ez óriási ösztönzést jelent a cégeknek, hogy például Zug vagy Schwyz kantonba helyezzék át székhelyüket, így minimalizálva adójukat. Svájc hajthatatlan, pedig Brüsszel szerint a törvénnyel megsért egy 1972-ben kötött kétoldalú egyezményt, amely szerint az ország nem nyújt versenykorlátozó támogatást.

Noha Svájc nem tagja az EU-nak, a legtöbb uniós kereskedelmi szabályt elfogadta. Cserébe Svájc kiviheti ajánlatait az EU piacára. Éppen erre hivatkozik Benita Ferro-Waldner, külügyekkel foglalkozó uniós biztos, aki szerint ha Svájc élvezheti az EU-piacokra való kijutás előnyeit, akkor el kell fogadnia az ezzel járó felelősségeket is. A Bizottság döntése nem az adóversenyről szól, hanem arról az állami segítségről, amely aláássa a Svájc és EU közötti partneri és kereskedelmi kapcsolatokat.

A Bizottság egyelőre nem jelezte, hogy milyen intézkedéseket tervez arra az esetre, ha nem sikerül megegyezni Svájccal.

Forrás: Uno


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.