Az EU adóügyi vitája Svájccal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság figyelmeztette Svájcot azok miatt az adókedvezmények miatt, amelyeket a központjukat az országba költöztető vállalkozásoknak biztosít.

Egyre több cég telepíti központi irodáit Svájcba, mert az ország adókedvezményekkel vonzza oda őket. A Bizottság szerint ez az adókedvezmény tisztességtelen, mert megkülönböztető.

Svájc alaptalannak tartja a vádat. Arra hivatkozik, hogy Svájc és az EU között nincs olyan szerződés, amely az adókat szabályozná, tehát nincs is mit megszegni.

A Google most bővíti zürichi irodáját 300 alkalmazott helyett 1600-at foglalkoztat majd, így ez lesz a legnagyobb Google-iroda az USA-n kívül.

A svájci törvények megengedik, hogy a kantonok teljes vagy részleges kedvezményt adjanak a helyi adóból és a nyereségadóból egyaránt, amennyiben a szóban forgó cég központja náluk van, s a vállalkozás jelentős külföldi bevételt realizál.

A Bizottság szerint ez óriási ösztönzést jelent a cégeknek, hogy például Zug vagy Schwyz kantonba helyezzék át székhelyüket, így minimalizálva adójukat. Svájc hajthatatlan, pedig Brüsszel szerint a törvénnyel megsért egy 1972-ben kötött kétoldalú egyezményt, amely szerint az ország nem nyújt versenykorlátozó támogatást.

Noha Svájc nem tagja az EU-nak, a legtöbb uniós kereskedelmi szabályt elfogadta. Cserébe Svájc kiviheti ajánlatait az EU piacára. Éppen erre hivatkozik Benita Ferro-Waldner, külügyekkel foglalkozó uniós biztos, aki szerint ha Svájc élvezheti az EU-piacokra való kijutás előnyeit, akkor el kell fogadnia az ezzel járó felelősségeket is. A Bizottság döntése nem az adóversenyről szól, hanem arról az állami segítségről, amely aláássa a Svájc és EU közötti partneri és kereskedelmi kapcsolatokat.

A Bizottság egyelőre nem jelezte, hogy milyen intézkedéseket tervez arra az esetre, ha nem sikerül megegyezni Svájccal.

Forrás: Uno



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.