Az EU áfarendszerének átfogó reformja–1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hozzáadott-érték adó – az egyszerűség kedvéért hívjuk áfának – az egyik legjelentősebb költségvetési forrás az Európai Unió tagállamaiban. Az áfacsalások miatt be nem folyt bevételek így igen érzékenyen érintik a tagállamok kormányait. Mint ismert, az Európai Unió évek óta készül az áfarendszer átfogó reformjára, melynek egyik kiemelt célja az adórés csökkentése, az adócsalások, különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhintacsalások elleni küzdelem.

Az áfarendszer átfogó reformja 2016. április 7-én egy egyszerűbb, vállalkozásbarátabb és csalásbiztosabb egységes európai áfaövezet létrehozását célzó akcióterv elfogadásával kezdődött, melynek legfontosabb elemei: (1) a határon átnyúló ügyletek áfa-kezelésének megváltoztatása az áfacsalások megakadályozása, az adórés csökkentése érdekében, (2) nagyobb szabadság a tagállamoknak az áfakulcsok alkalmazásában, (3) a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemre vonatkozó áfaszabályok korszerűsítése és egyszerűsítése az úgynevezett Digital Single Market (DSM) Strategy keretében és (4) egy átfogó áfacsomag a kis és középvállalkozások (Small and Medium-sized enterprises, SMEs) adókötelezettség-teljesítésének egyszerűsítésére.

A fentiekkel összhangban 2017. október 7-én elkészült az az áfacsomag, amelyet az elmúlt negyed évszázad legnagyobb áfareformjának neveztek és amelynek teljes bevezetését 2022-ig tervezték. Ebben az első „Quick Fixes” csomagban négy, a végleges egységes áfaövezet eléréséhez vezető úgynevezett „sarokkő” szerepelt, amelyek eredetileg már 2019-ben hatályba léptek volna, és mindaddig érvényben lettek volna, amíg a tagállamok meg nem állapodnak, és be nem vezetik a végleges reformokat.

A sarokkövek, melyeknek célja, hogy megnehezítsék a csalások elkövetését és szilárd, egységes európai áfaövezetet hozzanak létre, egységesen kezelve az ügyleteket (akár határokon átnyúló, akár belföldi) a következők voltak:

Az áfacsalások hatékonyabb megakadályozása: a vállalkozások közötti határokon átnyúló értékesítések belföldi értékesítésekhez hasonló adózásának bevezetése. Jelenleg ezen ügyletek mentesek az áfa alól, ami lehetőséget biztosít a tisztességtelen vállalkozásoknak arra, hogy beszedjék áfát, majd eltűnjenek anélkül, hogy azt átutalnák az arra jogosult költségvetésnek. Az akcióterv szerint a határokon átnyúló tranzakciók a jövőben nem mentesülnének az áfa alól, hanem azt a célországban érvényes adókulcs alkalmazásával a származási ország szedné be, majd továbbítaná a célország adóhatóságának. Ezzel összefüggésben a vállalkozásoknak csak a saját tagállamunkban kellene áfa-számot kérniük, nem lenne szükség más tagállamokban áfa regisztrációra.

One-stop shop: egyablakos ügyintézés az határon átnyúló ügyletek esetében, amely egyszerűsíti a vállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek teljesítését azáltal, hogy ugyanazon az online portálon, a saját anyanyelvükön, a saját országuk szabályai szerint és nyomtatványait használva teljesíthetik áfa-kötelezettségüket. A tagállamok pedig egymás között rendezik az egyes tagállamoknak járó áfabevételeket.

Nagyobb következetesség: a rendeltetési ország elvének általánossá tétele, melynek lényege, hogy minden értékesítés a fogyasztás helyén adózzon, vagyis az áfa összegét a végső fogyasztó tagállamában az adott tagállam áfa mértékét felszámítva kell megfizetni.

Kevesebb bürokrácia: a számlázási szabályok egyszerűsítése azáltal, hogy a határon átnyúló ügyletek is a saját tagállamban érvényes szabályok alapján legyenek számlázhatók. Továbbá határon átnyúló ügyletekről készítendő összesítő nyilatkozatok megszüntetése.

Az intézkedéscsomag bevezette volna a certified taxable person (CTP), vagyis a minősített adóalany fogalmát, rövid távú gyors intézkedéseket irányozott elő az átmeneti időszak elősegítése érdekében és ösztönözte volna az adminisztratív együttműködést. Ezen felül a Bizottság megkezdte volna a HÉA-kulcsok szabályainak korszerűsítését, és a kis és középvállalkozások (kkv-k) számára dolgozott ki egy áfa-egyszerűsítési csomagot. A csomag végrehajtását a bevezetést követő ötödik évben, azaz 2027-ben tervezték értékelni.

A tagállamok azonban nem tudtak megegyezni a certified taxable person (CTP), vagyis a minősített adóalanyokkal kapcsolatos szabályozásáról. Ezt a státuszt a letelepedés országa szerinti adóhatóság adhatta volna meg azoknak a vállalkozásoknak, akik teljesítik az előre meghatározott kritériumokat. Magyarországon például a CTP-rendszer a megbízható adózói státuszra lenne építhető, de más tagállamokban általában nincs ilyen minősítési rendszer, ezért a CTP státusz bevezetése több előkészületet igényelne.

A Quick Fixes eredeti négy intézkedéséből három csak a CTP-k számára lett volna elérhető, ezért a végül elfogadott úgynevezett „Short-term Quick Fixes” „Rövidtávú gyors intézkedések” csomagból ezek kimaradtak.

„Short-term quick fixes”

A Tanács 2018. december 4-én fogadta el a korábbi tervekhez képest módosított tartalmú úgynevezett „Short-term Quick Fixes” csomagot, amely a következő jogszabályokat jelenti:

• A TANÁCS (EU) 2018/1910 IRÁNYELVE (2018. december 4.) a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes, a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról;

• A TANÁCS (EU) 2018/1912 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018. december 4.) a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó egyes adómentességek tekintetében történő módosításáról (a továbbiakban: VHR);

• A TANÁCS (EU) 2018/1909 RENDELETE (2018. december 4.) a 904/2010/EU rendeletnek a vevői készletre vonatkozó megállapodások helyes alkalmazásának nyomon követése céljából történő információcsere tekintetében történő módosításáról.

A módosításokat a Tanács 2020. január 1-től rendelte alkalmazni minden EU tagállamban, így tavaly Magyarországnak is meg kellett tennie a szükséges lépéseket. A gyorsintézkedések egy része az 2019.VII.23-án kihirdetett egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvénnyel került be az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (Áfa törvény). Nem elegendő azonban csak a hatályos Áfa törvényre figyelemmel lenni. Az EU 282/2011 végrehajtási rendelet, mint EU rendelet ugyanis minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó, a rendelkezései így nem kerülnek átültetésre a nemzeti szabályozásba.

Az úgynevezett „Short-term Quick Fixes” csomag intézkedései 2020. január 1-től a következőkben hoztak változásokat.

1. Közösségi értékesítés adómentességének feltételei;

2. Közösségi értékesítésnél a kiszállítást igazoló dokumentumok listája;

3. A vevői készlet szabályainak változása és kötelezővé tétele minden tagállamban;

4. A láncértékesítés szabályainak változása és kötelezővé tétele minden tagállamban.

E-kereskedelmi áfa csomag

Az EU átfogó áfareformjának egyik kiemelt területe az e-kereskedelem áfa szabályainak korszerűsítése, egyszerűsítése. Ennek egyik mérföldköve a 2017. december 5-én elfogadásra került úgynevezett e-kereskedelmi áfa csomag, amely a következő rendeleteket tartalmazza:

• A Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról;
• A Tanács (EU) 2017/2454 rendelete (2017. december 5.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU rendelet módosításáról;
• A Tanács (EU) 2017/2459 végrehajtási rendelete (2017. december 5.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról.

2019. november 21-én a Tanács által elfogadott újabb részletes intézkedések már az e-kereskedelem új szabályaihoz történő zökkenőmentes áttérés érdekében kerültek kidolgozásra. Ezek:

• a Tanács (EU) 2019/1995 irányelve (2019. november 21.) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról és

• A Tanács (EU) 2019/2026 Végrehajtási Rendelete (2019. november 21.) a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az elektronikus felület használata által elősegített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó, termékek távértékesítését végző és egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások tekintetében történő módosításáról.

A csomag végül az egyablakos ügyintézés működéséről szóló alábbi végrehajtási rendelet 2020. február 12-én történt elfogadásával vált teljessé:

• A Bizottság (EU) 2020/194 Végrehajtási Rendelete (2020. február 12.) a 904/2010/EU tanácsi rendeletnek a nem adóalanyok részére szolgáltatást nyújtó, termékek távértékesítését végző és bizonyos belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

Bár az e-kereskedelem új szabályainak hatályba lépése a COVID-19 járvány miatt fél évvel kitoldódott, így 2020. január 1 helyett 2020. július 1-jai hatállyal alkalmazandó, a változásokkal már jövőre számolni kell.

Kis- és középvállalkozások

A 2016-os áfa akcióterv egyik céljának megvalósulása mérföldköve, hogy 2020. február 18-án elfogadásra került a kis-és középvállalkozások áfa mentességét és adminisztratív terheinek könnyítését célzó irányelv:

• A Tanács (EU) 2020/285 Irányelve (2020. február 18.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról.

Az irányelvben foglaltakat a jelenlegi tervek szerint 2025. január 1-től kell alkalmazni.

Adatszolgáltatás a határon átnyúló pénzforgalomról

Szintén 2020. február 18-án került elfogadásra a pénzforgalmi szolgáltatók határon átnyúló kifizetésekről történő jelentéstételi kötelezettségeit szabályozó jogszabálycsomag:

• A Tanács (EU) 2020/284 irányelve (2020. február 18.) a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról a nemzetközi pénzforgalomról,

illetve

• A TANÁCS (EU) 2020/283 RENDELETE (2020. február 18.) a 904/2010/EU rendeletnek a héacsalás elleni küzdelem érdekében folytatott közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról.

A jelenlegi tervek szerint az a pénzforgalmi szolgáltatók 2024. január 1-től lesznek kötelesek adatszolgáltatásra a nemzetközi pénzforgalomról. Az adatszolgáltatás bevezetésének elsődleges célja az áfacsalások felderítése és megakadályozása.

A cikksorozatban az áfa reform fenti lépései kerülnek részletesebb bemutatásra, azzal, hogy a reform érdekében tett intézkedések fenti felsorolása nem teljes, részeként egyéb intézkedések, jogszabályok is születtek.

A cikk szerzője Antretter Erzsébet, regisztrált adószakértő, a a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere.

---