Bejegyzések a ‘hozzáadottértékadó-rendszer’ címkével ellátva

Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása 2020-tól (3. rész)

2020. január 1-től a gyorsintézkedések egyikeként szabályozásra került az EU-tagállamokban a termékek egyik tagállamból másik tagállamba történő kiszállításának igazolására alkalmas dokumentumok köre.

Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a közösség értékesítés adómentességének feltételei 2020-tól (2. rész)

A közösségen belüli értékesítések nagy előnye, hogy adóalany vevő esetében a vevő az áfa fizetésre kötelezett, az eladónak így nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, a vevőnek pedig nem kell áfával növelt ellenértéket fizetnie az eladónak. Ugyanakkor, hiába közösségen belüli az értékesítés, ha valamely feltétel teljesítésének hiánya miatt mégsem kezelhető az ügylet áfamentesen. A mentesség feltételeinek ismerete és betartása tehát kulcsfontosságú mindkét fél számára.

Az EU áfarendszerének átfogó reformja–1. rész

Szerző: Antretter Erzsébet
Dátum: 2020. október 8.
Címkék: , , , ,
Rovat:

A hozzáadott-érték adó – az egyszerűség kedvéért hívjuk áfának – az egyik legjelentősebb költségvetési forrás az Európai Unió tagállamaiban. Az áfacsalások miatt be nem folyt bevételek így igen érzékenyen érintik a tagállamok kormányait. Mint ismert, az Európai Unió évek óta készül az áfarendszer átfogó reformjára, melynek egyik kiemelt célja az adórés csökkentése, az adócsalások, különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhintacsalások elleni küzdelem.

Héa-semlegesség és egyenlő bánásmód

Cikkünk az Európai Unió Bíróságának ítéletét ismerteti, ami a Mydibel SA vs. État belge ügyben született. A döntés az úgynevezett héa-levonások korrekciójáról szól a sale and lease back ügyletek esetében.

Ki nem fizetett követelések áfája – mit gondol a Kúria?

Számos tanulmány született a ki nem fizetett (behajthatatlan-vitatott) követelések áfa-kezelését illetően. A kérdés leegyszerűsítve az, hogy a visszakérhető-e a költségvetésből az áfa, amelyet egy korábbi számla kiállításakor fizetett meg az adózó, de a számlát a vevő nem fizette ki.